154173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlanná tett optikai üvegfelületeken átlátszó jelek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. IX. 09. (MA—1515) Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. 154173 Szabadalmi osztály: 57 b 1—11 Nemzetközi osztály: G 03 c Deci mái osztályozás: Feltalálók: Pető Tamás vegyészmérnök, Tóth László technikus, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Eljárás átlátszatlanná tett optikai üvegfelületeken átlátszó jelek előállítására A találmány eljárás nagypontosságú átlátszó írásjelekkel, számjegyekkel, maszkokkal ellátott átlátszatlan felületek előállítására vonatkozik. A 148 981 lajstromszámú szabadalomban ismertettünk már egy olyan fényképészeti el- 5 járást, amellyel fényérzékenyített fenolformaldehid gyantával való fotografálással, majd vákuumfémrétegezéssel nagypontosságú jeleket és számokat lehet készíteni. Ez az eljárás átlátszó hordozón sötét fémjeleket, számokat hoz 10 létre. Felmerült azonban az az igény is, hogy átlátszatlan felületen átlátszó jeleket hozzunk létre. Ezt a feladatot az előbb ismertetett fényképészeti eljárással nem lehet megoldani. 15 Ugyanis egyrészt a fényképezéshez szükséges negatív etalont mechanikus osztással nem lehet elkészíteni, mert nem ismeretes olyan fémfelület és eljárás, amellyel fémrétegből mechanikusan az ennél az eljárásnál megkívánt pon- 20 tosságú és esztétikai követelményeknek is megfelelő számokat ki lehetne vágni, de az ismertetett fotografálási eljárás még akkor is nehézségekbe ütközik, iha rendelkezésre állna a megfelelő negatív, mert itt nem kisfelületű jeleket 25 kell a nagyfelületű emulzióból kioldani, hanem megfordítva, és így elkerülhetetlen, hogy a hordozó felületén valami a leoldandó emulzióból vissza ne maradjon, ami a későbbi fémgőzölési eljárást zavarja, mert a nem teljesen 30 tiszta felületen a felgőzölt réteg nem tapad meg. A vákuumfémrétegezés sem megoldható, mert ugyanakkor, amikor a kis felületű jelrendszer esetében a felvitt fémréteg átlátszatlan sötét benyomást kelt, nagyobb összefüggő felületen az ilyen vastagságú réteg már átlátszónak tűnik. A fémréteg vastagságát növelni pedig a fotografált gyantaréteg által megszabott vastagságon túl nem lehet. Ismét más ismert eljárás szerint az üvegre először ólomszulfid réteget, majd erre egy emulziót (pl. sellakkot) visznek fel, és ezután a megfelelő helyeken az emulziót kioldják az alapréteggel együtt. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy a kettős réteg következtében a jelek kialakítása 15 mikronnál vékonyabb jelek készítésére nem alkalmas, így az újabb műszerek skáláinál előírt finomsági követelményeket már nem elégíti ki. A találmány alapját az a felismerés képezte, hogy vákuumrétegezett felületre vegyileg kiválasztott ezüstréteg nem tapad meg, sőt ellenkezőleg elektrosztatikus jellegű taszítóerők lépnek fel a felület és az ezüstréteg között. A találmány szerinti eljárásnál átlátszó hordozófelületre a készítendő jelek helyére nagy fényáteresztőképességű igen vékony fémréteget viszünk fel, majd vegyi úton történő ezüstözéssel a hordozónak a jeleken kívüli felületét átlátszatlanná tesszük, végül az egész felületet 154173