154321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy atmoszféránál nagyobb belső gáznyomással töltött edények szívócsövének lezárására és elválasztására
3 154321 4 kezik fee, mert a leszúró pofák formája és mozgása következtében nem lelhet biztonságosan elkerülni, hogy a deformálódó szívócső ellapulása köziben az üveget a fémtől elválasztó grafitréteg folyamatossága megszakadjon és az üveg a íémmel közvetlen kapcsolatiba kerüljön. A találmányunk szerinti eljárás egyik fontos jellemzője az, hogy a véletlenszerűen előforduló üveg-fém tapadás ellen kettős grafitréteget alkalmazunk: egyet az üvegen, »másikat a szerszámon. A két grafitréteg a leszúrás hőfokán is el tud csúszni egymáson, s mivel a szerszámon levő réteg ninicsen egyidejűleg idaformálódásnak is kitéve, folyamatosan összefüggő marad és az üvegen levő réteggel együtt tökéletes biztonságot nyújt az otíatapadás ellen. Ezen eljárás kivitelezése a következő további problémákat vetette fel: A szerszámra felvitt grafitréteg leszúrásiafcor leválik a szerszámfelületről és az üvegfelületen marad.. Ezért a lesszúrópofákat minden leszúrási művelet után újra be kell vonni grafitréteggel. A vizes szuszpenzióval történő bevonással a szerszám teljes lehűlése jár együtt; a szerszámot ezután .meg kell szárítani, és újra fel kell izzítani, Mindezt a szivattyú két munfcapoziciója közötti lépésidőben kell elvégezni, hogy az időkihasználás gazdaságos legyen, s a szivattyúautomata teljesítménye még kielégítő maradjon. A kettős grafitréteg alkalmazásával a leszúrás biztonságosan végezhető, de ez nem jelenti azt, hogy a leszúrópofák hőfoka teljesen közömbössé vált. Ha a hőlfok alacsony, a leszúrás időtartama irreálisan hosszúra nyúlik, ellenkező esetiben pedig, magas hőfok esetén a túlságosan folyékonnyá vált üveg a grafitszemcsék közé nyomódva azokat helyükön fellazítja és mégis eléri a szerszámfelületet és hozzátapad. Ugyanígy nem közömbös a leszúrás hőfoka mellett annak időtartama sem. Ha a lapítás megtörténte után az izzó leszúrópofák továbbra is az üvegfelületen maradnak, a meglágyult üveg a szerszám által nem támasztott oldalsó részeken végülis kifüvódik. Mindezen következmények elkerülése végett a ífentiek szerinti túlnyomásos leszúrás tömeggyártási alkalmazásánál, a művelet folyamán sorrendiben a következőkről kell gondoskodni: A leszúrószerszámok grafitos bevonása, A grafiltbevonás írnegszárítása, A leszúrószerszám felizzítása, A leszúrószerszám mechanikus mozgatása; előramenet és lapítás. A lapítás befejezésének pillanatában: A szerszám izzítóáramának kikapcsolása és egyidejűleg A leszúrószerszám mechanikus mozgatása; nyitás és hátramenet. Szivattyú lépése s köziben a leszúrási művelet ismétlése. A gyakorlatban ezek a műveletek nem végezhetők teljes egyöntetűséggel, aminek' több oka is van. A felvitelkor a leszúirószerszámra jutó grafitszuszpenzió mennyiségének nagy a szórása, ezért különböző mennyiségű hőt emészt meg a szárítás, s ennek további fcövetkezmiémyeképipen a leszúrószerszám felizzítása időiben és hőfokban 5 igen, nagy eltolódásokkal következik be. Növeli ezt a szórást az a — gyakorlatiban sokszor előforduló — tényező is, hogy a szivattyúautomatán rendszeres üzem esetén is vannak néha kihagyott esőhelyefc, továbbá küliön-10 féle okokból le kell olykor állni a lépéssel, stb. Ezeknek következményeképpen, de magának az üzemindulásnak és tartós folytatásának különböző hőviszomyai folytán is, a gyakorlatiban a leszúrószerszámok hőmérsékletingadozásai igen 15 nagyok, amit az ily módon való leszúráslhoz szükséges időnek 1 : 2,, sőt 1 : 3 arányú ingadozásával lehet jellemezni. Mindezen okok következtében, egy meghatá-20 rozott lópésidejű szivattyún a leszúrás üzembiztosságát nem lehetséges 100%-ossá tenni, »mart a lapítás 'befejezésének idejét nem lehetséges megbízhatóan összehangolni a szivattyú lépésidejével az ahhoz kapcsolt mechanikai moz-25 gásolfckal. Előfordul, hogy a szivattyú lépni kezd a lapítás befejezése előtt (s ekkor a csövet leszúratianul hagyja) — vagy ellenkezőleg: a lapítás imár befejeződött, de még nincs itt a lépési időpont; ekkor a szívócső túlolvasztódik és ki•C Q pukkad vagy a szerszámhoz ragad. Ezt a problémát oldja meg a találmányunk szerinti eljárás miásiik lényeges jellemzője: a szivattyú lépésének (indításának) a leszúrási folyamat által való vezérlése. 35 A megoldás lényege főbb vonalakban a következő: A — pl. izzólámpák töltését végző — sokfejű szivattyú-automata fel van szerelve a találmányunk szerinti leszúrábarendezéssél, amely egy-40 részt a leszűrést végző mechanikus szervekből, másrészt egy elektronikus kapcsoloszerkezetből áll. A szivattyúautomata mechanikusan vezérelt lépési edeje úgy van meghatározva, hogy a leszúrás minimális idejének feleljen »meg. Ezen az 45 időn belül tehát a mechanikus vezérlési szervek a következőket végzik el: leszúrószerszám grafitozása, leszúrószerszám megszárítása, leszúrószerszám felizzítása, 50 „olló" előremegy, „olló" rácsukódik a szívócsőre, „stop" + lapítás, leszúróipolfák izzítésának kikapcsolása és egyidejűleg levegősugárral való hűtése, 55 „olló" szétnyílik, „ollló" hátramegy, azonos az első lépéssel, miközben a gép pozíciót vált. Az elektronikus kapcsolószerkezet szereplésé-60 nefc időpontját a „stop" szó jelzi. Ekkor ugyanis (a lapítási folyamat alatt) a szivattyúgép motorját, s ezzel az összes .mechanikus »mozgató szerveket egy, a főtengely pályatárcsáiról vezérelt kapcsoló kikapcsolja. A gép tehát önmagát ál-65 Htja le, mégpedig mindig azonos pillanatban, a 2
