154351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkén-származékok előállítására

1 154351 8 vizet adunk hozzá. Az éteres fázist elválasztjuk és 3 X 100 részt 2n vizes sósavval extraháljuk. Az egyesített, savas extraktokat vizes nátrium­hidroxid oldattal erősen meglúgosítjuk és az elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres extraktot szárítjuk és bepároljuk. A kapott N-<(2-p-bróm­-fenil)-jetil-piperidin tisztítás nélkül tovább fel­dolgozhatjuk. A fenti termékből 25,6 részt 50 rész száraz tetrahidrofuránban oldunk és az oldatot keve­rés közben 2,28 rész magnézium és 50 rész szá­raz tetrahidrof urán szuszpenziójához csepegtet­jük. Az elegyet keverés közben 2 órán át vissza­folyató hűtő alatt forraljuk, majd 10,6 rész alfa­-etil-dezoxibenzoin 50 rész tetrahidrofuránnal képezett oldatát adjuk hozzá. Az elegyet 10 C°­ra hűtjük és 60 rész ammóniumklorid- 150 rész vízzel képezett oldatának hozzáadása útján meg­bontjuk. A szerves fázist elválasztjuk és a vizes réteget 3 X 100 rész éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves rétegeket és extraktokat szá­rítjuk és bepáröljuk. A maradékot petroléterből (fp.: 100—120 C°) kristályosítjuk. A termék 114—115 C°-on olvadó 1-p-piperidino-etil-fenil­-1,2-dif enil-butan-1-ol. 4. példa: 9 rész l-p-j(2-dimetilaminoetil)-fenil-2-fenil-l­-p-tolil-'butan-l-ol 400 rész etanol és 50 rész tömény sósav elegyével képezett oldatát 24 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk és az ol­dószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradé­kot 500 rész vízben oldjuk és az oldatot nát­riumhidroxid oldattal meglúgosítjuk. A lúgos oldatot 3 X 200 rész éterrel extraháljuk. Az ext­raktokat egyesítjük, szárítjuk és bepároljuk. A termék szirupszerű nyers l-p^(2Ldimetilamino­etil)-fenil-^2-feniH-p-tolil-but-lHén, mely a cisz­-transz izomereket körülbelül azonos mennyi­ségben tartalmazza. A kapott nyers termékből 4,5 részt 100 rész éterben oldunk és az oldatot 2 rész oxálsav 150 rész éter és 50 rész aceton elegyével képezett oldatával kezeljük. A kiváló szilárd anyagot szűrjük és etanolból többször átkristályosítjuk. A termék 1,86—188 C°-on ol­vadó l-p^(2-dimetilaminoetil)-fenil-transz-2-fe­nil-1-p-tolil-but-l-én-oxalát. A 128—130 C° olvadáspontú kiindulási anyag előállítása az 1. példában, az l-p-(2-dimetilami­noetil)-fenil-l,2-difenil-butan-l-ol előállításánál leírt módszerrel történhet, azzal a különbséggel, hogy alfa-jetil^dezoxibenzoin helyett alfa-etil-4--metil-dezoxibenzoint alkalmazunk. A fenti eljárással analóg módon alfa-etil-4--metil-dezoxibenzoin helyett 4'-klór-alfa-etil­-dezoxibenzoint alkalmazva az l-pj(2-dimetil­ammoetil)-fenil-2-p-klór-fenil-l-feml-but-l-én cisz és transz izomerjeinek keverékét kapjuk, majd a hidrokloridok izopropanolos átkristá­lyosítása után a 256 C°-on olvadó transz-hidro­kloridot nyerjük. Az anyalúgokból a hidroklorid szabad bázissá alakítása, majd oxalát-képzés után a megfelelő, 186—188 C°-on olvadó cisz­-oxalátot kapjuk. A 4'-Mór-alfa-etil-dezoxibenzoin előállítása a következőképpen történik: 11,3 rész 4'-klór-dezoxibenzoint 1,13 rész nát­riumot tartalmazó 160 rész etanolban oldunk, 5 majd keverés közben 15 perc alatt 7,7 rész etil­jodidot adunk hozzá. Az elegyet 45 percen át visszafolyatás közben forraljuk, majd szoba­hőmérsékletre hűtjük. A reakcióelegyhez ezután 0,5 rész nátrium és 40 rész etanol oldatát, majd 10 3,9 rész etiljodidot adunk és az elegyet keverés közben 3 órán át visszafolyató hűtő alatt forral­juk. 200 rész vizet adunk hozzá, és vákuumban bepároljuk. A maradékot 300 rész éterrel extra­háljuk, az extraktot szárítjuk és ledesztilláljuk. 15 A termék 122—126. C°/0,1 Hgmm forráspontú 4'-klór-alfa-etil-dezoxibenzoin. 5. példa: 20 12,8 rész l-p-(2-dimetilaminoetil)-fenil-l,2-di­-p-klór-fenil-butan-1-ol, 400 rész etanol és 50 rész tömény sósav elegyét 24 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd száraz­ra pároljuk. A maradékot 40 rész etanol és 50 25 rész tömény sósav elegyéből, majd háromszor etanolból kristályosítjuk. A termék l-p-(2-di­metilaminoetil)-fenil-transz-l,2-di-p-klór-fenil­-but-l-én hidroklorid, op.: 251—253 C°. A bázis 113—115 C°-on olvad. SO A, 156—158 C° olvadáspontú kiindulási anyag előállítása az 1. példa 2. részében leírt módon történhet, azzal a különbséggel, hogy alfa-etil­-dezoxibenzoin helyett 150—154 C°/0,3 Hgmm forráspontú 4,4'-diklór-alfa-etil-dezoxibenzoint 35 alkalmazunk, melyet a 4. példában leírt eljárás szerint 4,4'-diklór-dezoxibenzoin etilezésével ké­szíthetünk. 6. példa: 40 Az 5. példában leírt eljárást azzal a különb­séggel végezzük el, hogy alkanol-komponensként l-p-i(2-dimetilaminoetil)-,fenil-2-p-klórfeml-l-p­-tolil-butan-1-olt alkalmazunk. A termék 259— 45 261 C°-on olvadó l-pH(2-dimetilaminoetil)-fenil­-transz-l-p-tolil-2-p-klór-fenil-but-l-én-hidro­klorid. A 135—-137 C° olvadáspontú kiindulási anyag az 1. példa 2. részében leírt módszerrel állít-50 ható elő, azzal a különbséggel, hogy 12,2 rész alfa-eti'l-dezoxibenzoin helyett 13,5 rész 4'-klór­-alfa-etil-4-metil-dezoxibenzoint alkalmazunk. A 13,5 rész 4'-klór-alfa-etil-4-metil-dezoxi­benzoin helyett 12,5 rész alfa-etil-4,4'-dimetil-55 -dezoxibenzoint alkalmazva az l-p-(2-dimetil­aminoetil)-fenil-l,2-di-p-tolil-but-l-én cisz és transz izomer hidrokloridjainak keverékét kap­juk, melyet etanol-etilacetát elegyből átkristá­lyosítunk és a szabad bázisok keverékévé alakít-60 juk. A bázisokat petroléterből (fp.: 40—60 C°) átkristályosítva a 108—109 C° olvadáspontú transz-izomert kapjuk. A termék hidrokloridja 274—276 C°-on olvad. A 4'-klór-alf a-etil~4-metil-dezoxibenzoin (f p.: 65 150—152 C°/0,4 Hgmm) és az alfa-etil-4,4'-di-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom