154321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy atmoszféránál nagyobb belső gáznyomással töltött edények szívócsövének lezárására és elválasztására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1965. X. 13. Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. (EE—1200) 154321 Szabadalmi osztály: 21 f 31—44 Nemzetközi osztály: H 01 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Porubszky Jenő technikus, Ágoston József technikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Eljárás és berendezés egy atmoszféránál nagyobb belső gáznyomással töltött edények szívócsövének lezárására és elválasztására Vákuumipari technológiai szakemberek előtt általánosan ismerték a légiköri nyomósnál nagyobb nyomással töltött edények lezárásának nehézségei. Vákuumedények lezárásánál és elválasztásánál (a továbbiaikban leszúrásánál) a me- 5 legítéssel meglágyított üvegszívócső a külső légnyomás hatására összenyomódik és elzáródik (ami Titán a két rész egymástól való elválasztása már nem okoz nehézséget), belső túlnyomás esetén viszont a szívócső meglágyulósakoir io egyidejűleg fel is févődik és nem teszi lehetővé a lesziúrós elvégzését. A feledatot általában úgy szokták megoldani, hogy közvetlenül a melegítés után, vagy még inkább azzal egyidejűleg, a meglágyult üveget 15 kívülről medhanikus eszközökkel gyorsan összelapítják. Mivel az üvegek lágyulási hőmérsékletükön a fémekhez (mór tapadni kezdenek, szokás a szívócsőüveg és a lapítószerszám egymáshoz tapadásának megakadályozása Végett az 20 üvegfelületet előzőleg egy elválasztó réteggel — pl. grafittal — (bevonjuk. Mivel a műveletet egyszerűsíti, ha az üveg meglágyítását és összenyomását egy és ugyanazon szerszám végzi, célszerű a leszúró szerszámot közvetlenül az elekt- 25 •romos melegítést szolgáló anyagból készíteni. Ilyen megoldás szerepel a li41.2.10 sz. magyar szabadalmi leírásiunklban is. Ismeretesek olyan megoldások is, ahol a lapító szerszámokat az üveghez viszonylag ke- go véslbbé tapadó különleges ötvözetekiből készítik és melegítésüket gázlángokkal végzik. Ilyen megoldásoknál még inkább 'törekedni kell a szerszámihőfoík minél alacsonyabban való tartására, ami viszont igen hosszú leszúrási időt eredményez. Az ipari felhasználósban ezt a megoldást úgy alkalmazzák, hogy egy — pl. 30 fejű körszivattyúnak 'minden fejére (csőhelyére) egy-egy önálló leszúró szerkezetet építenek, s azok a szivattyúzási idő jelentős hányadában i(l/2—2/3 részben) végzik működésüket oly módon, hogy a szívócső elzáródása csak az utolsó pozíciókban következzék ! be. Mindezek a megoldások azonban hem nyújtják a feladatnak az ipari tömeggyártás igényeit kielégítő megoldását. Részben túl bonyolultak, másrészt nem elég megbízhatóak; a szerszámnak az üveghez tapadása a gyakorlatiban előbbutóbb mindig előfordul — gyakran pl. 1 órán belül többször is — ami a sziiváttyú megállítását, a leszúrópotfák tisztogatását, esetleg alkatrészcserét tesz szükségessé. Ez az eljárást korszerű tömeggyártás céljára alkalmatlanná teszi. Találmányunk célja ezen hátrányok kiküszöbölése 'és ezáltal a túlnyomással tölitött edények — izzólámpák, speciállámipák — üzemszerű, folyamatos tömeggyártásának lehetővé tétele. Azt találtuk, hogy a grafitréteggel bevont szívócső leszúrásánál az elektromosan fűtött leszúrópotfák időnkénti odaragadása azért követ-154321
