154336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szőrmésbőr szárítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IV. 15. (GE—598) Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154336 Szabadalmi osztály: 82 a Nemzetközi osztály; F 26 b Decimái osztályozás: Gyémánt András gépészmérnök, Budapest Eljárás és berendezés szőrmésbőr szárítására A találmány eljárás és berendezés szőrmésbőr szárítására, amellyel kikészítés folyamán a nedves szőrmésbőröket az ismert eljárásoknál lényegesen rövidebb idő alatt és nemcsak a szőrmetarló felületi részein, hanem a szűrtüszős 5 részén is egyenletesen, előírt minőséggel lehet kiszárítani. Az állati bőrök szőrmévé való kidolgozása folyamán a bőröket különböző vegyi folyadékokban kezelik és mossák. Kezelés, mosás után a io nedvességet a szőrmétarlóból el kell távolítani, a bőrt, illetve szőrmiét meg kell szárítani. A szárításhoz alkalmazott, ismert eljárásoknak és berendezéséknek sok olyan hiányossága van, amik a kikészítés gazdaságosságát és a 15 kikészített szőrme minőségét hátrányosan befolyásolják, illetve rontják. Az ismert szárító eljárásoknál a nedves állatbőrt zárt térben függesztik fel és e zárt téren 20 egyenletes sebességgel meleg levegőt áramoltatnak keresztül. A levegő áramlási sebessége kicsi azért, hogy a levegőnek téren való átáramlás folyamán legyen ideje telítődni, tehát a meleg levegő lehetőleg közel 1'0'0%-os pára- 25 tartalommal hagyja el a szárítóteret. A távozó levegő nagy páratartalmának biztosítása azért előnyös, mert így aránylag kis energiafelhasználással lehet az egyébként nagyon energiaigényes szárítást elvégezni. 3

0 Az ismert eljárásoknak hibája, hogy a szőrmetarló különböző mélységű részeiben a szárítást nem egyenletesen végzik. Az állati bőrök rendeltetésszerű tulajdonsága, hogy az egyes szőrszálak meghatározott irányban, közel párhuzamosan és egymásra feküdve helyezkednek el a bőr felületén és külső levegő behatolásával szemben védő, hő behatolásával szemben pedig szigetelő réteget képeznek. A szárítószekrényben vagy helyiségben a bőr mentén kis sebességgel áramló meleg levegő csak a szőrmetarló felszínével érintkezik, a szőrmetarló belsejébe behatolni nem tud. A szárító meleg levegő hőhatása nagyrészt csak a szőrmetarló felületén érvényesül, ezért a száradás a szőrmetarló keresztmetszetében nem egyenletes. A szőrszálak külső részei, illetve a szőrmetarló külső felületi rétege már teljesen szárított állapotban van akikor, amikor a szőrtüszőrész még teljeser: nedves. A szőrtüszőrész kiszárításához szükséges idő sokszorosa a szőrmetarló felületi rétege kiszárításához, szükséges időnek. Ezért az ismert szárító eljárások és berendezések termelékenysége a felhasznált energiamennyiséghez viszonyítva rendkívül alacsony. A szárítás igen lassú, továbbá nagyméretű és drága berendezést igénylő művelet. Az ismert eljárások és berendezések termelékenységét azzal próbálták fokozni, hogy a szárításhoz használt levegő hőmérsékletét jelentősen 154336