154177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptén-származékok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1964. VII. 20. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. (ME—659) 154177 Szabadalmi osztály: 12 o 25; 12 q 1—13 Nemzetközi osztály; C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Engelhardt Edward Louis vegyész, Gwynedd Valley, Christy Marcia Elisabeth vegyész, Perkasie, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Merck & Co., Inc., Rahway, Amerikai Egyesült Államok Eljárás dibenzociklohepténszármazékok előállítására A találmány tárgya eljárás a dibenzociklo­heptén származékainak előállítására. A talál­mány közelebbről az 54ielyzetű szénatomon aminopropilidén-csoporttal szubsztituált 5H-di­benzo[a,d]-cikloheptének és. !lO,ll-dihidro-5H-di- 5 benzo[a,d]-cikloheptének előállítására vonatko­zik. Az 5ihelyzetű szénatom amino-csoportja szekundér amino-csoport, a szekundér amino­-csoport szubsztituensei legfeljebb 6 szénatom­számú rövidláncú alkil- vagy alkanoil-csoport, io legfeljebb 8 szénatomszámú cikloalkil-csoport lehetnek. Ezenkívül a dibenzocikloheptén mag további szubsztituenst is tartalmazhat. A szár­mazékok közé tartoznak az acilszármazékok is, amelyekből fiziológiás körülmények között a is hatóanyag felszabadul. A találmány szerinti vegyületeket az (I) álta­lános képlettel jellemezzük. E képletben R hid­rogént, legfeljelbb 6 szénatomszámú egyenes 20 vagy elágazó láncú alkil- vagy alkanoil-csopor­tot, legfeljebb 8 szénatomszámú eikloalkil-cso­portot, benzil-csoportot, X hidrogént vagy leg­feljebb 6 szénatomszámú alkil-csoportot vagy szulfonil-csoportot jelent. 25 A 10 és 11 szénatomok között levő szaggatott vonal azt jelenti, hogy az illető vegyület ebben a helyzetben telített vagy telítetlen kötést tar­talmaz, a telített vegyületet pedig 10,11-dihidro elnevezéssel jelöljük. SQ A fenti vegyületeket elmebeli rendellenessé­gek kezelésére alkalmazzák, mivel ezek de­pressziógátlók, élénkítők, továbbá pszichikai stimuláció hatással rendelkeznek. A felsorolt betegségek, kezelésénél naponta 5—250 mg dó­zisban adagoljuk a hatóanyagot. A vegyülete­ket célszerűen savanyú addíciós, sók formájá­ban használjuk fel, így ezen sók is a találmány oltalmi körébe tartoznak. Az (I) általános képletű vegyületek előállí­tása céljából az A reakoióvázlaton feltüntetett módszert alkalmazzuk. Az A reakcióvázlaton szereplő képletek R szubsztituense alkil-csopor­tot jelent. Az A reakcióvázlat kiindulóanyaga ismert keton, melynek előállítása A. C. Cope et al szerzők Cyclic Polyolefins, XV, ,,1-metilén­-2,3,!6,7-dibenzoeikloheptatrién" c. cikkében (J.A.C.S. 73, 1673—1678/1951) van ismertetve. A kiindulási anyagok továbbá főként a benzol­gyűrűn szubsztituenseket tartalmazó származé­kok előállítása T. W. Campbell & al. „Synthe­sis of 2^cetamido-2,3,6,7-dibenzopropilidén és 2-acetamido4),9-dimetilfluorene" c. cikkében van leírva (Helv. Chim. Acta 36, 1489^1499 oldal, 1953). Az A reakcióvázlat szerint először a kiinduló­anyag 5-heIyzetében etilidén-láncot kapcsolunk a gyűrűhöz, majd ezt láncvégén amino-csoportot tartalmazó propilidénlánccá alakítjuk át. A fel-154177

Next

/
Oldalképek
Tartalom