154238. lajstromszámú szabadalom • Résleges töltésű, szabadlöketű dugattyús erőgép verézműve
154238 3 4 a gőz be- és kiömlését, a részleges töltés megvalósítása érdekében javasolt megoldás pedig a töltés mértékét is vezérli. A találmányt részletesebben rajzok alapján ismertetjük, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti részleges töltésű vezérlés elvi megoldását mutatja, egy kéthengeres — energiatárolós — gép esetében, a 2. ábrán, az 1. ábrán is szereplő 5 vezérlő mechanizmus kinagyítva látható, a 3. ábra az előzővel értelemszerűen azonos rendeltetésű vezérlőmechanizmus másik megoldását mutatja. Az 1. ábra egy duplex dugattyús szivattyú közvetlen hajtására szolgáló kéthengeres, szabadlöketű gőzgép részleges töltésű vezérlésének elvi megoldását tartalmazza, amikor a közel állandó értékű dugattyúerőt egy megfelelő — nyomás- (erőhatás) kiegyenlítő — energiatároló — berendezés biztosítja. Az ábra síkjában a jobboldali az ábra síkja mögött a baloldali henger helyezkedik el. A működési elv az ábra alapján a következő: A jobboldali henger 8 dugattyúja a mellső holtpontban olyan helyzetben van ábrázolva, amikor a baloldali dugattyú által mozgatott 3 kar, a jobboldali henger 7 tolattyúját — alapmozgásként — a hátsó holtpontjába mozgatta. A szabaddá vált gőzcsatomán a 8 dugattyú elé friss-gőz áramlik, melynek hatására az a fedéloldali holtpont felé indul, miközben magával lengeti az 1 vezérműkar is, ami a baloldali henger tolattyújának alapmozgatását, továbbá a jobboldali henger tolattyújának töltés-szabályozó mozgatását végzi. A 1 vezérműkar, 2 változ tatható lengési sugarú csuklójáról van mozgatva az egyenesbe vezetett 11 vezérlőfej, amelyben egy vagy két darab állítható helyzetű, 4 ütköző van rögzítve. A dugattyú haladó mozgása folyamán a szükséges töltésnek megfelelően beállít tott lökethelyzetben a 4 ütköző és 10 kar egymásrahatása a 9 váltó-bütyköt a másik holtpontjába löki. Az egeynesbe vezetett 5 vezérlőműmechanizmus jobb oldali karját a 6 rugó arra kényszeríti, hogy felfekvőfelülete a 9 váltóbütyök felfekvőfelületével állandóan érintkezzen, természetesen olyankor is, amikor a 3 kar a 17 kötőrúd közvetítésével a 7 tolattyú alapmozgását végzi. Ennek megfelelően a 6 rugóerő olyan értékű, ami a 7 tolattyú mozgatásának súrlódási ellenállását további megnyúlás nélkül biztonsággal legyőzi. Fentiek következménye, hogy a 9 váltóbütyök egyik helyzetből a másikba való elmozdulása, a forgástengelytől különböző távolságra levő felfekvő-felületei miatt a 2. ábrán kirészletezett 5 vezérlőmechanizmus felső csuklópontjainak egymástól való távolságát megváltoztatja. Az ábrázolt esetben a baloldali csuklópontjainak egymástól való távolságát megváltoztatja. Az ábrázolt esetben a baloldali csuklópont helyzete merevnek tekinthető, ezért a jobb oldali csukló fog a megfelelő mértékben elmozdulni, ami a 7 tolattyú elmozdulását, illetve a gőzbevezető csatorna elzárásával a töltés befejezését eredményezi. A 8 dugattyú a fedéloldali holtpont előtt az 1 vezérműkar közvetítésével olyan helyzetbe hozza a fedéloldali holtpontjában álló baloldali dugattyúnak az ábrán nem látható tolattyúját (alapmozgatás), ami lehetővé teszi a gőz beáramlását a hengerbe. Ennek hatására, amikor a jobboldali dugattyú a fedéloldali holtpontba érkezik, éppen megindul a baloldali dugattyú és a jobboldali henger 7 tolattyú jávai kapcsolatban leírt kétlépcsős vezérlési folyamat értelemszerű ismétlődésével a részleges töltésű üzem vezérlése és fenntartása folyamatossá válik. Ennek során a dugattyú mellső holtpont felé haladva a váltó-bütyköt visszaállítja korábbi helyzetébe. A 3. ábrán látható vezérlőmechanizmus rendeltetése a 2. ábrán láthatóéval értelemszerűen azonos. Ennél a megoldásnál a 3 kar a 17 kötőrúd segítségével kapcsolódik a 14 csuklóhoz, illetve a 15 rugótámasztású, 13 csúszórész közbeiktatásával a 7 tolattyúval. A 4 ütköző a 12 váltókarral kerül a fent említett kapcsolatba, miáltal a 13 csúszórész a 7 tolattyúval két holtpontba helyezhető és ezzel a töltésnek megfelelő ", tolattyúmozgatás biztosítható. Az említett működtető elemek az egyenesbe vezetett 16 összekötőrészre vannak szerelve, tehát a 7 tolattyú 3 kartól eredő alapmozgatásával együttesen az egész szerkezeti rész (vezérlőmechanizmus) elmozdul. A 2., ill. 3. ábra szerinti vezérlőmechanizmusok 6 ill. 15 rugói hatásuknak megtartásával egyéb megoldással is elhelyezhetők, vagy a 7 körtolattyú jobboldali átmérőjének a baloldalihoz viszonyított növelésével a 7 tolattyúra üzemközben ebből eredően ható erővel is helyettesíthető. Olyan esetekben, amikor nincs szükség a töltés tág határok közötti szabályozására, a 11 vezérlőfej csuklós rudazat helyett közvetlenül rászerelhető a dugattyúrúdra vagy az ezzel együtt mozgó bármely szerkezeti részre. A találmány szerinti elvi megoldás alkalmazása megfelelő szerkezeti kialakítással, illetve méretezéssel, viszonylag egyszerűen teszi lehetővé a szabadlöketű dugattyús gőzgépek részleges töltéssel való működtetését, melynek gazdasági hatása számszerű bizonyítás nélkül is határozott előnyt eredményez. Szabadalmi igénypont: Részleges töltéssel üzemelő kéthengeres szabadlöketű erőgépek vezérműve, melynél az egyik henger dugattyús mechanizmusa a másik henger tolattyúját vezérli és megfordítva, azzal jellemezve, hogy bármelyik dugattyú mechanizmusával vezérelt tolattyú rudazatába (7, 17) töltés-10 15 20 25 10 Ó5 40 45 50 55 60 2