154262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés katalítikus gázreakciók lefolytatására

154262 s így a reakciót megelőző érintkeztetés miatti robbanásveszély teljes kiküszöbölést nyer. A találmányunk szerinti eljárás lényege tehát, hogy a reakcióban résztvevő gázkomponenseket — célszerűen megválasztott nyomással — a po­rózus testen nagy sebességgel vezetjük át. A robbanásveszély kiküszöbölése érdekében a reakcióban résztvevő gázkomponenseket egy­mástól elkülönítve vezetjük a porózus testhez — célszerűen a porózus szerkezeti elem különböző felületrészeivel határolt zárt testhez — s ezáltal a gázkomponensek érintkezését a pórusos test pórushézagaira korlátozzuk. A találmány szerinti berendezés lényege a pórusfelületein katalizátorral fedett porózus szerkezeti elem, valamint a gázbevezető szervek nyílásaitól eltekintve zárt terek, amelyeket a porózus szerkezeti elem választ el egymástól. A találmány szerinti eljárás néhány példakép­peni foganatosítási módját a foganatosításra szolgáló berendezés példaképpeni kiviteli alakjai­nak működésével kapcsolatban ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a reakcióban részt­vevő gázkomponenseknek gázkeverék alakjában való bevezetésére szolgáló berendezés függőleges metszetét, a 2. ábra ugyanennek vízszintes met­szetét, a 3. ábra a reakcióban részt vevő gáz­komponenseknek elkülönített bevezetésére szol­gáló berendezés függőleges metszetét, végül a 4. ábra ugyanennek vízszintes metszetét ábrázolja. Bizmutoxid katalizátorral ellátott porózus szerkezeti elem előállítása pl. oly módon történhet hogy kerámiai anyagból, fémszivacsból, zsugorí­tott fémporból, porózus műanyagból vagy egyéb porózus anyagból előállított testet aránylag tö­mény bizmutklorid oldatba merítünk, majd telí­tődése után magasabb hőmérsékleten, pl. 90 C°-on az oldat víztartalmát elűzzük. így a bel­ső pórusfelületeken vékony bizmutklorid réteg marad vissza. A testet ezután alkalmas hidroxid­ba merítve a bizmutkloridot bizmuthidroxiddá alakítjuk. Övatos többszöri átmosás és hevítés után a pórusok belső felülétét bizmutoxid fedi. A szerkezeti elém anyagának megválasztását kizárólag a katalizátor felvitelének módja, ill. a reakció körülményei szabják ínég. Az ammónia katalitikus oxidációját bizmut­oxid katalizátoron az 1. és a 2. ábra szerinti be­rendezésben valósítjuk meg. Az 1. reaktorban he­lyezzük el a 2 porózus szerkezeti elemet, amelyet a fentebb ismertetett módon láttunk el bizmut­oxid bevonattal. A 2 porózus szerkezeti elem bel­sejéhez vezet a 3 csőcsatlakozás, amely a reak­cióban részt vevő gázkomponensekből álló ki­indulási gázelegy bevezetésére szolgál. A 2 po­rózus szerkezeti elemet kívülről körülvevő térbe csatlakozik a 4 csőcsatlakozás, amely a reakció­termék elvezetésére szolgál. A kiindulási gáz-5 elegy a 3 és a 4 csőcsonkok között uralkodó nyo­máskülönbség hatására áramlik át a 2 porózus szerkezeti elemen; az áramlási sebesség a nyo­máskülönbség függvénye. A 2 porózus szerkezeti elem szükség esetén beépített csőkígyóval hűt-10 hető vagy fűthető. Robbanásra hajlamos kiindulási gázelegy ese­tén a reakciót a 3. és 4. ábra szerinti berende­zésben hajtjuk végre. Ali reaktorban helyezzük el a 12 porózus szerkezeti elemet, amelyet elő-15 zőleg katalizátorral vontunk be. A 12 porózus szerkezeti elem a 11 reaktort a 14 és a 16 terek­re választja szét. A 13 csőcsatlakozáson át beve­zetett egyik gázkomponens a 14 teret, a 15 cső­csatlakozáson át bevezetett másik gázkomponens 20 a 16 teret tölti ki anélkül, hogy egymással köz­vetlenül érintkezhetnének. A 13 ill. 15 csőcsatla­kozásokon alkalmazott megfelelő túlnyomások hatására a gázkomponensek a 14, ill. 16 térből a 12 porózus szerkezeti elembe hatolnak, ahol kata-25 lizátor jelenlétében érintkeznek és a reakció le­játszódik. A reakciótermék a 12 porózus szerkeze­ti elemből a 18 térbe lép ki, amelyben a 14 és a 16 terekhez képest depresszió uralkodik, majd a 17 csőcsatlakozáson távozik. A folyamat termé­sű szetesen folyamatos; sebessége csupán az alkal­mazott gáznyomásoktól függ. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás katalitikus gázreakciók lefolytatá­ss sara porózus szerkezeti elem pórusfelületein al­kalmazott katalizátor segítségével, azzal jelle­mezve, hogy a gázokat megfelelő nyomáskülönb­ség alkalmazásával, a porózus szerkezeti elemen nagy sebességgel áramoltatjuk át. 4Q 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióban részt vevő gázkomponenseket egymástól elkülö­nítve vezetjük a porózus szerkezeti elemhez — célszerűen a porózus test különböző felületré­,,- szeivel határolt zárt terekhez — s ezáltal a gáz­komponensek érintkezését a pórushézagokra kor­látozzuk. 3. Berendezés az 1. és a 2. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jel­lemezve, hogy pórusfelületein katalizátorral fe­dett porózus szerkezeti elemből (12), valamint a gázbevezető szervek nyílásaitól eltekintve zárt terekből (14, 16, 18) áll, amely tereket a poró­zus szerkezeti elem választja el egymástól. 1 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6806164. Zrínyi (í) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom