154333. lajstromszámú szabadalom • Villamos forgógép kétoldali közvetett hűtéssel

154333 kétoldali szellőzésű villamosgépeknél a hűtés hatékonyságának lényeges javulását érjük el, a belső hűtőközeg áramlási sebességének megnövelése révén abban az esetben, ha a belső hűtőközeg teljes mennyiségét átáramoltatjuk a hőcserélő berendezésen, a hűtés egyenletességét pedig azáltal fokozzuk, hogy a kerület smentén elhelyezett hőcserélő berendezésben radiális elhelyezésű síkokkal képezünk ki szakaszokat, amelyekben a belső hűtőközeg — szakaszonként váltakozó axiális irányban — teljesen végighalad; ennek következtében a belső hűtőközeg minden szakaszban kapcsolatba kerül a friss alacsony hőmérsékletű külső hűtőközeggel. A találmány tehát teljesen zárt, közvetett hűtésű, kétoldali szellőzésű forgógépek hőcserélő berendezésének olyan szerkezeti megoldása, amelynél a kerület mentén elhelyezett hőközlő berendezést radiális síkokkal szakaszokra osztjuk, s ezekben a belső hűtőközeg szakaszonként valamilyen rendszer szerint váltakozó irányban áramlik végig. Az egyes szakaszokban az áramlási irány váltakozását azáltal biztosítjuk, hogy a gép belső tere és a hőközlő berendezés járatai közé terelő csatornákat iktatunk be. A belső hűtőközeg rendszerint a gép tengelyének két végén elhelyezett ventillátorok és a forgórészben kialakított szellőzőcsatornák forgásának hatására áramlik át a gép belső terén és a hőcserélő berendezésen. E közben a belső térnek a forgástengelyhez közeleső részei szívóhatás alatt, a ventillátor lapátozásától kifelé eső részek és általában a forgó szellőzőcsatornának a forgástengelytől távolabb eső részei nyomás alatt vannak. A terelőszerkezet a találmány szerinti hűtőrendszernél a kívánt hatást akkor biztosítja, ha a kerület .mentén a hőcserélő berendezéshez hasonlóan ugyancsak rekeszekre van osztva, amikoris célszerűen mindegyik rekesz a hőcserélő berendezés egy-egy szakaszához csatlakozik, és azt szabályosan vagy szabálytalanul váltakozva egyik oldalon a gép belső részének nyomás, illetve szívás alatt álló részével a másik oldalon pedig megfordítva: a szívás, illetve nyomás alatt álló résszel köti össze. A találmány szerinti konstrukció példaképpeni kiviteli megoldását rajzokon ismertetjük, melyek ábrái: Fig. 1.: a találmány szerinti villamosgép keresztmetszete, Fig. 2.: Fig. l-nek az x síkban tengelyközépig vett metszete, Fig. 3.: Fig. l-nek y síkban tengelyközépig vett metszete, Fig. 4.: Fig. 2-nek K részlete. A találmánynak az ábrákon bemutatott kiviteli alakjánál a Fig. 1. jelű ábrán látható módon a villamosgép tengelyére szerelt c forgórészt és az ahhoz csatlakozó d állórészt a gép kerülete mentén elhelyezett b hőcserélő veszi körül. A hőközlőnek a külső hűtőközeget vezető szakaszai az a külső ventiUátorral vannak összekötve, míg a belső hűtőközeget vezető részek az e terelőn keresztül közlekednek a gép belső terével. I A Fig;, 2. és Fig. 3. ábrákon bemutatott metszet szerint egyaránt a hőcserélő berendezésen 5 keresztül az a külső ventillátor áramoltatja keresztül a hűtőközeget, jelen esetben hűtőgázt, éspedig jobbról balfelé. A Fig. 2. ábrán bemutatott x metszetben a belső hűtőközeg balról jobbfelé halad át a hőcserélő berendezésen, telő kintettel arra, hogy az e terelő baloldali rekesze a forgórészből és állórészből áramló, nyomás alatt álló és felmelegedett belső hűtőközeget tartalmazó térrel köti össze a hőcserélő berendezésnek a belső hűtőközeg vezető csator-15 náit. Ugyanakkor ugyanezen csatornák jobboldali végéhez csatlakozó terelő a hőcserélőt a gépnek a tengelyhez közeleső részeivel köti össze, ahol szívóhatás érvényesül. Ennek az elrendezésnek a következménye a belső hűtő-20 közegnek a Fig. 2. szerinti, balról jobbfelé irányuló áramlása. A Fig. 3. jelű ábrán bemutatott, y metszetben a csatornák bekötése az előzőkhöz viszo-25 nyitva megfordított. A hőcserélő berendezésnek a belső hűtőközeget vezető csatornái jobboldali végükön vannak bekapcsolva a gép belső terének nyomása alatt álló részeivel, míg ugyanezen csatornák baloldali vége a hőcserélő belső 30 terét a terelőcsatorna a gép forgástengelyéhez közeli, szívóhatás alatt álló terével kapcsolja össze. Ez az elrendezés a Fig. 3. szerinti áramlást tartja fenn a hőcserélő belső csatornáiban, tehát az áramlás iránya jobbról balfelé mutat. 35 A Fig. 4. jelű ábra a terelő példaképpeni kialakítását szemlélteti. Az itt bemutatott terelőszerkezet különféle módon kialakítható, a lényeg azonban a találmány szerinti hatás elő-40 idézése szempontjából abban rejlik, hogy a hőcserélő berendezés kerülete mentén kialakított, egy-egy rekeszének egyik vége a nyomótérrel, másik vége pedig a szívótérrel legyen összekötve e terelőszerkezet segítségével, s a szom-45 szédos rekeszekben a terelőszerkezet által biztosított bekötés fordított legyen, vagyis előírt rend szerint váltakozó irányú áramlás jöjjön létre. 50 A találmány szerinti hűtőrendszer alkalmazása a hűtés hatékonyságának javításában közvetlenül jelentkező, felsorolt előnyökön kívül egyéb járulékos előnyöket 4

is eredményez mind a hűtés szempontjából, mind más szempontból. 55 Annak következtében ugyanis, hogy a gép aktív részeibe egyoldalról a belső hűtőközegnek csupán fél mennyisége lép be, az egyetlen nagy belső ventillátor helyett két kisebb ventillátor van, s ezek az állórész fejei alatt elhelyezhe-60 tők, s a tekercsfejekre ráfújják a hűtőközeget. Ugyancsak a kétoldali hűtés következménye, hogy lényegesen hosszabb lemeztestű és kisebb átmérőjű gépek építhetők, amelyeknél a teljesítményegységre vonatkoztatott fajlagos súlyok 65 kedvezőbbek. 5.