154187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-klórpiridazon-(6)-1-ecetsavdiallilamid előállítására

154187 A hatás vizsgálatánál és megítélésénél az akut toxicitást, a rövid ideig ható barbiturátok hatá­sának meghosszabbodását és a maximális elekt­rosokk-teszten mért görcsoldó hatást tartottuk szem előtt. Eljárási módszer: 1. Akut toxicitás. Mindkét nemű egerek-és patkányok az anyagokat nyelőcsőszondával, al­kalmas töménységben, 2%-os vizes polifibron­ban •(= nátriumkarboximetilcellulóz) szuszpen­dálva, orális adagolásban kapták, ami után a 24 órán belül elhunyt állatok százalékos számát megállapítottuk. Az LD50 érték kiszámítása Thompson és Weil szerint, Biometrics 8, 51—54, 249—203 (1952) történt. 2. Rövid hatású barbiturátok hatásának meg­hosszabbodása. A központi idegrendszert csilla­pító anyagok adalékos hatások folytán meg­hosszabbítják a rövid hatású barbiturátokkal előidézett narkózist. Hím patkányok, melyek súlya 200 g körül volt, a vizsgálandó anyagokat orálisan, 2%-os vizes polifibronban szuszpendálva kapták, majd egy óra múlva mtraperitoneálisan 30 mg/kg nembutal^-t ((használatra kész oldat ad us.vet.) adtunk be. A narkózis időtartamának mértékéül a testhelyzeti reflexek megszűnte, majd újbóli fellépte szerepelt. Az 5—5 állatból álló csopor­tok középértékeit kiszámítottuk és összehason­lítottuk a kontrolosoporttal, mely csak nembutalt kapott. A narkózis meghosszabbodását a kont­rolcsoport közepes alvási időtartamának (= 100%) százalékában fejeztük ki. 3. Maximális elektrosokk-teszt. Egerek a 20%-os vizes polifibronban szuszpendált anya­gokat orálisan kapták, majd azokat meghatáro­zott időpontokban {a beadás után 30, 90 és 180 perccel) a maximális elektrosokknak tettük ki (corneal-elektródák, derékszögű impulzusok, 50 mA, 50 Hertz, 0,2 mp tartam). Védettnek tekinthető az az állat, amelynél a hátsó végtagok tonikus görcsöt nem kaptak, a táblázatba azonban a görcsölő állatok számának és az összes állat számának viszonyát vettük be. A kontrollkísérleteknél mindig valamennyi állat 25 reagált. 10 15 20 Kémiai elnevezés Akut orális A barbituráthatás toxicitás meghosszabbodása egereknél dózis mg/kg % Maximális elektrosokk-teszt dózis mg/kg 30 60 90 200 8/10 8/10 8/10 400 4/1.0 6/10 7/10 800 2/10 1/10 3/10 3-klórpiridazon-'(6)-il(l)-ecetsav- LD50 400 mg/kg 252 -N-dietilamid 1,83 g/kg (1,34—2,50) 100 mg/kg 127 3-klórpiridazon-(6)-il(l)-ecetsav­-N-diizopropilamid LD50 400 mg/kg «i4 g/kg 167 600 10/10 10/10 10/10 3-klórpiridazon~(6)-il(l)-ecetsav­-N-dibutilamid 1,8 g/kg 2/8 400 mg/kg 2,2 g/kg 2/4 300 600 6/10 7/10 9/10 3-klórpiridazon-^(6)-il^l)-ecetsav­-N-diallilamid LD50 100 mg/kg 451 50 10/10 10/10 10/10 2,69 g/kg 100 7/10 9/10 7/10 (2,26—3,22) 200 1/10 1/10 2/10 A kapott eredményt a fenti táblázat fog­lalja össze: ezenkívül a dietilamid toxikusabb hatású a ta­lálmány szerinti diallilamidnál. Értékelés: Amint a vizsgálatok táblázatos eredményeiből kitűnik, a három vizsgált dialkilamid mind a barbituráthatás meghosszabbodása, mind pedig az elektrosokk-teszt tekintetében messze el-55 Szabadalmi igénypont: Eljárás az új 3-klórpiridazon-(6)-l-ecetsavdi­aililamid előállítására, azzal jellemezve, hogy 3--klórpiridazon-i(6)-ot savlekötőszer jelenlétében marad a találmány szerinti diallilamid mögött, 60 halogénecetsavdiallilamiddal reagáltatunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6708508. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom