154328. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús erő- vagy munkagép, különösen belsőégésű motor
5 mozdul jobbra, hosszirányban. Ezáltal az La/L? viszony tovább csökken, s mire a 4 forgattyúcsap a 3 fix csaptól legtávolabb jut, eléri a legkisebb — példánkban 0,6-szoros — értékét. Ilyen körülmények között most az erőáttétel aránya ellentétes, azaz egynél kisebb lett, s ezáltal a lendkerék, vagy az annak megfelelő forgó tömegek energiája a 8 dugattyú kipuffogás miatti ellenállásával szemben kedvezően tud érvényesülni. (4. ábra.) A 8 dugattyú felfeléhaladásakor a holtpont felé, az Lx /L 2 viszony ismét növekedni kezd, mivel a 2 himbakar nemcsak tovább billen jobbra, hanem ugyanakkor a 4 forgattyúcsap mozgása következtében hosszirányban is elmozdul balfelé. A fent elmondottakból már kiolvasható a differenciál-motor, s egyben a találmány alapelve: a 2 himbakarnak az 1 dugattyú-hajtókarhoz kapcsolt 10 csap, valamint a 4 forgattyúcsap közötti állandó hosszát a 3 fix csap Lt és L 2 hosszakra osztja, melyek egyben erőkarokként működnek, s az 5 forgattyústengely forgása, ill. a 8 dugattyú mozgása során ez az Lx L 2 arány 180°-os forgattyúcsap-elfordulásonként egy-egy maximumot, ill. minimumot vesz fel. Az Lj/L2 arány maximumának megfelelő helyzethez képest szimmetrikusan helyezkedik el a forgattyúcsap 18'0°-nál kisebb — célszerűen 120°-os központi szögre lévő, a 8 dugattyú felső és alsó holtponti helyzetéhez tartozó két holtponti állása, melyek egyben a 2 himbakar elbillenéseinek szélső helyzetét is jelentik. Az 1—4. ábrán látható kivitelnél a 7 henger úgy van elhelyezve, hogy a 8 dugattyú mozgásvonala az 5 forgattyústengely, valamint a 3 fix csap által meghatározott síkkal a forgattyústengely oldalán hegyesszöget zárjon be. Az ilyen elrendezés előnye egyrészt a kedvezőbb helykihasználás, ill. motor-magassági méretek, másrészt az, hogy a 8 dugattyú felső holtpontjában — annak közvetlen közelében — bekövetkező robbanáskor fellépő nagy dugattyúerőnek lesz egy, a 2 himbakar hosszirányában ható komponense is, mely nem a főtengely-csapágyat fogja terhelni, miáltal az eredőerő sem halad át a főtengely középvonalán. Ez a körülmény csökkenti a csapágyterhelést és elősegíti a motor átjutását a holtponton. A robbanómotor működését tekintve, azt mondhatjuk, hogy a találmány szerinti differenciál-motornál egyrészt azonos szögsebességű főtengelyforgás mellett eltérő lesz a dugattyú sebessége lefelé, és felfeléhaladásakor, mivel a lefeléhaladást a főtengelynek 180°~nál kisebb- — célszerűen 120°-os — elfordulása alatt, míg felféléhaladását annak 180°-nál nagyobb — az előző példát tekintve 240°-os, azaz kétszerakkora — elfordulása alatt teszi meg, ami egyben azt jelenti, hogy lefelé a dugattyúsebességek kétszeresei lesznek a felfeléhaladás sebességének. A felfeléhaladáshoz tartozó kisebb dugatytyúsebességek, s így a kipuffogási, valamint a 6 sűrítési (kompressziós) ütemre eső hosszabb időtartam lehetővé teszi egyrészt a kipuffogószelep, ill. rés kisebb méretét, másrészt, mivel a kipuffogáshoz több idő áll rendelkezésre, az 5 égéstermékek jobban hűthetőek, vagyis alacsonyabb hőfokú égéstermékek távozhatnak el, ami által javul a motor termikus hatásfoka. Hasonlóan előnyhöz jutunk a kompressziónál is, mivel kisebb sebességgel, történik a 10 keverék összenyomása, s emiatt a kompresszió során keletkezett hőből is több vonható el a rendelkezésre álló hosszabb idő alatt. A differenciál-motor még normál üzemanyaggal is kopogásmentes üzemet tesz lehetővé, viszony-15 lag magas sűrítési arány mellett. Legjelentősebb előny, hogy a lefeléhaladás l; 20°-os főtengely-elfordulásához a legkedvezőbb Li/L2 viszony, ill. nyomatékarány tartozik. 20 A himbakarnak a fentiekben részletezett mozgása következtében előálló erőáttétel-arány változás — éspedig a munkaütem során növekvő, az energiafogyasztó ütem során pedig csökkenő értelemben — kedvezően teszi lehe-25 tővé mind a dugattyúra ható erő, mind pedig a lendkerékben tárolt energia hasznosítását. A differenciál-motor előnye még, hogy a forgó és lengő tömegek ellentétes forgásértelme miatt azok egymás hatását kölcsönösen leront„0 jáík, amiértis az ilyen motor járása egyenletesebb. Az is kedvező, hogy a dugattyú felső holtpontjában, a robbanáskor fellépő erő 'hatásvonala nem halad át a főtengely tengelyvonalán, g5 így mindjárt képes nyomatékot kifejteni a főtengelyre, s nem terheli kizárólag a főtengelycsapágyakat, mint a szokásos forgattyús mechanizmusoknál. A találmány szerinti differenciál-motor egy 40 másik kiviteli alakját — a forgattyúcsap különféle helyzetében — az 5—8. ábrák mutatják. Ezt a változatot főleg lassúégésű dieselmotoroknál tartom előnyösen alkalmazhatónak, mivel az 1—4. ábráikon bemutatott kivitelnél erősebbre 45 méretezhető és kisebb a súrlódó felületek nagysága is. Az 1 dugattyú-hajtókar, melyhez felül 9 dugattyúcsapszeg útján a 7 hengerben fel-lemozgó 8 dugattyú csatlakozik, a 10 csuklóval van a 2 50 himbakar egyik végéhez kapcsolva. A 2 himbakar a 3 fix csap körül elbillenően van ágyazva, másik végén pedig a forgattyúkör átmérőjének megfelélő hosszúságú 6 vezetők-kivágás található, a 4 forgattyúscsap számára. Amint az 5. 55 és 7. ábrából látható — melyek a motort a dugattyú felső, ill. alsó holtponti helyzetében mutatják — a 2 himbakarnak a 10 csukló és 3 fix csap közötti Lx hossza, valamint a 3 fix csap és a 4 forgattyúcsap közötti L2 hossza e 60 két helyzetben azonos arányúak — példánkban ez az arány 2:1— mimellett a forgattyúcsapnak a két holtponthoz tartozó helyzete egymáshoz képest 120°-os szöghelyzetű a forgásértelemben véve, vagyis alfa = 120°. Ezen számszerű 65 értékek természetesen másként is felvehetők. S
