154203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5béta-H-6-oxo-14alfa-delta7-hidroxiszteroidok előállítására

3 folyik le, azonban a reakció szobahőmérsékleten vagy a megadottnál magasabb hőmérsékleten is végbemegy. A találmány szerinti eljárásnál előnyös ki­indulási anyagként a (II) általános képletű Salfa- 5 -6-oxo-7-dehidroszteroidokat alkalmazzuk, amely képletben Rí és R^ jelentése a fentiekkel egye­zik, míg R3 —COCH3, —CB.—CRO csoportot 1 I CH3 10 jelent, mimellett az aldehidcsoport funkciós származékaivá átalakított formában is előfordul­hat, továbbá —CH—COOZ, —CH—<CH2 ) 3 —CH=(GH 3 ) 2 , 15 I ! CH3 CH3 -CH-H(CH2 ) 3 -0(CH 3 ) 2 II '20 CH3 OY -^CH—CH^(CH2 ) 2 —CH(CH 3 ) 2 , I I CH3 OY -^CH—CH—(CH2 ) 2 —G(CH 3 ) 2 CH3 OY OY —CH—(CH2 ) 2 —COOZ, I CH3 35 —C—CH—C EEC^0(CH3 ) 2 I I í GH3OY OY vagy — CH—CH—CH=CH—G(CH3 ) 2 I I I CH3 OY OY -csoportokat, ahol Z hidrogénatom vagy egy .g alkilgyök és Y hidrogénatomot, egy alkil- vagy acilgyököt képvisel. A találmány szerint előnyösnek bizonyult ki­indulóanyagok felhasználásával amegadott el­járást követve eddigiekben nem ismertetett (III) ,. általános képletű új vegyületeket nyerünk, amely képletben R1; R 2 és R 3 a fentiekben megadott jelentéssel rendelkeznek. A találmány szerinti eljárással nyert termé­kek erős hatékonysággal rendelkező rovar­-metamorfózis-hormonként hasznosíthatók, emel­lett más élőlényeknél, főként melegvérűeknél erősen befolyásolják a sejtanyagcserét. Az új vegyületek a központi idegrendszerre is be­folyást gyakorolnak. Ennek folytán a találmány szerinti vegyületek a műszaki életben sokolda­lúan alkalmazhatók pl. gyógyszerekként, a hor­mon- és állatgyógyászat területén, vagy kár­tevőirtószerekként a növényvédelemben. A fen­tieken kívül a találmány szerinti vegyületek g5 4 értékes gyógyszerek vagy növényvédőszerek elő­állításánál közbenső termékként is alkalmaz­hatók. 1. példa: I g zf7 -kolesztén-2béta,3béta-diol-<6-on-2-acetá­tot 100 ml vízmentes dioxánban feloldunk, az oldatot 80 C°-ra melegítjük és 30 perc leforgása alatt keverés közben kétszer 1—il g frissen szub­limált szeléndioxidot adunk hozzá. A szelén­dioxid hozzáadása után további 2,5 órán át az elegyet 80 C°-on keverjük. A forrón szűrt ele­gyet végül vákuumban bepároljuk, vizet adunk hozzá, a kapott csapadékot leválasztjuk és me­tilénkloridban feloldjuk. A szerves oldatot víz­zel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Ily módon zl7 -koprosztén-2béta,3béta,14alfa-triol J 6-on-2^ace­tátot nyerünk, amelynek olvadáspontja dietil­éterből való átkristályosítás után 233—235 C°. Az eddig ismeretlen kiindulóanyag az alábbi módszerrel állítható elő: II g zJ7 -kolesztén-3béta-ol-6-ont 250 ml piri­dinben feloldunk és az oldathoz 0 C°-on 15 g p-toluolszulfonsavat adunk. Az elegyet szoba­hőmérsékleten 24 óra hosszat keverjük, végül jeges vízre öntjük. A kapott csapadékot leszűr­jük, metilénkloridban feloldjuk, a szerves olda­tot vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra bepárol­juk. A maradékot diizopropiléterből átkristályo­sítjuk, amikaris zl7 -kolesztén~3béta-ol-6-on-tozi­látot nyerünk. Ennek olvadáspontja 153—154 C°. 4 g zl7 -kolesztén-3béta-ol-6-on-tozilátot 200 ml dimetilformamidban 1 g lítiumbromiddal és 1,5 g lítiumkarbonáttal 5 óra hosszat 120 C°-on he­vítjük. Lehűtés után az elegyet jeges vízre önt­jük, a képződött csapadékot szűrjük és metilén­kloridban feloldjuk. A szerves oldatot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Ily módon A2 -1 ­-kolesztadién-6-ont nyerünk, amelyet nyerster­mék formában további feldolgozásba viszünk. Az előbbiekben kapott /)2 ' 7 -kolesztadién-6-ont 250 ml ecetsavban 60 C°-on feloldunk. Ezt kö­vetően az alábbi sorrendben 3,9 ml vizet, 3,1 g ézüstacetátot és 2 g finoman elporított jódot adunk hozzá, majd az elegyet élénk keverés közben további 5 óra hosszat 60 C°-on tartjuk. A melegítés után feleslegben konyhasót adunk hozzá és további 5 percig keverjük, majd szűr­jük. A mélyvörös színű szürletet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot éterben fel­vesszük, az éteres fázist vízzel, nátriumhidrogén­karbonát oldattal, ismét vízzel mossuk, szárít­juk és bepároljuk. Az elkülönített maradék di­izopropiléterből való átkristályosítása után J7 ­-kolesztén^2béta,3béta-diol-6-on-2-acetátot nye­rünk, amelynek olvadáspontja 212—213 C°. 2. példa: 1 g zl7 -kolesztén-2béta,3béta-dioP6-on-diacetá­tot az 1. példa szerinti módon hidroxilezünk. (A kiindulóanyagot 3-monoacetátból észterezés­sel állítjuk elő, a termék olvadáspontja 196— 198 C°.) Ily módon hexánból vagy diizopropil-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom