154300. lajstromszámú szabadalom • Önműködő holtjátékállító szerkezet gépjármű fékrendszerhez

154300 3 4 túl nagy fékezőerő következtében. Ezért az em­lített fajtájú szerkezetek hátránya, hogy az utánaállítás a fékeknek egyszeri nagyon erős alkalmazása során jön létre, oly körülmények között, amikor az állításra nincs is valóban s-ükség és így a holtjáték nagyon kicsi lesz. Ilyen hamis állításnak a veszélye különösen nagy akkor, hogyha a kézi féket kapcsolják ösz­sze erő által működtetett fékrendszerrel. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szer­kezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. iAz 1. ábra a holtjáték állító szerkezet oldal­nézete részben metszetben. A 2. ábra a holtjátékállító szerkezetnek az 1. ábra II—II irányából vett nézete. A 3. ábra másik holtjátékállító szerkezet oldalnézete részben metszetben. A 4. ábra a 3. ábra szerinti holtjátékállító­nak IV—IV irányból vett nézete. Az 5. ábra ismét más holtjátékállító szerkezet oldalnézete részben metszetben. A 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet. A 7. ábra az 5. ábra VII—VII vonala mentén vett metszet. A rajzokon azonos hivatkozási számok ha­sonló részleteket jelölnek. Az 1. és 2. ábra a rajzon nem ábrázolt du­gattyú 1 dugattyúrúdjának egy részét ábrázolja. Az 1 dugattyúrúd 2 csap útján forgathatóan kapcsolódik a 4 csigakerékhajtásba becsatolt 3 fékemeltyűhöz. Az említett 4 csigakerékhajtás 5 hornyok útján forgathatóan kapcsolódik a nem ábrázolt fékbütyöktengelyhez, amely ön­magában ismert módon működteti a jármű fék­dobjának fékpapucsait. A 4 csigakerékhajtás a 3 emeltyű 8 furatába bekapcsolt 7 tengelyhez mereven kapcsolódó 6 csigával kapcsolódik, és két 9, 10 tárcsa vezeti. A 7 tengelyt axiálisan az egyik irányban osztott 11 reteszelőgyűrű, 12 golyóscsapágy, 13 nyomó­rugó és a 7 tengellyel mereven összekötött 10 tárcsa nyomja. A 7 tengely 13 rugó hatására bekövetkező axiális irányú mozgását a 7 ten­gelyre mereven rögzített 14 tárcsa, 15 súrlódó elem és a 8 furat 16 vállához kapcsolódó 9 tár­csa határolja. A 17 hüvelyalakú burkolatot a 8 furatba osz­tott 18 reteszelőgyűrű rögzíti. 20 csavarokkal 1,9 vezetőtagot erősítünk a 17 burkolathoz. A 15 súrlódóelemnek és 17 burkolatnak belül hen­geres és koaxiálisán elhelyezkedő felületei van­nak, amelyeknek a 21 csavarrugó formájú egy­irányú tengelykapcsoló támaszkodik. A 19 ve­zetőtagnak vezetőhornya van, amelynek külső sugárirányban irányított 22 része és a 17 bur­kolathoz közelebb eső 23 része van, amelyik a 22 résszel szöget zár be. Az 1. és 2. ábrán ábrázolt holtjátékállító szer­kezet az alábbiak szerint működik: Fékezés során az 1 rudat az 1. ábrán jobb­felé mozgatjuk és ez a 3 emeltyűt az óramutató járásával egyező irányban forgatja a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetbe. Ez alatt a mozgás alatt az 1 rúd a 19 vezetőtagot az óramutató járásával egyező értelemben mozgatja, mint ahogyan az a 2. ábrán látható, vagy II—II nyi­lak irányában. A 17 burkolat résztvesz a moz­gásban, de a 21 rugónak olyan tekercselése van, hogy ebben az irányban nem tud forgató­nyomatékot átadni a 15 súrlódótagnak. A 7 ten­gely középvonala körül nem fog forogni a féke­zés művelete alatt, hanem axiálisan mozdul el balfelé, mint ahogyan ez az 1. ábrán látható, és mihelyt a súlódó erő túllépi a 13 rugó rugó­erejét, a 7 tengely balfelé tolódik el, addig, amíg a 10 tárcsa a 8 furat vallanak nem tá­maszkodik. Ezzel egyidejűleg a 15 súrlódó elem és 14 tárcsa kapcsolata megszűnik. A fék oldása során az 1 rudat balfelé moz­gatjuk az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázolt helyzethez képest. A dugattyúrúd ekkor a 19 vezetőtagot az óramutató járásával ellentétes irányban mozgatja a II—II nyilak irányában. Ez a szögelfordulás a 21 rugó útján átadódik a 15 súrlódótagnak, de semmilyen mozgás sem tud átadódni a 14 tárcsának és így a 7 tengely­nek, mindaddig, amíg a súrlódóerő olyannyira le nem csökken, hogy a 13 rugó kitágul és kap­csolatot létesít a 15 elem és 14 tárcsa között. Hogyha ez a kapcsolat olyan korai állapotban létesül, amikor az 1 rúd a 19 vezetőtag vezető­hornyának még 23 részében van, a 19 vezetőtag szögelfordulásának utolsó része még átadódik a 7 tengelyre. A 6 csigát és 4 csigakerékhajtást úgy méreteztük, hogy a 4 csigakerékhajtás a 3 emeltyűhöz képest az óramutató járásával egye­ző értelemben mozogjon. Ez a fékbütyök moz- . gásának oldás-növelő irányú elmozdulásának felel meg. Azonban ha a súrlódóerő olyan későn csök­ken le, hogy a 13 rugó azután a pillanat után tágul ki, amikor az 1 rúd a 19 vezetőtag vezető­hornyának 22 részébe jutott, a 7 tengely nem fordul el, mert az 1 rúdnak a horony 22 részé­ben való mozgása a 19 vezetőtagnak semmiféle szögelfordulását nem okozza. A fékbütyök 3 emeltyűhöz viszonyított hely­zetét a 10 tárcsa kézi elfordításával lehet esz­közölni. A holtjátékállító felszerelése után a holtjáték a fékpapucsok és a féktárcsa között valamivel nagyobb a normálisnál. Az első féke­zés alatt a dugattyú lökete túl hosszú lesz és ez á fékezőerőt lényegesen csökkenteni fogja a fék oldása folyamán, mielőtt az 1 rúd a 19 vezetőtag vezetőhornyának 22 részébe jut. A fék oldása alatt így a 7 tengelyt a 19 vezetőtaghoz rögzítjük és a holtjátékot csökkentő irányban forgatjuk. Néhány fékezés után a holtjáték annyira lecsökken, hogy a fékezőerő a 13 rugó rugóerejének értékéig csökken le és a 15 tag a 14 tárcsával fog kapcsolódni éppen akkor, amikor az 1 rúd a 19 vezetőtag vezetőhornyá­nak 22 részébe jut. A holtjáték most állandó marad, mert a holtjátéknak csekély növekedése pl. kopás következtében szabályozó mozgást okoz a következő fékezési ciklus alatt. Rendszerint minden egyes kerékre egy-egy holtjátékállítót alkalmaznak, és természetesen 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom