154382. lajstromszámú szabadalom • Előszabott darabok formai kialakítását végző faipari gépegység és ezt tartalmazó faipari alkatrészmegmunkáló gépsor

154382 4 lönböző típusa ismeretes. A kialakításkor a vastagsági méretet mindenkor a késtengely élkörének az asztallaptól való távolsága adja meg. Ez a munka megkezdése előtt a gépasztal megemelésével, vagy süllyesztésével — általában fogas- 5 kerék áttétel útján — állítható és rögzíthető. A gépen tehát csak párhuzamos lapkialakítás lehetséges, kúpos lapkialakítás esetén az alkatrészeket ferdén alátámasztó sablonba kell rakni. Íves lapkialakítás ezzel a szerkezeti megoldás- io sal egyáltalán nem lehetséges. Az asztalosmarógépen a esapkészítés, vagy csapkiütés csak segédeszközök igénybevételével oldható meg, — az alkatrész méretvágása után. 15 De így is igen balesetveszélyes, és a kívánt eredmény egy művelettel nem érthető el. A csapológép egyik jellegzetes képviselője egy marófej és egy körfűrész egy gépen való összevonása, amikor a kézi erővel mozgatott szánba 20 fogott alkatrészen előremozgás közben előbb megtörténik a méretrevágás, majd a csap elkészítése. A csapológép másik jellegzetes kép viselőjénél az első vízszintes tengelyre felszerelt fűrészlap 25 végzi a mér étre vágást. A következő vízszintes (vagy függőleges) tengelyeken elővágással ellátott marófejek (fűrészlapok) a csapképzésre szolgálnak. Általában ezt követően helyezkednek el az alávállazást végző függőleges tengelyű 30 marófejek. A tengelyek általában két dimenzióban, függőleges és vízszintes irányban állíthatóak. Az asztallap az alkatrésszel együtt az előtolás irányában, oda-vissza síneken görgős megoldással mozgatható. iö A félautomata csapot kialakító gépeknek ugyancsak két jellegzetes képviselőjével találkozhatunk : Az egyiknél egy vízszintes tengelyre szerelt körfűrészlap méretrevág, egy függőleges ten- 40 gelyre szerelt késekkel pedig csapot készít, majd harmadik ütemként csapkiütést végez. Az alkatrész a hidraulikus erővel mozgatott szánnal középállásból jobbra, majd balra mozdul. Mozgás közben előbb megtörténik a méretvágás, majd 45 a csapkészítés, végül amikor e szán ismét középállásba kerül, megtörténik a csapkiütés is. A félautomata csapot kialakító gép másik jellegzetes képviselőjénél a méretvágás kör- 50 fűrészlap és a csapot kialakító kések egy fejen találhatók. A szán mozgása itt is hidraulikus erővel történik, a mellékmozgást az alkatrész végzi. Az ismertetett gépek hátránya a helyhezkö- 55 töttség, a nagy területi és személyi igény. A jelenleg használatos faipari gépek, mint láthattuk általában tehát csak egy-egy műveletet végeznek el, nagy létszámú kiszolgáló személyzetre van szükségük és a formai kialakítást 60 végző gépegységek csak olyan előszabott darabokat tudnak megmunkálni, amelyeknek két párhuzamos lapfelületük van, vagy két összetartó sík felülete, de ebben az esetben már ferdén alátámasztó sablont is kell használni. 65 A jelen találmány ezeket a hátrányokat küszöböli ki és egyrészt olyan formai kialakítást végző gépegységet szolgáltat, amelyen az előszabott daraboknak csak egyetlen sík és megegyengetett lapfelületének kell lennie, a több: felülete tetszés szerinti Vonalazású, pl. íves kiképzésű is lehet, másrészt a csiszoló és szerkezeti elemek kialakítását végző gépegységeket is az ismertekhez képest továbbfejlesztve, egyetlen folyamatos gépsorba egyesíti és ezáltal a munkadaraboknak igen gazdaságos, nagyteljesítményű, önműködő megmunkálását teszi lehetővé. Az előszabott és egy lapról megegyengetett darabok formai kialakítását végző, a találmány szerinti gépegység lényege, hogy magasságirányú tapogatószerve és ez, valamint az alatta előremozgatott mintadarab által vezérelt, a mintadarab mindenkori vastagságának megfelelően függőleges pályán mozgatott asztallapja, a magasságirányú tapogatót követően elrendezett oldalirányú tapogatói, továbbá a megmunkálandó munkadarabot a mintadarab pályájával párhuzamosan, a mintadarabbal egybevágóan előremozgató szerve, pl. karmos láncelőtolója, e fölött a magasságirányú tapogatónak megfelelő ponton, neki megfelelő magasságban elhelyezett forgácsoló eleme, pl. marója, végül az oldalirányú tapogatók által vezérelt, velük egybevágó mozgást végző forgácsoló elemei, pl. függőleges tengelyű marói vannak. Az asztallap függőleges mozgatására alulról ható rugalmas erőt alkalmazunk. Ez lehet pl. hidraulikus, az áttétel elvén alapuló erőforrás. Az asztal függőleges és párhuzamos mozgását biztosító berendezés állhat egy folyadéktartályból, a vele .kapcsolatos légtérből, az ezt tápláló légkompresszorból mint erőforrásból, és a hidraulikus kapcsolatot közvetítő vezetékekből, hengerekből, dugattyúkból. Párhuzamossságának, illetve síkbantartásának biztosítására célszerűen a központban és a kerületi pontokon párosával elhelyezett két-két olyan egybevágó dugattyús henger szolgál, amelyek közül az egyiknek elsó munkatere a másiknak felső munkaterével, és az egyiknek felső munkatere a másiknak alsó munkaterével van hidraulikus kapcsolatban. A faipari alkatrészmegmunkáló teljes gépsor lényege, hogy külön-külön, csoportonként vagy együttesen üzemeltethető fentebb leírt, találmány szerinti formai kialakítást végző gépegysége, valamint ehhez csatlakozó csiszoló gépegysége és szerkezeti elemek kialakítását végző gépegysége, végül a munkadarabokat az egyes egységekihez továbbító berendezése van. Külön ki kell emelni a találmány szerinti adogatóberendezést, amelyet célszerűen lehet alkalmazni mind a formai kialakítást végző gépegységen, mind pedig a csiszoló gépenységen. Ennek lényege, hogy a munkadarab előrehaladási irányában állítható adagolóállványokon beállítható magassági tartóelemekből, terelőlapokból, a munkadarabot előremozgató szerv 2