154302. lajstromszámú szabadalom • Reteszelő szerkezet önműködő vasúti kapcsolókhoz

3 154302 4 szerkezet a következő további műveleteket is elvégezze: a tévesen alkalmazott oldási műve­letet semmisíteni kell és a reteszt a nem-mű­ködő helyzetben rögzíteni kell oly módon, hogy a két kapcsolófej egymáshoz képest ne rete­szelődhessen. Ismeretesek már különböző szerkezetek, ame­lyek megfelelnek a fentiekben említett feltéte­leknek, tehát alkalmasak a következő négy mű­velet elvégzésére: önműködő reteszelés, oldás, az oldási művelet megsemmisítése és a rete­szelés meggátlása. Az ismert kivitelek azonban mind bonyolult szerkezetűek, sok alkatrészből állnak és ezeket nagyon kis térben kell elhelyezni. Ilyen módon az egyes darabok csak viszonylag kis méretek­kel készülhetnek, hogy elférjenek, miáltal a törés veszélye nagy, a teljes szerkezet pedig nagyon költséges. További hátránya az ismert megoldásoknak, hogy az alkatrészek eléggé nagy számát nagyon pontosan, tehát kis tűré­sekkel kell elkészíteni és mivel ezek a részek bonyolult alakúak, a megmunkálás rendkívül nehézkes. Fontos még az is, hogy az ismert kapcsolóknál a reteszelés oldása független egy téves reteszelés megsemmisítő műveletétől és a reteszelés meggátlásától, a kezelőszemély tehát kénytelen a kapcsolófejre állni, mert másképp a részekhez nem fér hozzá és ez azzal jár együtt, hogy a kocsik között kell elmennie, ami baleset­veszélyt rejt magában. Végül egy általános érvényű követelmény az önműködő kapcsolóknál az olyan jelzőalkatrész alkalmazása, mely lehetővé teszi a kapcsoló oldalról való szemlélésénél annak megállapítá­sát, hogy ez a kapcsoló reteszelt vagy retesze­letlen helyzetben van-e. Az eddig alkalmazott ilyen vizuális jelzőalkatrészek azonban egyrészt törékenyek, másrészt néhány lépés távolságról már alig láthatók, vagy ha ezeket a hátrányo­kat kiküszöböljük, igen bonyolult szerkezetűek. A jelen találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése. A találmány lehetővé teszi a fent említett négy művelet elvégzését és emel­lett kevésszámú alkatrészből, egyszerű kivitel mellett elkészíthető. A szükséges négy művelet központos elhelyezésű vezérlőeszköz segítségé­vel végezhető el és csak egy kimenő tengelye van. A találmány még azt is lehetővé teszi, hogy egyszerű eszközökkel és a törés veszélye nélkül lehessen rátekintés útján a kapcsolófej állapotát észlelni, ill. megállapítani. A találmány szerint abból az ismert kivitel­ből indulunk ki, amelynél csúsztatható retesz kerül alkalmazásra és ez egy rögzítőeszközzel működik együtt, amely csap körül elfordítható és nyúlványa vagy szára nyugalmi helyzetben a kapcsolófej hornyába nyúlik, miáltal elválasztja egymástól a kis és a nagy karmot; van továbbá a reteszelő szerkezetben egy kilincs és egy for­gatható kapocs, amely biztosítja a reteszelés ol­dását azáltal, hogy a reteszt a kapcsolófejben készített üregbe vagy mélyedésbe nyomja. Eb­ben az üregben helyezkedik el gyakorlatilag véve a teljes reteszelőszerkezet. A találmány szerinti szerkezetet az jellemzi, hogy a működtetőszervek magukba foglalnak egy vezérlőbütyköt, amely a bütykös kapcsolót tartó tengely körüli forgó mozgásra alkalmasan van felszerelve és amelyhez a bütykös kapcsoló játékkal történő szögalatti mozgatására alkal­mas csap tartozik, emellett pedig a kilincsen a vezérlőbütyök pályáján elhelyezett, a vezérlő­bütyökkel az oldás irányában történő érintkez­tetésnél forgó mozgás szempontjából a kilincs­csel együttforgó, de ellentétes irányban attól független kar van. A találmány előnyös kivitelénél a vezérlő­tengely áthatol a kapcsolófejen éspedig egy olyan helyen, hogy ez a tengely a reteszelő­szerkezet mellett van, vagyis a vezérlőtengely nem megy át a szerkezetet tartalmazó üregen. E kivitelnél a tengely és a vezérlőbütyök kö­zötti kapcsolat oly kapcsolórúd segítségével jön létre, amely a tengelyen levő fogantyúhoz csuk­lósan csatlakozik és ez utóbbi behatol az emlí­tett üregbe. Ennél a kivitelnél a vezérlőbüty­köt egy segédtengely tartja, amely a vezérlő­tengellyel párhuzamos és amelyen ezt a bütyköt megerősítjük. A találmány további részleteit a rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg, melyek a ta­lálmány két példaképpeni kiviteli alakját szem­léltetik. E rajzokon az 1. ábra felülnézet rész­ben metszve és az ábra a találmány szerinti reteszelőszerkezetet egyik kivitelében, nyugalmi helyzetben mutatja. A 2. ábra a reteszelő-szer­kezetet távlati feltüntetésben szemlélteti, annak feltételezésével, hogy a kapcsolófej tokja át­látszó, vagyis a tok vagy ház által takart ré­szeket is szemléltettük. A 3. ábra hasonlít a 2. ábrához, de a szer­kezetet szétszedve mutatja, vagyis az egyes darabokat külön-külön szemlélteti. A 4. ábra oldalnézet részben metszve, ez az ábra tehát a házat függőleges metszetben mu­tatja és az 5. ábra metszet a 4. ábra V—V vonala szerint. A 6. ábra két egymással kapcsolódó fejet váz­latos felülnézetben szemléltet, de még nem teljesen összekapcsolva. A 7. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetésben egyes részleteket szemléltet, abban a helyzet­ben, amely megfelel a 6. ábrának, a 8. ábra pedig ugyancsak vázlatosan két egymással kap­csolt fejet mutat, de ellentétben a 6. ábrával a teljesen összekapcsolt helyzetben. A 9. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetés és a részeket abban a helyzetben szemlélteti, amely megfelel a 6. ábrának. A 10. ábra oldalnézet részben metszve és a szerkezetet a 4. ábrához képest az ellenkező oldalon mutatja, a reteszelés oldásának első művelete folyamán. Ali. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetés és egyes részeket a reteszelés oldásának végén szemléltet, közvetlenül a két kapcsolófej szét­válása előtt. A 12. ábra hasonló feltüntetés és 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 >.

Next

/
Oldalképek
Tartalom