154181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony epoxi-oligomerek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 31. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. (MU—332) 154181 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimái osztályozás: Feltalálók: Csillag László oki. vegyészmérnök, Balajthy Zoltán oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás folyékony epoxi-oligomérek előállítására A találmány tárgya eljárás szobahőmérsékleten folyékony és 20 000 cP-nál kisebb viszkozitású epoxi-oligomerek előállítására epihalohidrinek és diolok lúgos kondenzációja, a képződött termék oldószerben végzett ionmentesítése és az oldószer eltávolítása útján. Ismeretes, hogy az epoxigyanták előállítása általában úgy történik, hogy egy aromás diolt (általában difenilol-propánt) és diklórhidrint vagy epihalohidrint {általában epiklorhidrint) lúgos (általában nátrium-hidroxid tartalmú) vizes közegben kondenzálnak. E kondenzációs reakcióban általában 2 :1 vagy ennél magasabb nátrium-hidroxid-diol mólarányt és 1,2 :1—2 :1 epiklórhidrin-diol mólarányt alkalmaznak. Az így képződő polimerek az alábbi általános képlettel j ellemezhetők: CH2 —CH—CH 2 —O—R—O—(CH 2 —CHOH— O —CH2 — O—R—0)„-^CH2 — CH—CH2 / O ahol n = 0 vagy egész szám 10-ig bezárólag és R az a kétértékű gyök, amelyhez a hidroxilcsoportok kapcsolódnak. A gyakorlatban a polikondenzáció során minden esetben poliglicidiléter-keverékek keletkeznek, tehát olyan polimerek, amelyeknek molekuláiban a fenti általános képlet szerint n>l. Minél nagyobb n, annál magasabb az epoxigyanta viszkozitása és lágyuláspontja. 5 Ismeretes továbbá, hogy a polikondenzációban képződő, vízben oldhatatlan polimert szerves oldószerben (többnyire aromás szénhidrogénben) oldják és a terméket az ionos szennyezésektől e gyanta oldat vizes mosásával tisztít-10 ják meg, majd az oldószert a gyantáról ledesztillálják. Ezzel a technológiával nagymértékben leegyszerűsíthető ugyan a termék tisztítása, a folyékony epoxigyanták előállításánál azonban e módszer azzal a hátránnyal jár, hogy az oldó-15 szer ledesztillálása egyúttal a termék hőkezelését eredményezi. A folyékony gyanta tulajdonságait (viszkozitás, gyanta-térhálósító keverékek gélesedési ideje) és a kikeményített gyanták mechanikai tulajdonságait egyes fontos fel-20 használási területeken igen hátrányosan befolyásolják a folyékony gyantában visszamaradt szerves oldószernek még a nyomai is. Az oldószer ledesztillálását általában fűthető, keverővel ellátott duplikátorban végzik. Az ilyen be-25 rendezésekben az oldószer utolsó nyomainak eltávolítása igen hosszadalmas művelet, mely alatt a termék polimerizációfoka, viszkozitása továbbá nő. A hőkezelés okozta polimerizációfok- és viszkozitás-növekedés természetesen vi-30 szonylag annál nagyobb, minél kisebb a poli-154181
