154233. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus lengéscsillapító mosógépekhez
154233 3 4 mely azt nyugalmi helyzetében lezárja és az elzárótolattyú testből és rugózásból álló, lengésre képes rendszerrel van összekapcsolva, melynek önrezgésszáma a dobszerkezet kritikus fordulatszámának határa felett van oly módon, hogy a lezárótolattyú a kritikus forulatszám feletti fordulatszámnál a rövidrezáró vezetéket szabaddá teszi. Amennyiben a találmány szerinti lengéscsillapítónál a fordulatszám meghaladja a kritikus fordulatszámot, az elzárótolattyú lezárja a rövidrezáró vezetéket, vagyis a fojtónyílások szolgátolják az egyetlen összeköttetést a dugattyú két oldalán levő, folyadékkal töltött terek között és így erős csillapítást idéznek elő. Magasabb fordulatszám esetén a dobszerkezet lengése ismét kisebb lesz és így nincs szükség nagy mértékű csillapításra; ekkor a lengéseket a rugók fogják fel anélkül, hogy a mosógépházra a dinamikus erő átvitele megtörténhetne; itt a lengésre képes rendszer rezonanciába kerül és az elzárótolattyú mozgás közben elmozdul, így legalább időnként az áteresztő nyílást a rövidrezáró vezetéken keresztül szabaddá teszi a csillapító erő csökkentése vagy teljes kikapcsolása mellett. összefoglalva, az alábbiakban részletezhetjük a találmány szerinti lengéscsillapító előnyeit: A kritikus feletti tartományban a csillapítás elmaradása miatt (feleslegessé vált) a gép biztosan és nyugalmi helyzetben, mozdulatlanul áll; csak minimális talajerő átvitel történik; a csillapító élettartama megnő, mivel egy mosási folyamat során csak rövid ideig kell teljes csillapítóteljesítménnyel működnie; a csillapító már nem szab határt a centrifugáló sebesség növelésének, mivel a dobszerkezet és a mosógépház között kapcsolódástól már nem kell tartani. A lengésre képes rendszer testét (lengő tömegét) példaképpen a dugattyúrúdon tengelyirányban mozgathatóan vezethetjük. Ha a testet a dugattyúrúdon vezetjük, nagyon előnyös megoldás adódik éspedig a rövidrezáró vezetéknek a dugattyúrúdon keresztül való vezetése és lehet ennek egyik kimenetét a test vezető tartományában a dugattyúrúdra helyezni, hogy ennek következtében a test maga szerepeljen elzárótolattyúként. A fojtónyílások legegyszerűbb elhelyezése úgy történik, hogy a dugattyúban tengelyirányú furatokat alkalmazunk. Ennél a kiviteli alaknál azonban fennáll annak a veszélye, hogy a dugattyú mozgása folyamán a fojtónyílásokon keresztüláramló folyadéksügarak a testre, melyet a dugattyún eltolhatóan vezetünk, ülepednek és így ennek a testnek a mozgását befolyásolják. Ez a találmány egy előnyös kiviteli módja szerint úgy akadályozható meg, hogy a fojtónyílások egyik csoportja a dugattyún keresztülhatol, míg egy másik csoport fojtónyílást a dugattyúrúd mentén alkalmazunk. Ezek egyik kimenetükkel a testnek a dugattyúval ellentétes oldalán végződnek és a test meghatározott reakció-felülete felé irányulnak. Amennyiben a dugattyún keresztülhaladó folyadéksugarak a testhet üzköznek, úgy egyidejűleg minden esetben egy sugár a reakció-felületre jut és az áthatolás aránya az egyes csillapító áteresztőnyílásokon úgy választható megf hogy az eredő ütközőerő a dugattyún eltűnik, vagyis az ütközőerő nincs befolyással a dugattyúra. A csatolt rajzok szerinti ábrákon a találmány különböző kiviteli módjait szemléltetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti lengéscsillapító egyik kiviteli alakját szemlélteti hosszmetszetben, a 2. ábra metszet az 1. ábra II—II., a 3. ábra pedig a 4. ábra III—III vonalában. A 4. á(bra az 1. ábra szerinti lengéscsillapítót más működési helyzetben ábrázolja, az 5. ábra pedig ugyancsak az 1. ábra szerinti lengéscsillapítót még további működési helyzetben szemlélteti. A 6., 7. és 8. ábra a találmány szerinti lengéscsillapító egy másik kiviteli alakját szemlélteti különböző működési helyzetekben. A 9. ábra a találmány szerinti lengéscsillapító teljesítménydiagramját tartalmazza. A 10. ábra egy harmadik kiviteli alak részleges nézete, a 11. ábra egy negyedik kiviteli alak ugyancsak részleges nézetben, a 12. ábra pedig még egy további megvalósítási módot szemléltet hasonló feltüntetésben. Végül a 13. ábra a teljes mosógép vázlatos felülnézete. Az 1—5. ábrán szemléltetett lengéscsillapító részben folyadékkal töltött 1 hengerből áll, melyben a 2 dugattyúrúdon megerősített 3 dugattyú eltolhatóan van elhelyezve. A 3 dugattyún 4 és 5 áteresztő nyílások vannak. Az 5 áteresztő nyílások kialakítása a 3 dugattyú ellapításával történik, mely üreges és köpenyfelületén 6 rövidrezáró nyílások vannak. A 3 dugattyú üregében hengeralakú 7 test van, mely a 8 és 9 rugók segítségével a 3 dugattyú homlokfelületéhez támaszkodik. A 7 test, valamint a 8 és 9 rugók amellett úgy vannak beállítva, hogy a dobszerkezet kritikus fordulatszáma esetén, vagyis annál a fordulatszámnál, melynél a dobszerkezet rezonáns lengésbe jön, a 7 test középhelyzetben rögzítődik és a 6 rövidrezáró áteresztő nyílások a 3 dugattyú köpenyfelületén zárva maradnak. Ebben a működési helyzetben történik a 4 áteresztőnyílásokon keresztül a csillapító közeg átáramlása. Az ebben a működési helyzetben alkalmazott csillapítás biztosításához a 3 dugattyút az 1 hengerben nagyobb játékkal is alkalmazhatjuk és így a külön 4 áteresztő nyílások feleslegessé válnak. A hengeralakú 7 test tengelyirányban 12 furattal van ellátva, hogy az üreges 3 dugatytyú 10 és 11 tere között a nyomáskiegyenlítést biztosítsa. A lengéscsillapítónak a mosógépbe való beszerelését a 13. ábra mutatja. Eszerint a gép 50 állványában, vagy házában van az 52 mosódob, amelyet az 54 rugók — ismert módon — utánengedően tartanak. A dobban levő forgórészeket az 56 motor az 58 szíj áttétellel hajtja. Az 54 rugókkal szemben, tehát a dob másik oldalán példaképpen két, 60-nal jelölt lengéscsillapító van, amelyek a találmány szerinti kialakításúak. Ha az 52 dob lengeni kezd, amit a rugalmas felfüg-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
