154319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás - lumineszcens célra is alkalmas - fémszulfidok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. X. 01. (EE—1195) Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154319 Szabadalmi osztály: 22 f-12 n 9/08; 12 n 11/00 Nemzetközi osztály: C 09 c; C 01 g 9/08; C 01 g 11/00 Decimái osztályozás: 661.847.51 661.848 Feltalálók: Majthényi Lajos oki. vegyész, 30%, Sarkantyú Gyula oki. vegyész, 30%, Dr. Szabó János oki. vegyész, 30%, Laskay Gyula vegyészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Eljárás — lumineszcens célra is alkalmas — fémszulfidok előállítására A találmány fémszulfidok, elsősorban lumi­neszcens célokra is alkalmas cink- és kadmium­szulfidok ipari méretű előállítására vonatkozik. A fényporok gyártásához alkalmas fémszul­fidoknak a nagy tisztaság mellett fontos fizikai tulajdonságokkal is kell rendelkezniük. Minde­nekelőtt a lumineszcens célra jó légszáraz szul­fid laza, könnyen folyó por, amely technológiai­lag könnyen kezelhető. Az alapanyag minősége aktiváláson és izzításon keresztül messzemenően befolyásolja a kész fénypor tulajdonságait. Tech­nológiai okokból kívánatos a nagyobb rázósúly. Tapasztalatunk szerint az említett tulajdon­ságokat a fémszulfidok leválasztási körülményei, ill. ezek következményei nagymértékben be­folyásolják. A finom eloszlású, kolloidális, köny­nyen peptizálódó szulfidok rosszul szűrhetők, nehezen kimoshatok és a belőlük előállított fényporok előnytelen tulajdonságúak. Ezeket a szulfidokat oldható fémsók oldatából állítják elő kénhidrogénnel történő lecsapással. Az eddig ismert eljárások a szulfidok lecsa­pását — főként — híg oldatokból írták elő, mert tömény oldatban a reakció folyamán fel­szabaduló sav a további csapadék-kiválást meg­akadályozta és így a gazdaságos kitermelés tö­mény oldatból nem volt lehetséges. Általában az oldat, amelyből a lecsapást még gazdaságo­san el lehetett végezni, cinkszulfátra 1—8%-os volt. Példaként megemlítjük a 29.304 sz. NDK szabadalmat. A szulfidok alkalmas szerkezetét úgy igyekeztek biztosítani, hogy a lecsapás se­bességét lassították. A tapasztalat szerint ugyan­is gyors lecsapásnál a szulfidok rosszul szűr-5 hetők voltak, sok folyadékzárványt tartalmaz­tak és nem voltak kimoshatok (lásd pl. a 3,058.807 sz. USA szabadalmat). Találmányunkkal töményebb oldatból történő kiesapással fényporok előállítására igen alkal-10 mas szerkezetű szulfidokat sikerült előállítani. Az eljárás kivitelezését két, eddig figyelembe nem vett felismerés teszi lehetővé. Az egyik az, hogy lecsapás közben az elsavanyodás helyi jel­legű és az eddig alkalmazott kémiai próbálko-15 zasokkal (ammóniázás, vagy puffer alkalmazása) szemben fizikai úton erélyes keveréssel kiküszö­bölhető. A másik felismerés, hogy a lecsapás kezdeti szakaszában történő megfelelő gócok kialakítása meghatározza a lecsapás folyamán 20 előálló csapadék szerkezetét. Eljárásunk szerint a következőképp dolgo­zunk: Tömény (1,2,—1,7 mólos) oldatokat ké­szítünk) a jelenlegi eljárások 0,5 mólnál kisebb töménységgel működnek). A kénhidrogéngáz 25 oldat fölé vezetésével és az oldat erőteljes keve­résével (— 400—1600 ford/perc keverőfordulat­-számmal —) fokozatosan telítjük az oldatot úgy, hogy a kénhidrogén parciális nyomását 0-ról fokozatosan 1 atmoszférára növeljük, majd a 30 leválasztás befejezéséig 1 atmoszférán tartjuk. 154319

Next

/
Oldalképek
Tartalom