154389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomakkumulátorok megjavult tulajdonságú kent pozitív elektródjának előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. VIII. 09. (VI—479) Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VII. 15. 154389 Szabadalmi osztály: 21 b 15—26 Nemzetközi osztály: H 01 m Deci mái osztályozás: Feltalálók: Csorba Lőrinc mérnök, Major János mérnök, Sényei Kálmán mérnök, Pintér József mérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Eljárás ólomakkumulátorok megjavult tulajdonságú kent pozitív elektródjának előállítására A találmány tárgya eljárás ólomakkumulátorok megjavult tulajdonságú kent pozitív elektródjának előállítására, fémólom darabokból önkoptatással részben oxidált ólompor készítése, a kapott ólompornak keverőgépbe való adagolása, adott esetben ólom-oxid és/vagy adalékanyagok hozzáadása, a keverő-gépben víz és kénsav hozzáadásával massza készítése, a masszának ólomrácsba való bevitele, az így kapott kent rács szárítása, majd elektrokémiai formálás útján. Ismeretes, hogy az ólomakkumulátorok pozitív elektródjainak masszatartó szerkezetébe beépített kémiai energiatárolók (aktív anyag vagy aktív massza) elméleti kapacitásának csak mintegy 30—50%-át lehet kinyerni. A beépített aktív anyag hatásfokának növelésére régóta törekednek, mert az jelentős műszaki és gazdasági előnyökkel járna. A pozitív lemezek készítésében hosszú évtizedek óta az ólom-oxid és az ólom-szulfát vesz részt döntő mértékben, és elsősorban az ezen anyagok kialakítására vonatkozó eljárások szabják meg a felhasználásukkal készülő akkumulátor tulajdonságait. A beépített ólom-alapanyagok hatásfokának növelésére két út ismeretes. Az egyik az aktív anyag porozitásának, ül. belső felületének növelésével, a másik az alapanyag mikrokristályszerkezetének optimális kialakításával kapcsolatos. Az aktív anyag porozitása növelésének, vagyis a térfogategységre jutó beépített aktív anyag mennyisége csökkentésének egyik módja abban áll, hogy az aktív masszába különféle anyagú 5 és szerkezetű műanyagvázakat építenek be. E megoldás hátránya, hogy a technológia rendkívül nehézkes, ezért szélesebb körben nem is tudott elterjedni. A porozitás növelésének másik ismert módja 10 szerint különböző lazítóanyagokat alkalmaznak: E módszer hátránya, hogy a szervetlen lázítóanyagok nem megfelelő hatásfokúak, a szerves lazítóanyagok pedig csak az esetek kis részében tudnak ellenállni a pozitív lemezek anódikus 15 oxidációja során fellépő kémiai behatásoknak, és sok esetben az akkumulátor tárolási tulajdonságait is rontják. Az optimális mikrokristály-szerkezet kialakí-20 tására javasolt ismert megoldások speciális formálási elektrolitok és feltételek alkalmazását írják elő; emiatt olyan gyártási körülményeket igényelnek, amelyeket a gyakorlatban nehéz biztosítani. A speciális elektrolit-adalékok egy 25 részének, így pl. a kobalt(II)-szulfátnak további hátránya, hogy nagy önkisülést okoz. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amelynek segítségével adalékanyagok, ül. speciális műanyagváz nélkül is elő lehet állítani 30 megjavult tulajdonságú, vagyis nagyobb fajla-154389