154230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált fenil-antranilsav előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. V. 04. Közzététel napja: 1967. VII. 22. Megjelent: 1968. V. 15. (EE—1243) 154230 Szabadalmi osztály: 12 q 1—13 Nemzetközi osztály: C 07 cA Decimái osztályozás: Feltalálók: Lévai László oki. vegyészmérnök, 40%, Ritvay Miklósné dr. oki. vegyész, 15%, Vedres András oki. vegyész, 15%, Gyöngyössy Lajos oki. vegyészmérnök, 15%, Balogh Gyula oki. vegyész, 15%, Tulajdonos: Egyesült Gyógyszer-, és Tápszergyár, Budapest Eljárás szubsztituált fenil-antranilsav előállítására Találmányunk tárgya eljárás új, gyógyászatilag hatásos antranilsav-származék, az N-i(2,6--diklór-fenil)-antranilsav, továbbá sói előállítására. A vegyülettípus ismert tagja az N-fenil-antranilsav. 0-klórbenzoesav és anilin reakciójával rézkatalizátor jelenlétében az ismert Ullmann-módszerrel egyszerűen előállítható (Annalen 355, 1907, p. 322), az újabb közlések szerint nagyon jó (90%-os) termeléssel (Org. Synth. Coll. Vol IL, p. 16.). A gyulladásgátló hatású N-(halogén-fenil)-antranilsavak esetében viszont az ezek előállításához szükséges különböző halogénanilinek csekély bázicitása folytán a reakció a halogén-benzoesavval általában csak rendkívül gyengén megy végbe. Ilyen típusú halogénezett N-fenil-antranilsavak előállítására mégis főleg az Ullmann-reakciót alkalmazzák (Belg. P. 605.304, C. A. 59, 1538 c, Fr. P. 1.315.030). A különböző halogénezett aminők bázicitásának a termelésre gyakorolt hatása nagyon jól megfigyelhető az idézett szabadalom egyes példáinak kivitelezésénél. A halogént nem tartalmazó N-(2,3--<Jimetilfenil-)antranilsavnál a termelés 45%, míg N-j(2,6-diklór-3-metil-fenil)-antranilsav esetén 20%, N~<2,3,6-irikl6rfenil)-antranilsavnál már csak 5%, tehát a csökkenő bázicitással arányosan együtt csökken a termelés is. Ismerünk olyan módszert is, amely az iminoéterek termikus intramolekuláris átrendeződé-r sén alapszik. (J. Chem. Soc, 1929, p. 569, 1937, p. 1954, Belg. P. 605,304.) Ennél a jobb kitermelésekből adódó előnyt erősen lerontja, hogy a 5 kiindulási termékek előállítása körülményes és így általában nem gazdaságos. Találmányunk értelmében az (I) képletű új antranilsav-származék meglepően magas termeléssel állítható elő, ha úgy járunk el, hogy 10 2,6-diklór-l-brómbenzolt antranilsavval reagáltatunk bázikus savmegkötőszer és valamely katalizátor jelenlétében, 120—170 C° közötti, előnyösen 135—150 C° közötti hőmérsékleten. Ekkor meglepő módon a három halogén-szubsz-15 tituens közül csupán az egyes helyzetű bróm reagál, a 2 és 6 helyzetű halogének nem. Alkalmas katalizátornak bizonyult a rézpor, a rézsók, és különösen a rézoxid, amellyel kimagasló eredményeket értünk el. 20 Eljárhatunk úgy is, hogy 0-halogén-benzoesavat, vagy valamely sóját 2( ,6-<iiklóranilmnel reagáltatunk valamely bázikus savmegkötőszer, továbbá katalizátor jelenlétében. Közegként hidroxilt tartalmazó, vagy nem tartalmazó oldó-25 szereket, alifás . alkoholokat, vagy aliciklusos alkoholokat, legelőnyösebben nitrobenzolt, vagy izoamilalkoholt alkalmazhatunk. Találmányunk értelmében az (I) képletű antranilsav-származék előállítható úgy is, hogy $3 valamely (II) általános képletű iminoéter-szár-154230
