154356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott polietilén polimerek előállítására

154356 3 4 got, valamint megjavult átlátszóságot matat, jóllehet a polimerhez nem kell 10 súly%-nál több ojtó komponenst adni. Azonos sajátságok­nak elegypolimerek esetén történő eléréséhez 5 legalább 15 súly% elegykomponenst kell be­polimerizálni, aminek következtében a polieti­lén mechanikai tulajdonságai romlanak. Az alábbi kiviteli példákban feltüntetett olva­dék-indexeket az 1238—52 T szöveg-számú 10 ASTM-módszerrel határoztuk meg. 1. példa: 20 mm belső átmérőjű, 300 m hosszú köpenyes 15 csőreaktorba kg-onként 900 kg etilént táplálunk be 1500 at nyomással, 190 C° hőmérsékleten. A csőreaktor köpenyén óránként 25 m3 215 C° hőmérsékletű vizet áramoltatunk keresztül. Ini­ciátorként óránként 0,15 kg terc.foutil-periben-20 zoátot adagolunk be 3:5 kg paraffinolajban a reaktor bevezető nyílásánál, nagynyomású ada­goló szivattyú segítségével. 160 m reaktorhossz után a reakcióelegy 260 C° hőmérsékletű, és tartózkodási ideje 97 másodperc. Ezen a helyen 25 elrendezett második bevezető csövön keresztül nagynyomású befecskendező szivattyú segítségé­vel óránként 8,0 kg vinil-acetátot vezetünk be a reaktorba. Az ezen a helyen mért hőmérséklet az ezt követő reaktor részben csak jelentéktelen 30 mértékben változik. A képződött ojtott poli­etilén polimert, valamint az átalakulatlan mono­mer^hányadot a reakcióban uralkodó nyomás­nak periodikusan 1200 at értékre való csökken­tése útján egy a reaktorhoz kapcsolt, 250 at 25 nyomás alatt álló leválasztóba vezetjük. Az át­alakulatlan etilént ismét visszavezetjük a poli­merizációs folyamatba. A polimer termékben és a visszavezetett gázban átalakulatlan vinil-acetát • csak nyomokban mutatható ki. 40 Óránként 106 kg szilárd, ojtott polietilén­-polimert nyerünk, ami az elméleti átalakulás 11,7%-ának felel meg, 6,3% ojtott vinil-acetát­-tartalommal. Az olvadék-index 2,1 g/10 perc, a húzószilárdság 117 kg/cm2 és a sűrűség 0,925 45 g/cm3 . Az így előállított ojtott polietilén polimer al­kalmas könnyen nyomtatható finom fóliák, va­lamint szintén könnyen nyomtatható papír­- bevonatok előállítására. A találmány feladata olyan eljárás biztosítása, amely lehetővé teszi a nem módosított etilén polimerek tulajdonságainak lényeges megvál­tozása nélkül és további eljárási lépés nélkül olyan ojtott polietilén polimerek előállítását, amelyek megjavult átlátszósággal, valamint jó nyomhatósággal és ragaszthatósággal rendel­keznek. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az ojtott polietilén polimere­ket olyan etilén polimerekből, amelyeket 500 at fölötti nyomáson és 50 C° fölötti reaktor-belé­pési hőmérsékleten gyökös iniciátorok behatásá­val csőreaktorban állítottunk elő, olyan módon állítjuk elő, hogy a monomer komponens ojtá­sát közvetlenül az etilén polimerizációját köve­tően, ugyanabban a csőreaktorban végezzük, és az ojtó komponenst az initiator hozzáadása után 60—160 mp-cel, célszerűen 80—150 mp-cel és olyan reakcióelegyhőmérsékleten adagoljuk a reaktorba, amely 10—200 C°-kal, előnyösen 50— 100 Cc-kal magasabb az etilénnek a reaktorba való belépési hőmérsékleténél. Arra is lehetőség van, hogy különböző ojtó komponenseket elegyítve, vagy pedig -közvet­lenül egymás után levő helyeken elkülönítve adagoljunk be. Az ojtó komponenssel együtt oldószereket és/vagy molekulasúly-szabályozókat is beada­golhatunk. Az etilén polimerízációja a kezdetben hozzá­adott initiator hatására a reaktor első részében játszódik le, és erősen exoterm hőszínezet révén válik észlelhetővé. Az ojtó komponens hozzá­adása a reaktornak azon a helyén történik, ahol az etilén polimerízációja révén fellépő pozitív hőszínezet már nem észlelhető. Az ojtó kompo­nens, il. komponensek ojtása a már kialakult polimerre a reaktor második részében történik. A reaktorban való tartózkodás időtartamát a betáplált gáz mennyisége adja meg, és ezt min­dig az initiator mennyiségének és aktivitásának függvényében határozzuk meg. A polimerizációs hőmérséklet az initiator bomlási hőmérsékleté­ből és ebből kifolyólag a polimerizátió sebessé­géből adódik. Ojtó komponensként felhasználható többek között a stirol, a vinil-acetát, az akril-nitril, az akrilsav, a metil-metakrülát, a maleinsavanhidrid és a szén-monoxid. Oldószerként ismert vegyü­leteket, így paraffinolajat, benzolt, vizet, alko­holokat, hexánt és egyéb aromás és alifás szén­hidrogéneket lehet felhasználni. A találmány szerinti eljárás előnye abban áll, hogy lehetővé teszi ojtott etilén-jpolimerek egy­szerű módon és ugyanabban a reakciórendszer­ben való előállítását annak felhasználásával, hogy egyéb alkének vagy diének könnyebben polimerizálhatok, mint az etilén, amely mái­nem polimerizál vagy csak csekély mértékben polimerizál tovább. A találmány szerinti eljárás esetében a polietilén előnyös tulajdonságai, így szilárdsága és hajlékonysága nem mennek tönk­re, és olyan ojtott polietilén polimert kapunk, amely kitűnő nyomhatóságot és ragaszthatósá-2. példa: Az 1. példa szerinti csőreaktorba óránként be­táplálunk 1100 kg etilént 1750 at nyomással és 155 C° hőmérsékleten. A csőreaktor köpenyén óránként 25 m3 210 C° hőmérsékletű vizet ára­moltatunk keresztül. Initiátorként óránként 0,33 kg dilauroil-peroxidot adagolunk be a reaktor­ba 8 kg paraffinolajban, nagynyomású adagoló szivattyú segítségével. 180 m reaktorhossz után a reakcióelegy 230 C° hőmérsékletű, és tartóz­kodási ideje 110 másodperc. Egy ezen a helyen elrendezett második bevezető nyíláson keresztül óránként 9,8 kg 40 C° hőmérsékletű akril-nitrilt adagolunk be a reaktorba nagynyomású be­j t r 5 1 r i c 10 i 1 15 c 1 i 1 ( 20 r ' l í l 1 25 < ^ SO l I ] 25 : 40 45 50 55 60 65 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom