154229. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer
7 154229 8 lasztható, míg a kezelendő tárgyakra történő felhordás során ismét nagyobb viszkozitású lesz és jól megtapad, A nagyviszkozitási állapotot tehát ideiglenesen meg lehet szüntetni, majd közvetlenül adagolás után ez ismét visszaalakítható. A PAI—Si02 -diszperzió és a beadagolt adalékanyagok összhatásaiként kifogástalan kártevőirtás érhető el még igen makacs esetekben is. Ha a találmány szerinti diszperziók felhasználása során célszerűnek mutatkozik az, hogy az ólak kezelése során színező hatást is elérjünk, úgy a diszperziók előállításánál pigmenteket is, mint pl. ttitándioxidot, alumíniumszilikátot, valamint színező anyagokat is alkalmazhatunk. A találmány szerinti diszperziók a gyakorlatban ismert permetező- és porozókészülékekkel kifogástalanul permetezhetők vagy porlaszthatok anélkül, hogy a fúvókák eltömődésével kellene számolni. Az eltömődés még hosszabb használat után sem következik be. A diszperziók felhasználásával felhordott bevonat ferde és függőleges felületeken is jól feltapad és ilyen esetben is teljes hatékonyságában alkalmazható, mivel a készítmény falról való lefolyásával . nem kell számolni. A találmány szerinti diszperziókkal végzett kísérletek, pl. szárnyas állatok külső élősdijeinek irtására, főként az úgynevezett vörös madáratka irtására még teljesen megfertőzött tyúkólak esetében is, tartós jó eredményre vezettek. A diszperziók porlasztásánál az állatok az ólban maradhatnak, így az állatok nyugtalanítása és ennek folytán a tojóteljesítmény csökkenése nem következik be. Kísérletek azt is bebizonyították, hogy a diszperziók emberre és állatra nézve teljesen ártalmatlanok. A találmány szerinti szer előállítását a következő példák kapcsán közelebbről ismertetjük. 1. példa: 89 liter előkészített desztillált vízbe először 4 kg 50%-os vizes polietilémminpasztát keverünk be és teljesen feloldjuk. Végül az oldatba turbokeverő felhasználásával 12,5 kg igen finom diszperzitású kovasavat keverünk be és diszpergálunk. A reakciótermék diszperziójához 0,5 kg alkil-aril-poliglikoléter-^bázisú nedvesítőszert adagolunk. A kapott termék kiváló tapadóképességű, kisviszkozitású diszperzió. 2. példa: 81,5 liter desztillált vízbe az íl. példa szerinti módon 2,0 kg 50%-os vizes polietiléniminpasztát oldunk, majd keverés közben lassan 1000 ml 40%r-os ecesavat folyatunk hozzá. A kapott oldatba 15,0 kg igen finom diszperzitású kovasavat keverünk be és a továbbiakban az 1. példa szerinti módon járunk el. A kapott termékhez végül 0,5 kg alkil-aril-poliglikoléter-bázisú nedvesítőszert adagolunk. Az 1, példa szerinti termékhez hasonlóan igen jó tapadóképességgel rendelkező, kisviszkozitású diszperziót nyerünk. 3. példa: 5 A 2. példa szerint előállított vizes kovasavdiszperzióhoz 20 kg 10%-os polivinilalkohololdatot, valamint 1 kg nedvesítőszert, pl. alkil-aril-poliglikoléter-bázisú anyagot adagolunk. 10 A fenti módon jó tapadóképességű és jó behatolóképességű kisviszkozitású diszperziót nyerünk. A behatolóképesség főként faszerkezetű anyagok és porózus falak esetén bizonyult meg-15 felelőnek. A találmány szerinti szerek előállítására hasonlóképpen megfelelnek az igen finomdiszperzitásfokú kicsapott termékek, pl. vizes alkáliszilikát oldatból kicsapott kovasav, azonban 20 ilyen esetben a nagyobb molekulájú szerves vegyületek felhasználását a kártevőirtószerek előállításánál növelni kell. A táblázatban a találmány szerinti szerrel egyszeri kezelés után nyert eredmények vannak 25 feltüntetve. A számdk az egyes ólakra vonatkoznak, amelyeket egy tyúkfarmon a megadott sorrendben kezeltünk. Értelmezési szempontból a csatolt ábra az ólaik elrendezését szemlélteti. Az 1. ábra az egyes ólak helyzetét mutatja, míg 30 a 2. ábrán az egyes állásokat (boxokat) szemléltetjük. A 2. ábrán szereplő boxban 1 itató, 2 kapirgálótér, 3 etetőszállítószalag, 4 ülőrudak és 5 tojóládák vannak elhelyezve. A táblázathoz és a vázlatos ábrához a követ-35 kező megjegyzéseket fűzzük: A kísérletet nagyüzemi körülmények között végeztük, amelynél az 1. és 2. ábra szerinti ólépítményt a találmány szerinti szerrel bepermeteztünk. Az ólban levő állások nagyrészt élősdi-40 mentessé váltak, és csak egyes elszórt állásokban maradt élősdi vissza, de a fertőzöttség mértéke ott is csökkent. Feltételezhető az, hogy a nagyüzemi kísérletnél minden egyes ólsarkot nem sikerült maradéktalanul bepermetezni, vagy 45 az egyes ólsarkokban olyan erős fertőzöttség állt fenn, hogy az élősdiek egy részére a találmány szerinti szer nem volt képes hatását teljes mértékben kifejteni. Ha azonban az említett élősdivel fertőzött térséget második kezelésnek 50 vetettük alá, akkor az élősdiek maradéktalanul kiirthatok voltak. Táblázat 55 Tyúkfarmólak a találmány szerinti szerrel való egyszeri kezelés után Dermanyssus gallinae kártevő ellen A táblázatban szereplő jelzések értelmezése a 60 következő: — = parazitamentes + = gyengén fertőzött -\—h = közepesen fertőzött 65 -j—|—h = erősen fertőzött 4
