154367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamid-műszálak fizikai tulajdonságainak javítására

154367 műszál fizikai tulajdonságainaik javítása céljá­ból. A találmány közelebbi feladata új eljárás ki­dolgozása az ipari használatra alkalmas poli­amid-műszál méretállandóságának javítására. A találmány további feladatai az alábbi le­írásból részletesen kivehetők. A jelen találmány értelmében az ipari hasz­nálatra alkalmas poliamid-műszál fizikai tulaj­donságainaik, mint méretállandóság, szilárdság és hasonló tulajdonságok javítására eljárásit dol­goztunk ki, amely azzal jellemezhető, hogy a poliamid-műszálat 150 C°-nál nem alacsonyabb hőmérsékleten és legfeljebb 10 C°-kal a műszál olvadáspontja alatti hőmérsékleten mintegy 60—300 percig hőkezelésnek vetjük alá olyan légkörben, amelynek legalább 80 térfogat%-a inesgázból áll, mimellett a fonalat 0,05—2,0 g/denier nagyságú nyújtásnak vetjük alá. A találmány szerinti eljárással javított fizikai tulajdonsággal, vagyis javított méretállandóság­gal rendelkező paliamid-műszálat nyerünk anélkül, hogy a poliamid-műszál egyéb kedvező tulajdonságai károsan megváltoznának. A jelen találmányban poliamid-műszálon olyan ipari használatra, mint pl. autógumikhoz, gépszíjakhoz és hasonló ipari termékekhez fel­használható , textilipari alapanyagokat értünk, amelyek egy vagy több lineáris poliamidféle­ségből vannak előállítva. Ilyen lineáris poliamidként példaképpen a kö­vetkező, polimereket említjük meg: poli-£-kapr­amid, poli-hexametilén-adipamid, poli-hexame­tilén-szabacamid, poli-11-omino-undekánamid, poli-laurinamid, kopolimerizált poliamid. Iners gázként általában nitrogént, hidrogént, argont vagy széndioxidot alkalmazunk. A következő kísérleteket végeztük el abból a célból, hogy világosan szemléltessük a talál­mány szerinti poli-£-kapramid-műszál hőkezelé­séhez szükséges reakciókörülményeket. Kordbetétes köpenyhez felhasználható, 840 denier és 140 szálas pori-£-kapramid műszálat autoklávba helyezünk 0,6 g/denier nyújtás köz­ben. Az autoklávban levő nyomást 100 Hgmm abszolút nyomásra csökkentettük, majd nitro­géngázt adagoltunk az autoklávba és ily módon 160 Hgmm nyomást állítottunk be. Ilyen reak­ciókörülmények között poM-£-kapramid-műszálat az említett nyamáson különböző hőmérsékleten, így 170 és 190 C°-on 1, 10, 30, 60, 300, 900 és 18 000 másodpercig kezelünk. A csatolt ábrán szemléltetjük a forró vízben mért zsugorodás­értéket és a hőkezelési idők közötti összefüggést. A zsugorodási értékek csaknem lineárisan csök­kennek a hőkezelési időktől függően, míg a zsugorodási értékek inkább hirtelen csökkennek, ha a hőkezelést magasabb hőmérsékleteken vé­gezzük. Az ábrán „A" a hőkezelési idő mp-ek­ben, míg a „B%" a forró vízben mért zsugoro­dási érték %-(ban. Azt is tapasztaltuk, hogy 190 C°-on 900 mp-ig hőkezelt poli-£-kapramidfonal 135 C°-os forró levegővel mént zsugorodási értéke 2,5%, míg a nem kezelt szál zsugorodási értéke 5,5%. A fenti széleskörű kísérletek alapján arra a felismerésre jutottunk, hogy a kordbetétes kö­penyeikhez felhasználható poliamid-^műszálat, amelynek pl. forró vízben legfeljebb 5% és 180 5 C° hőmérsékletű forró száraz levegőben legfel­jebb 4% zsugorodási értéke van, nem-kezeit 14% és 12% zsugorodási értékű műszálból állít­hatunk elő, ha a nem-kezelt szálat 130—190 C° hőmérsékleten 10* mp-nél hosszabb ideig vagy 10 160 percnél hosszabb ideig hőkezeljük. A poliamid-műszál fizikai tulajdonságainak ilyen mértékű javulását csak a jelen találmány szerint meghatározott módon érhetjük el. IS A találmány szerint poliamid-műszálat iners atmoszférában hőkezelésnek vetünk alá, mimel­lett a hőkezelés idejét hosszabbra, a hőkezelés hőmérsékletét pedig magasabbra szabályoztuk az ismert eljárásokhoz képest. 20 A jelen találmány szerinti a poliamid-műszá­lak hőkezelését legalább 150 C°-on és legfeljebb a polimerek olvadáspontja alatt 10 C°-kal vé­gezzük. 25 A poli-«-kapramid hőkezelését előnyösen kb. 160—200 C°-on és a poli-íhexametilén-adipamid hőkezelését pedig 160—2:20 C°-on végezzük. 150 C° alatti hőkezelési hőmérséklet azt ered-30 ményezheti, hogy a fonal méretállandóságára káros, míg a polimer olvadáspontja alatt 10 C°­nál magasabb hőkezelési hőmérsékletek esetén az alkalmazott polimer hőokozta károsodást szenvedhet. A találmány szerint a poliamid-mű-35 szál hőkezelését 0,05—2,0 g/denier nyújtás köz­ben hajtjuk végre. Ha a hőkezelés 0,05 g/denier­nél kisebb éritéken végezzük, akkor a poliamid­műszál fizikai tulajdonságaiban kedvezőtlen változás állhat be. 40 Ismeretes az is, hogy a fizikai tulajdonságok, pl. húzószilárdság, nyúlás és denier-érték jelen­tékeny mértékben csökkenhet, ha a poliamid­szálakat 165 C°-ot meghaladó hőmérsékleten nyújtás nélkül zsugorításnak vetjük alá. 45 A hőkezelt műszál szilárdságát általában az­zal növelhetjük, ha a nyújtás mértékét emel­jük, míg azt is tapasztaltuk, hogy a hőkezelt szál zsugorodási értékei növekszenek a nyújtás növelése esetén. 50 A poliamid-műszál zsugorodási értékeinek javí­tására szükséges időtartam jelenitekeny mérték­ben és ennek folytán a találmány szerinti eljá­rás gyakorlati értéke is csökken, ha a poliamid­műszálat 2,0 g/denier nyújtási érték felett vet-55 jük alá hőkezelésnek. Előnyös módon 0,1—1,0 g/denier nyújtást al­kalmazunk. A találmány szerint a hőkezelő autoklávban 60 a légkört úgy állítjuk be, hogy az iners-gázfoól, pl. nitrogénből, széndioxidból, argonból vagy hidrogénből legalább 80 térfogatszázalékot tar­talmazzon. Bármely 170 C°-nál magasabb hő­mérsékleten hőkezelt poliamid-műszál levegőat-65 moszférában nyújtás közben olyan kedvezőt-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom