154293. lajstromszámú szabadalom • Járművek mozgás közbeni azonosítására szolgáló berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 50%-BAN Bejelentés napja: 1965. II. 17. (VI—458) Közzététel napja: 1967. V. 26. Megjelent: 1968. VI. 15. 154293 Szabadalmi osztály: 74 d 8—10 Nemzetközi osztály: G 08 £ Decimái osztályozás: Feltalálók: Biacs Nándor oki. gépészmérnök, 50%, Kondor Tibor oki. villamosmérnök, 50%, Budapest Tulajdonos: Villamosipari Kutató Intézet, 50%, Budapest, és Biacs Nándor oki. gépészmérnök, 50%, Budapest Járművek mozgás közbeni azonosítására szolgáló berendezés A szakfolyóiratok és az irodalom számos olyan berendezést ismertet, mely járművek, — mint pl. vasúti kocsik, autók stb. — valamint kötött szállítópályán mozgó szállítóeszközök, vagy gyártmányi egyedek (továbbiakban általánosan egyedek) mozgás közbeni azonosítására, felis­merésére szolgál. Ilyen berendezéseknek célja az, hogy azonosítással, felismeréssel az egymást mozgásban követő egyedeket szét tudja válasz­tani, meg tudja egymástól különböztetni, adato­kat tudjon szolgáltatni az egyedek szétosztásá­hoz, irányításához, illetve átcsoportosításához. Ismert berendezések azon típusai, melyek va­lamilyen fényforrással világítják meg az egye­dek felismerésére szolgáló és azon helyet foglaló kódtáblát, erről érkező (visszaverődést, vagy át­világítást figyelembe véve) fényjelek az egyed haladási irányában egydimenziós lineáris elren­dezésű kódolásnak felelnek meg, de ezek általá­ban a korszerű követelményeknek nem felelnek meg, nem tudják a feladatot gazdaságosan meg­oldani. Például azért, mert vasúti kocsiknál nemzetközileg előírt 12 számjegyű információ át­vitelére szükséges 48 bit egység egydimenziós (haladás irányú) átvitelére, gyakorlati tényező­ket figyelembevéve, túl nagy kódtáblát igényel­ne (többméter hosszú). A találmány, mely ugyancsak valamilyen su­gárforrást alkalmaz megvilágító eszközként, nemcsak egydimenziós (haladásirányú), hanem kétdimenziós (függőleges irányú is) kiolvasást biztosít, miáltal egy számjegy átvitelére szüksé­ges bit egység információ függőleges irányban helyezkedik el a kódtáblán (2. ábra). így már ;5 a kódtábla méretei a könnyen kivitelezhető, jól elhelyezhető méreteket ölti. A rajzok a járműazonosító berendezés kiviteli példányát ismerteti, ahol az 1. ábra a kódtáblának a kiolvasó által történő 10 „letapogatási" útvonalát ábrázolja, 2. ábra a kódtábla kiviteli formája, melyről a kiolvasás után 3. ábra szerinti feszültségidő diagramm szerin­ti feszültségváltozást kapunk a letapogató eszköz 15 kimenetén. 4. ábra a fenti kódtábla kiolvasására szolgáló teljes berendezés kiviteli formájának blokksé­mája. A kódtábla, melynek egy része a 2. ábrán lát-20 ható téglaalakú, célszerűen fém lemez, mely a belső sávokat alkotó rajzolat szerint van kivág­va. A kódtábla letapogatása, vagy átvilágítással, vagy rávilágított „fény" visszatükrözésével tör­ténik. Ilyen esetben a tábla mögött tükröző fe-25 lület van. A kivágások Sí szélességű résekből állnak (ötös telex kódrendszer esetén hat rés), melyek párhuzamosak egymással. A rések egyik oldalára S2 szélességű réskibővítések illeszked­nek. A réskibővítések hosszúsága kétféle: az in-30 dító jeleket adó I2 hosszúságú és a kódjeleket 154293

Next

/
Oldalképek
Tartalom