154283. lajstromszámú szabadalom • Csatoló szerkezet elektromágneses mikrohullámú rezgések átvitelére, kiváltképpen nagy teljesítményű mikrohullámú csövek számára, dielektromos ablakkal
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XII. 13. (Sí—874) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbsége: 1963. I. 18. Közzététel napja: 1967. IV. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154283 Szabadalmi osztály; 21 a4 64—77 Nemzetközi osztály: H 01 p H 03 h Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Roland Liebscher, Poing, Erich Mayerhofer, München, Dr. Werner Veith, München, Tulajdonos: Siemens & Halske Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin Csatoló szerkezet elektromágneses mikrohullámú rezgések átvitelére, kiváltképpen nagyteljesítményű mikrohullámú csövek számára, dielektromos ablakkal A találmány tárgya csatoló szerkezet mikrohullámú elektromágneses rezgések számára, különösen nagyteljesítményű mikrohullámú csövek számára, két csőtápvonallal, amelyek egymással legalább egy résalakú csatoló nyílás útján össze 5 vannak kötve, amely csatoló nyílás dielektromos ablakkal van vákuumbiztosan lezárva és amelyiken keresztül az elektromágneses rezgési energia az egyik csőtápvonalból a másik csőtápvonalba áthalad. 10 A nagy teljesítményű haladóhullámú csöveknél szokásos hogy a nagyfrekvenciás energia be- vagy kicsatolására csőtápvonalakat alkalmaznak, amelyek előnyösen derékszögű négyszög keresztmetszetűek. Hogy az érintkezési nehézsége- 15 ket elkerüljék, a csőtápvonalakat közvetlenül a késleltető művonalra csatlakoztatják. Ezáltal u csőtápvonalak részben a cső vákuumburkolatához tartoznak és ezért azokat a nagyfrekvenciát áteresztő, dielektromos anyagból készült abla- 20 kok útján vákuumbiztosan le kell záirii. Itt főleg az a cél, hogy a dielektromos ablakban létrejövő önmagukban elkerülhetetlen veszteségek lehetőleg nagy frekvenciatartományon belül kis értékűek maradjanak. Ezt akkor lehet elérni, ha 25 a kívánt átviteli tartományban az ablakon a rezonancia jelenségek következtében nem állnak elő említésre méltó erőtér-növekedések. Az eddig ismert csatoló szerkezeteknél, amelyek mikrohullámú elektromágneses rezgések át- zO vitelére szolgálnak két csőtápvonallal, amelyek egymás felé dielektromos ablakkal vannak elzárva, a dielektromos ablak túlnyomó részben az átviendő mikrohullámú rezgések villamos erőtereinek tartományában van elrendezve. Ha emellett az ablak hatásos felülete a villamos erőtér vektorával párhuzamosan helyezkedik el, az ablakban fellépő nagy veszteségek következtében nagy teljesítmények átvitele nagy nehézségekbe ütközik. Emellett fennáll a villamos átütés veszélye az ablak felülete mentén. Hogy a dielektromos vákuumbiztos ablaknál a villamos átütés veszélyét csökkentsék, amely ablak a négyszögletes csőtápvonal hossztengelyére merőlegesen elhelyezett választófalban van elrendezve, ismert megoldás, hogy az ablaknyílást két résre osztják, oly módon, hogy a két rés között a csőtápvonalban jelenlevő Hi0 -hullám legnagyobb villamos térintenzitású tartományában végigfutó fémes sáv adódjék. Az ablakban létrejövő veszteségeket ez a megoldás nem csökkenti lényegesen, mert mindkét rés továbbra is túlnyomó részben a H10 -hullám erős villamos erőterének tartományában fekszik. Ezen kívül ez az ismert elrendezés úgynevezett rezonancia-ablakot képez, amelynek sávszélessége, mint ismeretes, viszonylag csekély. Ismeretes továbbá egy csataló szerkezet mikrohullámú elektromágneses rezgések szamára amelynél dielektromos ablak van és amelynél 154283
