154253. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű forgótestekhez
3 154253 4 gál. A találmány 1 és 2 csavarokból áll, amelyeknek vége dugattyúval van ellátva. Az 1 és 2 csavarok egy közbeiktatott 3 hajtófogaskerékkel állnak kapcsolatban, amely forgócsapok révén 4 házban van csapágyazva. A 4 ház 5 és 6 hengereket foglal magában. Ezek 7 és 8 végzáróval, valamint 9, 10 és 11 tömítőgyűrűkkel vannak ellátva. Az utóbbi tömítések az 1 és 2 csavarokat tömítik. Az 1 és 2 csavarok tengelyük irányában elmozdíthatóan és forgathatóan vannak 12, 13 csúszócsapágyakban ágyazva. Ezek a vezetőcsapágyak biztosítják, hogy a dugattyú és az 1, 2 csavarok a 3 hajtókerékkel mindig kapcsolatban állnak. Mindegyik 1 és 2 csavar forgatóművel van összekapcsolva pl. 14 és 15 motorral, amelyeket valamilyen nyomóközeg hajt. A motorokkal hajtott 16, 17 csigák 18, 19 fogaskerékkel állanak kapcsolatban. Az utóbbi fogaskerék egy szárra koncentrikusan van felhelyezve, amelyik a csavar megfelelő dugattyújára van erősítve és 20, 21 hornyokkal van ellátva abból a célból, hogy a hajtómű forgatónyomtékát a szóbanforgó csavarra átvigye. Egyidejűleg a csavar axilális irányban mozog. A találmány szerinti berendezés működésmódja a következő. Mindkét 1 és 2 csavar az 1. ábra szerint felső helyzetében van. Egy önmagában ismert hidraulikus vezetékrendszerrel az 1 csavar 5 hengerébe nyomóközeget vezetünk éspedig az 1 csavar felső dugattyúja és az 5 henger felső 7 zárólapja közé. Ezáltal az 1 csavar lefelé kényszerül elmozdulni. Az 1 csavar elmozdulásakor a 3 hajtókerék óramutató járásával megegyező irányban fordul el. Egyidejűleg a 15 motor a 2 csavart hossztengelye körül forgatja úgy, hogy az lefelé mozog anélkül, hogy a 3 hajtókerékre hajtóerőt fejtenek ki. A 2 csavar így alsó véghelyzetébe kerül ugyanabban az időben vagy kissé előbb mint ahogy az 1 csavar. Amikor az 1 és 2 csavarok alsó véghelyzetükbe kerülnek, a hidraulikus rendszer megfordul úgy, hogy a nyomóközeg a 2 csavar alsó dugattyúja és a 6 henger 8 véglapja közé jut. Ugyanakkor az 1 csavarra ható nyomás megszakad. A 2 csavar ekkor hossztengelye irányában felfelé eltolódik, ami által a 3 hajtókerék óramutatóval megegyező irányú forgatása, folytatódik. Ugyanakkor a 14 motor az 1 csavart hossztengelye körül forgatja és az felfelé mozog anélkül, hogy a 3 hajtókerékre valamiféle erőt fejtene ki, egészen addig, míg a csavar felső véghelyzetébe nem jut. Az 1 csavar felső véghelyzetét egyidőben vagy egy kicsit korábban éri el, mint a 2 csavar. Ezzel egy teljes munkaciklus fejeződött be és megkezdődhet a következő. Csekély terhelés esetén a 3 hajtókereket csupán a 14, 15 motorok segítségével lehet az 1, 2 csavarok útján hajtani, amikoris az 1, 2 csavaroknak hosszirányú mozgást nem kell végezniük. Ekkor nyomóközeget nem kell az 5, 6 hengerekbe vezetni. Előnyösen lehet egy automatikusan működő ellenőrző és szabályzó berendezést alkalmazni a 3 hajtókerekek hajtásának átkapcsolására alacsonyabb terhelésről magasabb terheléshez a csavaroknak váltakozó tengelyirányú eltolódása útján. A berendezést az 1 és 2 csavarok bármely tetszőleges helyzetében meg lehet állítani. Ha a berendezést egy helyzetben megállítjuk, amikoris az 1 és 2 csavarok egy közbenső helyzetben vannak, célszerű, hogyha az egyik csavart véghelyzetéig tovább mozgatjuk. Ha pl. a berendezést akkor állítjuk meg, ha a csavarok lefelé mozognak és alsó véghelyzetüket még nem érték el, elindítjuk a 15 motort miután a berendezést megállítottuk úgy, hogy a 2 csavar lefelé alsó véghelyzetébe jut. Ha később a berendezést újra üzembe helyezzük, az 1 csavart hidraulikus úton lefelé mozgatjuk, miközben a 2 csavar alsó véghelyzetében marad addig, míg az 1 csavar alsó véghelyzetét el nem éri. Ezután a berendezés úgy működik, mint azt már korábban megvilágítottuk. Alternatív megoldásként a berendezést üzembehelyezhetjük úgy is, hogy a 2 csavart hidraulikus úton felfelé mozgatjuk, miközben az 1 csavar a 14 motor forgatása révén szintén felső véghelyzetébe jut mielőtt még a 2 csavar felső véghelyzetét elérné. Az 1 csavar mindaddig marad felső véghelyzetében, míg a 2 csavar a maga felső véghelyzetét el nem éri. Ezután a berendezés úgy működik, ahogy már írtuk. Tekintet nélkül arra, hogy az előbb említett két alternatíva közül melyiket választjuk, minden esetben az első fél ciklus alatt a párhuzamosságot újra visszaállítjuk. Előnyösen alkalmazható egy ismert rendszer az automatikus szabályozáshoz és ellenőrzéshez abból a célból, hogy a mindenkori nem hajtott csavart folyamatosan forgatva véghelyzetébe juttassuk a berendezés leállítása után a csavarok említett közbenső helyzetéből. Szabadalmi igénypontok: 1. Hajtómű forgátestekhez, előnyösen szállítódobokhoz, lánckerekékhez, ill. fogasdobokhoz, vagy hasonlókhoz, amelynél ide-oda történő egyenesirányú mozgás van folyamatos lépésenként: irányú forgómozgássá átalakítva, azzal jellemezve, hogy a hajtandó tárggyal összekötött fogazott hajtókereke (3), valamint a hajtókerékhez kapcsolódó dugattyúk révén tengelyük irányában ide-oda elmozdítható és motor (14, 15) révén tengelyük körül elfordítható csavarorsói (1, 2) vannak. 2. Az 1, igénypont szerinti hajtómű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a motorok (14, 15) hidraulikus vagy pneumatikus motorként vannak kialakítva és hogy a motorok (14, 15) a csavarorsókkal (1, 2) csigák (16, 17), valamint a csavarorsók tengelyén koaxiálisán elrendezett, tengelyirányban elcsúsztatható csigakerekek (18, 19) révén kapcsolódnak. 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2