154235. lajstromszámú szabadalom • Többréteges anyag fényképészeti színesképek előállításához

3 képességgel rendelkeznek, vagyis a kromogén előhívás közben kielégítő mennyiségben szolgál­tatnak színes képszínezéket, azonban az alkalikus jellegű fehérítőfürdőkben sem stabilisak, vagy az alkalikus fehérítőfürdőkben stabilisak, azon- 5 ban atkapcsolási képességük gyenge vagy egyál­talában nem áll fenn. Az első csoporthoz pl. azok a színes színképzők tartoznak, amelyek az azo­hídkötésű gyökhöz para-helyzetben egy hidroxil­vagy amino-csoportot tartalmaznak, mimellett az 10 amino-csoportok adott esetben alifás csoportok­kal is lehetnek szubsztituálva.A második cso­portba például azok a színképzők tartoznak, amelyek a hídkötésű azo-gyökhöz para-helyzet­ben fenoxi- vagy alkoxi-csoportokkal vannak 15 szubsztituálva. A találmány feladata tehát maszkírozási célra alkalmas olyan színképzők felkutatása, amelyek­nek nemcsak atkapcsolási képességük megfelelő, hanem a szokásos fényképészeti fehérítőfürdők- 20 ben is jó stabilitással rendelkeznek. A találmány szerinti feladatot úgy oldottuk meg, hogy olyan vízoldható és diffúzióálló, azo­csoporttal szubsztituált színképző anyagot tartal­mazó többrétegű fényképészeti anyagot alkalma- 25 zunk a bíbor és/vagy kékeszöld színtartomá­nyokban, amelyek a kapcsolódásra alkalmas helyzetben az A általános képletű azo-gyököt tartalmazzák, amely képletben Rí és R2 hidrogén, halogén, szulfo-, karboxil-, i0 alkil- vagy alkoxi-csoport, R3 hidrogén, halogén, hidroxil-, alkil- vagy acilamino-csoport. R4 hidrogén vagy karboxil-csoport. A bíborszínű kép színképzői a pirazolon típus- 35 hoz, a kékeszöld kép színképzői pedig a naftol típushoz tartoznak. A színképző vízoldhatóságát és diffúzióállóságát a szokásos módon, megfele­lő szubsztituenseknek a molekulába való bevite­lével érjük el. 40 A találmány szerinti színképzők előállítását is­mert módon végezzük. A megfelelő amino-ve­gyületet diazotáljuk és az így kapott vegyülete­ket alkalikus oldatban színtelen, bíborszínű képnél, ill. kékeszöld képnél használható szín- 45 képzőkkel kapcsoljuk. Az azo-színezékanyagok, amelyek a találmány szerinti típushoz tartoznak, a megkívánt spektrumtartományban a fényt ab­szorbeálják, vagyis a pirazolonokból levezethető azo-színezékanyagok a pirazolon képszínezék- 50 anyag segédszínfedettségének megfelelő tarto­mányban, a naftolokból levezetett azo-színezék­anyagok pedig a kékeszöld kép segédszínfedett­ségének megfelelő tartományban abszorbeálnak. Ezáltal a színes segédképek teljes maszkírozása 55 érhető el. A találmány szerinti színezékanyagok továbbá azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy azo-gyökeik a megfelelő azometin-, ill. in­doanilin színezékanyagok képződése közben könnyen kicserélhetők oly módon, hogy a leg- 60 több esetben kapcsolódási tulajdonságok szem­pontjából a színtelen és a színes színképző között nem lehet különbséget észlelni. Különös előnye a találmány szerinti színes színképzőknek, hogy jó atkapcsolási képességük mellett fényképészeti g5 4 fehérítőfürdőkben, előnyösen magasabb pH-ér­tékeken is teljes mértékben stabilisak. Ez utób­bi tulajdonság főként az olyan fényképészeti anyagoknál fontos, amelyeknél a fényképészeti feldolgozás folyamán a fényképészeti rétegben levő teljes ezüstmennyiséget fehérítő fürdők al­kalmazásával rögzíthető ezüstsóvá kell átalakí­tani, mint pl. ilyen eset áll fenn meghatározott, közbenső negatívok előállítására alkalmas for­dítóanyagoknál. Mivel ilyen esetben általában a jobb kihasználás végett magasabb pH-értékekkel rendelkező fényképészeti fehérítő fürdőket al­kalmaznak, így a felhasznált színképzőknek ezek­ben a fürdőkben is stabilisaknak kell lenni. Különösen hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy a felsorolt előnyök kizárólag a találmány szerinti színezékanyagok alkalmazásával érhetők el. így pl. azoknél a színezékanyagoknál az előnyök nem állnak fenn, amelyeknél az azo-gyökhöz tartozó két gyűrű szulfonamid-kapcsolása ki van cserél­ve, vagyis a szulfonil-csoport a hídkötésű azo­csoporthoz képest para-helyzetben van. Ez utób­bi azo-színezékanyagoknak a szokásos fényképé­szeti fehérítő fürdőkben jó stabilitással rendel­keznek, azonban azo-gyökeik a színes előhívó­gyökökkel csak nehezen cserélhetők le. A találmány szerinti szénképzőkre példakép­pen az (1)—(10) képletű vegyületeket említjük. A színes színképzők nátriumsók formájában vízoldhatók és sóik formájábana szokásos ada­lékanyagokkal együtt az emulziókhoz hozzáada­golhatók. A találmány szerinti színképzők felhasználá­sára az alábbikiviteliéidát közöljük: 1 kg jódbrómezüst emulzióhoz 38 C°-on egy­más után a következő anyagokat adagoljuk: 30 ml 5-metil-7-hidroxil-l,3,4-triazaindolizin 1%-os vizes oldata, mint stabilizátor', 40 mg 5,5'-dimetil-9-etil-3,3'-dikarboxietil­benztio-karbocianinbromid 0,1%-os metanolos oldata, mint vörös szenzibi­lizátor, 333 ml (7) képletű színképző 3%-os vizes-alká­likus oldata és 10 ml nedvesítő anyag 1%-os vizes oldata. Az igy nyert emulziót 38 C°-on megfelelő alá­tétre öntjük. Az így kapott rétegre azután egy további réteget viszünk fel, amelynek emulzió összetételét az alábbiakban részletezzük: 1 kg brómjódezüst emulzióhoz 38 C°-on egymást kö­vetően az alábbi anyagokat adagoljuk: 30 ml 5-metil-7-hidroxil-l,3,4-triazaindolizin 1%-os vizes oldata, mint stabilizátor, 45 mg 3,3'-diszulfatoetil-5,5'-difenil-9-etil-oxo­karbocianin-betain 0,1%-os metanolos oldata, mint zöld szenzibilizátor, 333 ml (5) képletű színképző 3% -os vizes al­kalikus oldata és 10 ml nedvesítőányag 1%-os vizes oldata. Az így kapott rétegre azután a látható fény kék részének abszorpciójára egy sárga színű szűrőréteget öntünk, amely kolloidális ezüst vagy valamely megfelelő szűrőszínezékanyag le­het. Az így kapott réteg fölé a kék fényre érzé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom