154363. lajstromszámú szabadalom • Gördülőcsapágy

154363 3 4 A találmány keretébe tartozik továbbá az a megoldás is,,, amikor a belső gyűrű futópályá­jának a mélyedése szélesebb, mint a görgők hosszúsága és a görgők mindkét oldalán tengely-5 irányban kifut. Pusztán az egyes esetekben fennforgó körülmények határozzák meg, hogy melyik kiviteli alak az előnyösebb. A találmány tárgya a gördülőcsapágyak leg­különbözőbb fajtáinál alkalmazható,, ahol ed-1P dig hengeres gördülőtestet használtak, t. L hen­gergörgőscsapágy, kúpgörgőscsapágy, tűgörgős­csapágy esetén éspedig függetlenül attól, hogy radiális, axiális, vagy pedig ferde hatásvonalú görgőscsapágyként kerülnek alkalmazásra. 15 Fontos jellemzője a találmány szerinti meg­oldásnak, hogy a csúcsnélküli köszörülési eljá­rást járulékos költség nélkül teszi lehetővé, aminek következtében a gyártás még olcsóbbá válik. Másrészt a találmány szerinti gördülő-20 csapágynak a terhelhetősége még hibás szere­lés esetén is eléri a lehető legnagyobb mérté­ket. például a háromszorostól kezdve a harmincszo­rosig terjedő tartomány értendő. Bizonyos meg­határozott körülményeik esetén azonban ezeket az értékeiket túl lehet lépni, ill. alatta is lehet maradni. Ezzel kapcsolatban a csapágy átmérő­jének felén a csapágytengelyvonal és a görgő­tengely közötti sugárirányú távolság értendő. A találmány szarinti megoldásban a görgök alkotávönalánaik görbületi ívénél egyetlen gör­bületi sugárral gyakorlatilag meg lehet oudani a kérdést, mert ez a sugár nem függ a gördülő­csapágy nagyságától. Csupán abban az esetben, ha a szokásosnál lényegesen hosszabb gördülő­testék kerülnek alkalmazásra t. i. tűgörgők, lehet még egy további, a normális görgőknél nagyobb görbületi sugarat meghatározni. A görgők alkotójának ilyen nagy görbületi sugara esetén, a görgőket minden további nélkül, a hengergöirgőkhöz hasonlóan, a csúcsnéiküli kö­szörülőgépeiken átfutó eljárással1 lehet köszö­rülni. A ihengergörgőkkel szemben az a külön­leges előny is érvényesül a találmány szerinti domborított (hordó^alafcú) görgőknél, hogy a gyártási ellenőrzésnél elmarad a fcúposság mé­rése, ami a gyártás olcsóbbá tételében jut kife­jezésre. A találmány keretébe tartozik még az olyan elrendezés is, amelynél a görgőknek a külső és a belső gyűrűn levő nyomófelületei megköze­lítőleg egyenlőek. Ennek megfelelően az ilyen csapágynak tehát egyenlőek a terhelési lehető­ségei mind a külső, mind a belső gyűrűn. Ez különösen előnyös az eddig szokásban volt gör­gőscsapágyakkal szemben, amelyeknél a belső gyűrűn fellépő kisebb nyomófelület volt irány­adó a csapágy terhelhetősége tekintetében. A találmány szerinti csapágynál azonos külmére­tek esetéiben azonos lehet az elméleti terhelhe­tőség, mint az eddig használatos, normális gär­gőscsapágyaknál. A csapágynak a hanyag szere­léssel szeniiben való érzéketlensége ezt az elmé­leti terhelhetőséget azonban a gyakorlatiban is érvénybein tartja, minden levonás, csökkentés nélkül, ami viszont az eddig ismert csapágyak­nál, a gyakran fellépő- megszorulás miatt nem áll fenn. A találmány további kiviteli alakjában a gör­gőknek a belső gyűrűn levő futópályájában olyan mélyedés van, amelynek tengelyirányú keresztmetszete közelítőleg megfelel a görgő alkotója ívelésének. Ennek következtében a görgők gyakorlatilag teljes hosszúságuk men­tén viselik a terhet. Ily módon, a belső gyűrűn levő megnövelt nyomófelület következtében az a terhelhetőség adódik, mint ami a normális hengergörgős csapágy esetén érvényes. Előnyösnek bizonyult, hogy a belső futópálya mélyedésének mindkét oldalán a görgők szá­mára tengelyirányú vezeték legyen. A találmány szerinti, változatképpeni megoldás szerint a belső futópálya mélyedésének, főként a ferde hatásvonalú görgősesapágyban, a görgők szá­mára féloldalas (egyoldalon elhelyezett) tengely­irányú vezetéke van. / A találmány további jellemzői, részletei és előnyei néhány előnyös kiviteli alakjának a továbbiakban következő és a rajzokra támasz­kodó leírásából tűnnek ki. Az 1. ábra a gördülőcsapágy egyik felének ten­gelyirányú metszete; a 2. ábra az 1. ábra II'—II vonala mentén vett vázlatos, sugárirányú metszet; a 3. ábra a görgőknek a külső gyűrű futópá­lyáján levő nyomófelülete és a 4. ábra a görgőknek a belső gyűrű futópá­lyáján levő nyomófelülete; az 5. ábra, továbbá a 6., 7., 3. és 9. ábra a találmány alkalmazási módját szemlélteti a ra­diális, az axiális, a tűgörgős és a ferde hatás­vonalú görgőscsapágy esetében. Az 1. ábra szerinti csapágyat a találmány jobb szemléltetése céljából viszonylag hosszú gördülőtestekkel mutatjuk. A gördülőtestek domborítottak, miközben a D maximális átmé­rőjüktől, a középtől kezdve a két, tengelyirányú végükig a d átmérőig vékonyodnak. Az 1 görgő a csapágynak a 2 külső gyűrűje és a 3 belső gyűrűje között gördül, 4 alkotója a R sugárral az 5 pont körül hajlik meg, amely pont messze a 6 csapágytengelyvonalon kívül fekszik, az áb­rázolt kiviteli alak példájában körülbelül nyolc­szoros távolságban, amikoris a csapágy átmérő­jének felén a közepes 7 görgőtengely és a 6 csapágyteiigelyvonal közötti távolságot kell ér­teni. A 4 alkotó hajlata a 8 tájékon lekerekítés­sel átmegy a 9 homlokfelületbe. Az 1 görgőnek a csapágy 2 külső gyűrűjén levő, a 3. ábrában szemléltetett nyomófelületé­nek a 10 és 11 tengelyirányú végpontjai az 1 görgő 4 alkotójának nagy R sugara következ­tében viszonylag messze eltávolodnak egymás­tól, ami mellett a 10—11 távolság közelítőleg egyenes függvénye az R sugár hosszának. En­nek az R sugárnak a hosszúságát azonban a 6 csapágytengelyvonallal szemben fellépő eltérés, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom