154302. lajstromszámú szabadalom • Reteszelő szerkezet önműködő vasúti kapcsolókhoz

154302 9 10 belsejében történik (lásd a 10. ábrán a 91 kar B0

helyzetét), a 9 kapocs a maga részéről az S nyíl irányában mozdul el a 11 tengely körül. A 16 nyúlvány ekkor a 15 léchez ütközik, minek következtében a retesz hátrafelé mozog az F nyíl szerint és így elmozdítja az 5 kilincset is, amelynek 2,3 horga elcsúszik a 24 ütközőn, de ez utóbbi mozdulatlan marad. A 6 kar emelkedése a 2 retesz mozgása után következik be és azt eredményezi, hogy ez a kar kitér a 25 ütköző elől, miáltal a 10 vezérlőbütyök szabadon foroghat. Egy bizonyos időpillanatban a 23 horog vége elhalad a 24 ütköző mellett és így az 5 kilincs elfordul a K nyíl irányában saját súlyának hatása alatt és kapcsolatba kerül a 24 ütközővel. Amint a 91 kar kb. 90°-kal elfordult és a B helyzetbe került, ami biztosítja az 5 kilincs kapcsolódását a 7 rögzítő eszközzel, visszavisszük ezt a kart a kiindulási A helyzetbe olyképp, hogy azt megint 180°-kal elfordítjuk ellenkező irányban, tehát a H' nyíl irányában. Ez az átfordítás természetesen a 14 tengely forgatásával történik, aminek folyamán a 10 vezérlőbütyök nagyobb 85 karja meglöki a 6 kart, amely az R' nyíl irányában mozdul el és így az 5 kilincs helyzete nem változhat. A 9 kapocs a súlyerő hatására kiinduló helyzetébe kerül, ugyanekkor a 10 bütyök is kiinduló helyzetét foglalja el. Mivel a 7 rögzítőeszközt az la kapcsolófej 52a kis karma tartja, a 2 retesz a 4 rugó hatása alatt áll ugyan, de megmarad helyzetében, mert az 5 kilincs 23 horga kapcsolatban van a 7 rögzítőeszköz 24 ütközőjével (11. ábra). Amikor a 2 retesz nem-működő helyzetében van, a 68 ujj erősen kinyúlik az 1 kapcsolófejből és ilyen módon ez az ujj nagyon jó jelzést biztosít, amely még rossz világításnál is jól látható. Az 1 és la kapcsolófejek ilyen módon egymással érintkezésben maradnak, de a reteszelés megszűnik. Ha ebben a helyzetben a járműveket széthúzzuk, a két kapcsolófej egymástól eltávolodik, mert a 2 retesz szabadon van, illetve nem rögzít. Amint a kisebbik 52a felszabadítja az 57 nyúlványt, ez utóbbi ismét elfordul a G' nyíl irányában saját súlyának hatása alatt, és mozgását még elősegíti a 4 rugó nyomása. Ez az erő a 2 retesz és a 23 horog közvetítésével jut el az említett nyúlványhoz. A 7 rögzítő eszköz elmozdulása a 2 retesz visszaesését eredményezi, így tehát a szerkezet megint a 4. ábra szerinti helyzetet veszi fel. A reteszelés megszüntetése. A 2 retesz és a 7 rögzítőeszköz a 11. ábra szerinti helyzetben van, az 1 és az la kapcsolófejek pedig még nincsenek szétkapcsolva, amikor az a feladat, hogy az oldást megszüntessük. Megtörténhetik ugyanis, hogy a reteszelés oldása csak tévedésből történt, és ilyenkor elegendő, ha a 14 tengelyt elfordítjuk a H nyíl irányában, mintha a 91 kart a B helyzet felé akarnók visszavinni. Az elfordulás szöge azonban valamivel kisebb, így pl. 30°. A 25 ütköző, amely a 10 vezérlő bütyök részét képezi, e mozgás folyamán érintkezésbe kerül a 6 kar 78 homlokfelületével. Tekintettel arra, hogy a 10 bütyök tovább folytatja forgó mozgását és a 6 kar forgásában akadályozva van, vagyis a 75 csap körül nem fordulhat el, a 76 váll hatása folytán, az 5 kilincs felemelkedik az L nyíl irányában mindaddig, amíg a 23 horog el nem éri a szabad helyzetet, vagyis eltávozik a 24 ütközőtől. Ekkor a 91 kar elérte a C helyzetet. A 2 reteszt ekkor már nem tartja semmi és az visszatér az F nyíl irányában a 4 rugó hatása alatt előbbi helyzetébe (12. ábra). Ilyen módon a két kapcsolófej ismét rögzített helyzetbe kerül. A reteszelés lehetőségének kizárása. A 14 tengelyt elfordítjuk a H nyíl irányában mindaddig, amíg az elérkezik löketének végére és így a 91 kar a 13. ábra szerinti B helyzetbe kerül. A 12 ívelt kar 88 csapja a 13 forgató karon van és olyan helyzetbe kerül, hogy ezáltal az Y—Y vonal alá kerül. Ez a vonal a 87 csapot köti össze a 14 tengely középpontjával. A 88 csapnak ezt a helyzetét a 12 ívelt kar ütközése határozza meg. A szerkezetet ezután meghagyhatjuk ebben a helyzetben, mert ebben reteszelés nem lehetséges. A szerkezet leírt állapotában ugyanis a 4 rugónak a 2 reteszre kifejtett húzóhatását a 15 léc továbbítja és így jut az erő a 9 kapocs 16 nyúlványához, amelynek 81 sugárirányú szára a 10 vezérlő bütyökhöz tartozó 84 csapon fekszik fel. Tekintettel azonban arra, hogy a 88 csap az Y—Y vonalhoz képest a már említett helyzetben van, a 13 forgató kart nem lehet a, H' nyíl irányában elfordítani. így a 2 retesz megmarad a rögzített vagy blokkozott helyzetében, hacsak nem vittük vissza a vezérlő szerkezetet a nyugalmi helyzetbe egy külön művelet segítségével. Azok az erők tehát, amelyek a 2 reteszre hatnak, ha megkíséreljük annak elmozdítását, csak azt eredményezik, hogy a rögzítés vagy blokkolás mind erősebbé válik és így a szerkezeti részek megmaradnak helyzetükben, a reteszelés tehát lehetetlen. Következik a fentiekből, hogy a találmány szerinti szerkezet igen csekély számú alkatrésszel és egyszerű szerkezettel teszi lehetővé mind a négy a fentiekben leírt művelet biztos elvégzését. Ehhez járul, hogy a vezérlést egyetlen forgó tengely segítségével lehet elvégezni. Figyelemre méltó továbbá, hogy a 9 kapocs és a 10 vezérlő bütyök közötti szögelfordulás lehetővé teszi a reteszelés oldásának már kezdetétől, hogy a 10 vezérlő bütyök megemelje az 5 kilincset, mielőtt még a 2 retesz visszajutna előbbi helyzetébe. Fontos még az is, hogy a reteszelés oldásának megszüntetésekor a reteszt hirtelen nagy erővel tudja a 4 rugó elmozdítani, anélkül, hogy a 11 és 14 tengelyek számottevő reakcióerő hatásának lennének kitéve. A 14. és 15. ábra szerinti kivitelnél a 4 spirálrugó helyett, melynek rendeltetése, hogy visszalő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5