154220. lajstromszámú szabadalom • Indirekt kupola hűtésű léghevítő

15422« 3 4 mérsékletet és rontja a léghevítő tüzelési4iatásfokát. További hátránya, hogy a boltozaton át bejuttatott hamis-levegő a viszkozitás-különbség folytán nem keveredik egyenletesen a füstgázzal, hanem a boltozat alatt áramolva, elsősorban a tűzaknával szembenlevő rács részen áramlik ás a rácsozat csatornáin "és hűtőhatása révén erősen lerontja a rács ezen részének működési hatásfokát. A találmány célja olyan léghevítő kialakítása, melyeknél a kupolaboltozat és a rács felső sora egyaránt meg van védve a túlhevüléstől, olyan módon, hogy a tüzelési rendszerbe hamis levegő beáramoltatása nem szükséges. Ezáltal az ismert megoldásoknál nagyobb előmelegítési hőmérséklet, jobb hatásfokkal való elérése biztositható. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a léghevítő kupolája és ráesozata közötti térben célszerűen kialakított, belülről levegővel hűtött csöveket helyez el, melyek hőmérséklete lényegesen kisebb, mint a kupolatér hőmérséklete. A csövek csökkentik a füstgáz rétegvastagságát a kupolatérben ezzel a hőátadást a kupola és a rács tüzelőanyagára. Ugyanakkor a kupolaboltozat és a rács felső sora a működésüket veszélyeztető többlethőmennyiséget sugárzással a csöveknek adja át, ezáltal hőmérsékletük nem emelkedhet a berendezés méretezésénél meghatározott érték fölé. A csövek kialakítása útján befolyásolja a füstgáz áramlását a kupola alatti térben és elősegíti a rácsozat egyenletes hőterelését. Ugyanakkor a csövek hűtésére szolgáló levegő teljes- hőtartalmát a rendszerben hasznosítja. : Az első ábra a találmány szerinti léghevítő példaképpeni. kiviteli alakját szemlélteti. Az ábra a találmány szerinti léghevítő hosszmetszete. A fűtésre szalgáló gáz a 12 csövön jut a W égőbe, míg az égési levegő a 11 csövön át érkezik. A 4 tüzaknába elégett füstgázok az 5 kupolatérben a 9 csövek toözött áramolnak a 2 rácsba, ahol a faőtartalmuk nagy részét leadják, majd a 25 nyíláson át a kéménybe távoznak. Ugyanekkor a 14 levegőventilátorból 15 csövön és a nyitott 18 szelepen át hideg levegő érkezik a 8 és 6 kupolák közötti 7 térbe. Innen a S csöveken áthaladva a levegő felmelegszik és a nyitott 1® szelepen és 13 csövön át az égőbe jut és faőtartalnia növeli a lánghőmérsékletet A másik periódusban — mikor a léghevítő levegőt termel (melegít) -r- a nagynyomású levegő 2(0 és 21 csöveken jut a berendezésbe. A 21 csövön és a nyitott 22 szelepen át a levegő a 9 csövekbe áramlik, onnan a 7 térből a nyitott 24 szelepen át a 25 csövön keresztül a rács alatti 3 térbe jut. Ubben a periódusban úgy a § csövekben, mint az 5 kupolatérben nagynyomású levegő áramlik. A csöveket hűtő levegő visszakerül a léghevítő levegőrendszerébe és hőtartalma tökéletesen kiegyenlíti a csövek 'hűtőhatását. A 9 csövek belső felületének célszerű tagolásával, bordák, örvénykeltők alkalmazásával, valamint a cső átmérőjének és az átáramoltatott levegő mennyiségének változtatásával a megkívánt hűtőhatás ismert számításokkal egyértelműen beállítható. Ugyanezen módon kizárható annak lehetősége, hogy a hőálló acélból készült csövek hőmérséklete egy célszerű határt meghaladjon. A találmány szerinti léghevítő előnyei a következők: A léghevítő biztosítja azon levegőhőmérsékletek (pl. 12Ö0—1300 C°) elérését, melyet a korszerű nagyolvasztói technológia megkövetel. Egyformán védi valamennyi túlhevülésre hajlamos falazatot, miáltal elkerülhető a különlegesen drága építőanyagok alkalmazása. A léghevítő az elméletileg legelőnyösebb gáz- levegő aránnyal (pl. 1,05 levegőtényező) fűthető, miáltal hatásfoka a fűtési periódus teljes tartama alatt egyenletesen jó. Csökkenti a boltozatveszteséget anélkül, hogy ugyanakkor hamis-levegő beáramoltatásával kárt okozna. A hűtésre szolgáló levegő teljes hőtartalom növekedését jelentéktelen veszteségektől eltekintve visszavezeti a rendszerbe, úgy, amint annak hasznosítása a rendszer szempontjából az elképzelhető legelőnyösebb. A hűtőcsövek alakját úgy választja meg, hogy a csövek megszüntetik a tűzaknával szemben levő rácsrész túlterhelését füstgázzal és a füstgázt egyenletesen osztják el a rácsozatban, miáltal a rács hatásfoka nő. Mindezek mellett kiviteli formája egyszerű és olcsó és élettartalma legalább azonos a léghevítő szokásos javítási periódus-idejével. A fentiek miatt a berendezés úgy technológiai- mint gazdasági szempontból előnyösebb, mint az ismert berendezések. A fentiek miatt a léghevítő alkalmazhatósága, méretezhetősége és kivitelezhetősége bármilyen igényt kielégítően jó. A találmány aaiaacs & példaképpen ismertetett kivitel részleteihez -kötve. Ezeket hasonló működésű és itatásű, de más kialakítású részletekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Indirekt kupolahűtés főképpen nagyolvasztói léghevítőkfeöz azzal jellemezve, hogy a k«p©. laboltozat és a rácsozat közötti kupolatérben <5) hűtött, fémből készült testek célszerűen csövek (9) vannak elhelyezve. 1. Az 1. igénypont szerinti léghevítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémből készült hűtött testek •(§*) ismert szelepek közbeiktatásával a fűtőperiodmsbaa olyan hűtőlevegőt szolgáltató ventilátorral ti 4} vannak Összekapcsolva, melynek nyomása nagyobb, mint az égési levegő nyomása. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti léghevítő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 eo 2