154400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverék előállítására, valamint az utóbbival készült gyutacs

. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 13. (BA—1852) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. 154400 Szabadalmi osztály: 12 i 21/08 Nemzetközi osztály: C 01 b 21/08 Decimái osztályozás: 661.569+661.8... 443 Feltalálók: Lázár István vegyészmérnök, Budapest, Lénárt Pál vegyésztechnikus, Budapest, Tuti Péter vegyésztechnikus, Érdliget Tulajdonos: Bányagyutacsgyár, Nagytétény Eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid- tartalmú iniciálókeverék előállítására, valamint az utóbbival készült gyutacs A találmány eljárás sújtóléges bányákban használható villamosgyutacsok rézhüvelyébe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverék elő­állítására. Ismeretes, hogy a sújtóléges helyeken csak 5 rézből vagy rézötvözetékből készült gyutacshü­velyt lehet használni, mert az egyébként bizo­nyos előnyökkel rendelkező alumíniumhüvelyek ilyen térben robbanást okoznak. Iniciálókeve­rékként eddig többnyire durranóhiganyt (hi- 10 ganyfulminátot) alkalmaztak, ámbár ennek az ólomaziddal szemben számos hátránya van: in­dítóképessége legalább 4—5-ször kisebb, a bá­nyákban előfordulható 60 C° körüli hőmérsék­leten bomlik, és lényegesen drágább. A rézhü- 15 velynek az ólomazid használata esetén fellépő hátrányos tulajdonságai miatt voltak kényte­lenek mégis durranóhiganyt alkalmazni. A réz és az ólomazid között — az alábbiak­ban rézen rézötvözeteket is, ólomazidon pedig 20 ólomazid és tricinát keverékét is értjük — az érintkezés következtében ugyanis cserebomlás megy végbe, melynek során ütésre és dörzsö­lésre az ólomazidnál sokkal érzékenyebb vegyü­letek, és főképpen rézazidok 'keletkeznek. Ezen- 25 kívül, a gyártás közben a levegőben mindig je­lenlevő kis mennyiségű széndioxid és nedvesség hatására az ólomazid-szemcsé'k a felületükön elbomlanak; így szabad nitrogénhidrogénsav képződik, amely a vele érintkező rezet megtá- 30 madja. Ólomaziddal töltött rézhüvelyben már egyheti raktározás után — különösen a réz és az ólomazid érintkező felületén — szürkésbarna folt jelenik meg, melynek anyaga rézazid. Emiatt az így készült gyutacsokat a túl érzé­keny rézazidok képződése miatt nem lehet biz­tonságosan kezelni, raktározni és szállítani. Ezért az ólomazidos iniciálókeverékeket jelen­leg csak alumíniumhüvelyben alkalmazzák, amely viszont — mint fentebb említettük — súlytóléges bányaüzemékben nem használható. Ujabban ismeretessé vált olyan eljárás, amely­nek értelmében konzerválószerként fenol-szár­mazékokat adagolnak az ólomazid leválasztására használt, ólomnitrátot és nátriumazidot, vala­mint zselatint tartalmazó oldathoz. Az így elő­állított ólomazid azonban nem használható fel rézhüvelyben, mert ez az előállítási eljárás nem gátolja meg rézazidok képződését a rézhüvelybe sajtolás után. A találmány célja olyan, ólomazid-tartalimú iniciálókeverék előállítása, amely rézből, , ill rézötvözetekből készült gyutacshüvelyekben is kifogástalanul használható. A találmány eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverékek előállítá­sára, amely abban áll, hogy az ólomazid-szem­cséket kimosás után o-aminofenol vagy p-ami­nofenol szerves oldószeres, célszerűen etanolos oldatával hozzuk össze, majd az így kapott ol-154400

Next

/
Oldalképek
Tartalom