154180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősítő anyagok impregnálására műanyagokkal

3 154180 4 üveg felületéhez jól köt, és elősegíti a gyanta tapadását. Üvegpaplanok esetében, amelyekben a szálkötegek rendezetlenül helyezkednek el, még olyan ragasztóanyagot is alkalmaznak, amely elősegíti a szálkötegek összefilceződését. Az impregnálás során tehát a műgyantának fel kell oldania a szálkötegek ragasztóanyagát, és tökéletesen körül kell vennie a szálkötegek elemi részeit; ehhez a műgyantának az elemi szálak között levő adszorbeált levegőt is ki kell szorítania. Különösen nehéz az impregnálás akkor, ha a műgyantában kötőanyag vagy pigmens is van, mert ezek megkötődnek a szálkötegek külső felületén, és meggátolják a gyantának az elemi szálak közé való hatolását. Ugyanez a helyzet a textíliákkal vagy egyéb szálas anyagokkal erősített műanyagok esetében is, mikor ahhoz, hogy a műgyanta tökéletesen be tudjon hatolni az erősítőanyag elemi részecskéi közé, szintén hosszú idő szükséges, ill. az impregnálás nem megy végbe tökéletesen. így például epoxi gyanta felhasználásakor az eddig ismert gyártási eljárások során legalább 10 percig állni kellett hagyni az anyagot az impregnálási és a kikeményítési munkafázis között, mert különben nem kaptak megfelelő végterméket. Az eddig ismert impregnálási eljárások tehát nem tökéletesek. Ebből az alábbi hátrányok következnek: a) a késztermék szakítószilárdsága 30—40%kal kisebb a számítottnál, mert az erősítő anyagnak nem minden elemi szála vesz részt a teherviselésben; b) a termék nem homogénen áttetsző, mert a gyanta nem nedvesíti tökéletesen az elemi szálak felületét, és fényszóródás lép fel; c) a szálak tökéletlen érintkezése folytán a levegő nedvességtartalma a hajszálrepedéseken keresztül be tud diffundálni az erősítőanyag és a gyanta határfelületére, és különösen alkáli-tartalmú üvegszálak esetén korróziós jelenségeket idézhet elő; d) a tökéletlen impregnálódás következménye az is, hogy csak viszonylag kis mennyiségű erősítőanyag, pl. kontakt eljárással maximálisan csak 35—40% üveganyag vihető be a késztermékbe. A találmány célja az eddig ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amelynek segítségével erősítőanyagok jól és gyorsan impregnálhatok folyékony halmazállapotú vagy diszpergált műanyagokkal. A találmány alapja az a felismerés, hogy az erősítő anyagok gyors és tökéletes impregnálása akkor érhető el, ha az erősítő anyagból és műgyantából álló rendszer felületére rezgési energia közlésével egyidejűleg egy vagy több vonal mentén gyakorlunk nyomást. A találmány további alapja az a felismerés, hogy az impregnálás hatásfoka tovább javítható, vagyis a fajlagos nyomás szinte korlátlanul növelhető, ha a nyomást vonalak mentén gyakorló test helyzetét a rezgetéssel egyidejűleg a felülettel párhuzamos irányban kényszermozgás hatására, a felületre merőleges irányban pedig rezgőmozgás hatására változtatjuk. Ilyen módon lehetővé válik az eddig ismert impregnálási eljárások összes hátrányának a kiküszöbölése. 5 A találmány eljárás erősítőanyagok impregnálására folyékony halmazállapotú vagy diszpergált műanyagokkal rezgési energia egyidejű közlése mellett, amely abban áll, hogy az erősítő anyagból és a műgyantából álló rendszernek a 10 vízszintestől legfeljebb 20°-kal eltérő helyzetű felületére a rezgetéssel egyidejűleg a felülettel párhuzamos irányban kényszermozgás hatására, a felületre merőleges irányban pedig a rezgőmozgás hatására folytonosan elmozduló olyan 15 testtel vagy testekkel gyakorlunk nyomást, amelyek a felülettel egy vagy több vonal mentén érintkeznek. A rezgési energiát előnyösen közölhetjük ultrahang formájában, vagy pedig mechanikai 20 úton előállított rezgési energiaként. A felülettel párhuzamos irányban kényszermozgás hatására, a felületre merőleges irányban a rezgőmozgás hatására folytonosan elmozduló, nyomást gyakorló testként célszerű 25 egy vagy több bordázott hengert alkalmazni. A találmány szerinti eljárás megvalósítására célszerűen olyan berendezést alkalmazunk, amely műgyantaadagoló egységből, az erősítő anyagot terelő egy vagy több görgőből, rezgési 30 energiát közlő egységből, továbbá a műgyantából és az erősítő anyagból álló rendszer felületével párhuzamos és arra merőleges irányban egyaránt elmozdulni képes, és erre a felületre nyomást gyakorló egy vagy több bordázott hen-35 gerből áll. Az eljárás kivitelezésére alkalmas berendezés működését a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1 hajlékony szalag folyamatosan halad előre a 2 és 10 asztalokon. Az 1 szalag anyaga 40 az alkalmazott műgyantától és a feldolgozási technológiától függ. Erre a szalagra érkezik* folyamatosan a folyékony halmazállapotú 5 műanyag a 3 csövön és a 4 elosztófejen keresztül. A szalagra került műanyagot a 6 terítőkés 45 egyenletesen elkeni. A 8 erősítő szövedék a 7 gurigáról legördül, és a 9 henger az 1 szalagon levő műanyagra szorítja. Az 1 szalag a rajta levő műanyaggal és erősítő szövedékkel együtt lassan halad előre a „b" nyíl irányában, és 50 így a 10 asztalhoz ér, melyet a 11 gerjesztő szerkezet rezgésben tart. Az asztalok fölött a 12 fogazott görgők, célszerűen műanyag görgők helyezkednek el, amelyek függőleges irányban szabadon elmozdulhatnak, és csak saját súlyuk-55 kai nyugosznak az asztalon vagy asztalokon. A 12 görgőket külső mechanizmus az „a" távolságban ide-oda mozgatja úgy, hogy a fogazás élei az alattuk elhaladó anyag minden pontjával érintkezzenek. A rezgés, illetve a 12 görgők 60 ellennyomásának hatására a műanyag rendkívül gyorsan felszívódik az erősítő anyag szálai közé, és az impregnálódás tökéletesen megtörténik. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a műgyantát vagy annak egy 65 részét az impregnálandó erősítőanyag, pl. üveg-2