154325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átalakulásmentes acélok kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. IX. 26. (El—202) Ausztriai elsőbbsége: 1963. IX. 27. Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154325 Szabadalmi osztály: 18 c 1/10 Nemzetközi osztály: C 21 d 1/10 Decimái osztályozás: 621.785.545.4 Feltaláló: Pásztor Johann oki. mérnök, Bécs, Ausztria Tulajdonos: Elin-Union Aktiengesellschaft für elektrische Industrie, Bécs, Ausztria Eljárás átalakulásmentes acélok kezelésére Az átalakulásmentes acélok, illetve átalaku­lásmentes acélból való munkadarabok kezelé­sére szolgáló, következő leírásban ismertetett, találmány szerinti eljárással kapcsolatban cél­szerűnek látszik, hogy ismertessünk bizonyos metallurgiai alaptörvényszerűségeket, illetve különleges hőkezelési folyamatokat. Azok a sajátságos fém-tulajdonságok, ame­lyek technológiai szempontból és felhasználásuk szempontjából különleges helyet biztosítanak a fémeknek, illetve a fémötvözeteknek, lényegé­ben a rugalmasság, képlékenység, szilárdság, önszilárdulási képesség, fajlagos ütőmunka és keménység. Általában ezek az anyagsajátságok nem függetlenek egymástól, hanem majdnem mindig egy vagy több tulajdonságnak javítása­kor egy vagy több másik tulajdonság romlik. Ezért a fémek, illetve fémötvözetek felhaszná­lási céljától függően a fő figyelmet mindig egy, vagy adott esetben egy csoport tulajdonság ja­vítására fektetjük és ezáltal tudatosan figye­lembe vesszük azt, hogy meghatározott egyéb tulajdonságok romlanak. Az anyagtulajdonsá­gok megváltoztatását (javítását) meghatározott alakítási és hőkezelési folyamatokkal lehet el­érni. Egy ilyen alakítási folyamat pl. a hidegala­kítás, .amellyel növelni lehet a keménységet, a folyási határt és a szilárdságot, ugyanakkor a nyúlás, kontrakció és a fajlagos ütőmunka csökken. A hidegalakítással , kapcsolatban a krisztallitok, amelyek a szövetszerkezetet képe­zik, deformálódnak. Ugyanakkor alakváltozási feszültségek és rácstorzulások is észrevehetőkké 5 válnak. Annak érdekében, hogy ezeket az ala­kításból visszamaradt feszültségeket megszün­tessük és a fellépő rácstorzulásokat csökkent­sük, illetve visszaalakítsuk, az átalakulás­mentes acélokat, illetve az ilyen acélokból ké-10 szült munkadarabokat az átalakulási pont hiánya következtében, — amelynél sem norma­lizálni, sem homogenizálni nem lehet — a szö­vetszerkezet újjáalakításához először egy kriti­kus nyújtási mértéken túl kell alakítani és ezt 15 követően rekrisztallizációs izzításnak kell alá­vetni. Ennek eredményeként kristály-visszaala­kulás, illetve rakrisztallizáció megy végbe. Az ilyen izzítást ennek megfelelően rekrisztallizá­ciós izzításnak nevezzük. A rekrisztallizáció be-20 következéséhez minden esetben előfeltétel az alakításnak meghatározott kis mértéke. Az a hő­mérséklet, amelynél a rekrisztallizációs izzítást végrehajtjuk, azaz a rekrisztallizációs hőmérsék­let függ az anyag előéletétől és az előző alakítás 25 mértékétől. A rekrisztallizációs izzítással vég­zett új szövetszerkezetkialakításhoz fontos té­nyező az alakváltozás mértéke, mert nagyobb alakítási mértéknél a rekrisztallizációs hőmér­séklet általában csökken. Az eredmény függ az 30 izzítás időtartamától, mert az új kristályok an-154325

Next

/
Oldalképek
Tartalom