154186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunokémiai reagensek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL IE ÍRÁS I Bejelentés napja: Í966. IV. 14. (OA—314) Hollandiai elsőbbsége: 1965. IV. 15. Közzététel napja: 1967. IV. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. 154186 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály; A 61 k Deci mái osztályozás: Feltaláló: Dr. Schuurs Antonius Hermanus Wilhelmus Maria vegyész, Oss, Hollandia Tulajdonos: N. V. Organon cég, Oss, Hollandia Eljárás immunokémiai reagensek előállítására A találmány új immunokémiai reagensek előállítására vonatkozik. Az immunokémiai módszerek során gyakran alkalmaznak inert részecskéket az antigének vagy antitestek hordozójaként abból a célból, hogy így láthatóvá tegyék az antigén és antitest közötti reakciót, amely a részecskék összecsomósödásával jár; ezt a jelenséget agglutínációnak nevezik. Ennek során az antigén vagy az antitestek — segédanyagok alkalmazásával vagy enélkül — a hordozó-részecskékre kapcsolódnak vagy azokon adszorbeálódnak. Hordozó-részecskékként eritrocitákat (vö. pl. 106 360 sz. holland szabadalmi leírás és az ebben idézett további irodalom), továbbá pl. bentonitot, koliódiumot, koleszterin-kristályokat, kvarcot ésn műgyantákat (vö. R. Weinbach, Schweiz. Z. Path. Bakt. 21, 1044, 1958) és végül különféle szintetikus látexeket, pl. polisztirolt (vö. 3 088 875 sz. amerikai szabadalmi leírás) javasoltak. Különösen az utóbb említett látexek kerültek széleskörű alkalmazásra, kedvezően állandó fizikai-kémiai tulajdonságaik folytán. Gyakran alkalmaznak humán gamma-globulinnal érzékenyített látex-részecskéket a rheuma-faktor kimutatására. Ebben az esetben az az igen kedvező hatás érhető el, hogy csupán a részecskéken adszorbeált gamma-globulin reagál a rheuma-faktorral, míg a gamma-globulinnak az oldatban levő feleslége gyakorlatilag egyáltalán nem zavarja a reakciót. Általában azonban a nem-adszorbeált antigén csökkenti az agglutinációs reakció érzékenységét, minthogy maga is képes megkötni antitestéket a folyékony 5 fázisban és így több antiszérumra van szükség az agglutináció elérése céljából. Ez igen hátrányos, különösen olyan módszerek esetén, amelyek az agglutináció inhibitálásán alapulnak. Kívánatos, hogy oly antigén-mennyiséget ad-10 szorbeáltassunk a hordozó-részecskéken, hogy már igen kis;.mennyiségű (erősen hígított) antiszérum elegendő legyen világosan látható agglutináció elérésére. Ilyen reagens alkalmazása esetén már az antigén igen csekély mennyiségei 15 kimutathatók a vizsgálandó folyadékban az agglutináció inhibitálásán alapuló módszerekkel. A célkitűzés tehát az, hogy lehetőséget találjunk az ilyen immunokémiai reakciók érzékenységének fokozására. Emellett oly körülményeket kell 20 teremteni az ilyen reagensek élőállítása során, amelyek lehetővé teszik a meghatározandó antigénre, ill. a neki megfelelő antitestekre specifikus reagens előállítását. A jelenleg az ilyenfajta immunokémiai rea-25 gensekhez alkalmazott hordozók azonban olyan jelenségeket mutatnak, amelyek számottevő mértékben rontják a reakció specifikusságát és érzékenységét. Utalhatunk ebből a szempontból a nem immunokémiai jelenségek által kiváltott 30 nem-specifikus agglutináció, ill. agglutináció-154186