154201. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony betét

•w* MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 28. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. (SU—303) :•* 154201 Szabadalmi osztály: 17 e Nemzetközi osztály: F 25 g Decimái osztályozás: Dr. Szűcs László oki. gépészmérnök, Tasnádi Csaba, oki. gépészmérnök, Lindner István oki. gépészmérnök, Budapest Hűtőtorony betét A különböző ipari vagy háztartási (klimaapparátus) berendezésekben felmelegedett hűtővizet, ha annak újra felhasználása gazdaságos, hűtőtoronyban hűtik vissza. A hűtőtornyoknak egyelőre túlnyomó része ún. nedves hűtőtorony. Ezekben a felmelegedett hűtővizet a környező levegővel bensőséges kapcsolatba hozzák, aminek következtében a hűtővíz egy része — gyakorlatban 1/30—1/50-e — elpárologván, a megmaradt túlnyomó rész visszahül és hűtésre újból alkalmassá válik. A környező levegő és a felmelegedett hűtővíz közötti bensőséges kapcsolat létrehozására számos hűtőtorony szerkezet ismeretes. Ezen szerkezetek leglényegesebb része minden esetben az ún. hűtőtorony betét, amely fából, műanyagból, azbesztcementből, üvegből stb. készül és amelynek kiterjedt felületén a hűtővíz és a levegő közötti hő- és anyagcsere létrejön. A hő- és anyagcsere a hűtőtorony-betéteken a következőképpen zajlik le. A hűtővizet lehetőleg egyenletesen elosztva juttatják a betét felületére. A hűtővíz a nehézségi erő hatására lefelé áramolva a felületen vízfilmet alkot. A hűtő levegőt ventillátor, vagy természetes huzamú kürtő segítségével a nedvesített felület mellett, a lefelé áramló vízhez képest ellen- vagy keresztáramban, esetleg ún. „vegyes" áramban áramoltatják. A gyakorlatban elterjedt számos hűtőtorony-betét mindegyike a következő két közös hátránnyal bír: 1. Cseppképződés 5 A betét egész felületének egyenletes nedvesítése érdekében a vizet általában megfelelő fúvókákkal porlasztva szokás a betétre juttatni. Minthogy a betétfelület mellett levegő áramlik 10 el, a porlasztás által keletkezett cseppecskék a levegőáramon keresztül kell hogy a felületre jussanak, ezért a levegőáram elkerülhetetlenül magával ragadja a kisebb cseppeket. Az ezzel járó hűtővíz-veszteség kiküszöbölésére a lég-15 áramba a betét után cseppleválasztókat építenek be. Ezek azonban csak akkor működnek kielégítően, ha légellenállásuk nagy, tehát jelentősen növelik a ventillációs teljesítményfelvételt, ill. természetes huzamú berendezés esetén a 20 hűtőtorony magasságát. Vannak olyan elrendezések, ahol a fúvókák és a betétek felső része nincsen a légáramban, itt a cseppelragadás veszélye kisebb. Ezek hátránya, hogy ilyen kialakításnál igen jelentős 25 holttér keletkezik, továbbá a betét felső része kihasználatlan marad. Kialakítható továbbá olyan hűtőtorony betét, melynek felületére cseppesítés nélkül, vékony résen keresztül jut a hűtővíz filmet alkotva, de 30 ez a konstrukció csak kevés nagy lap nedvesí-154201