154169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin és alkilhomológjainak előállítására piridinnek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogénezése útján

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 10. (LE—493) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. VI. 19. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 15. 154169 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d9 Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Smeykal Kari, vegyész, Dr. Moll Karl-Klaus, vegyész, Leuna, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" Leuna, Kreis Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás piperidin és alkilhomológjainak előállítására piridinnek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogénezése útján 1 A találmány tárgya eljárás piperidin és alkilhomológjainak előállítására, piridinnek és alkilhomológjainak nikkelkatalizátorok jelenlétében történő katalitikus hidrogénezése útján. A piperidin és alkilhomológjai szerves szin- 5 téziseknél pL gyógyászati készítmények előállításánál, mint közbenső termékek, a természetes és szintetikus kaucsuk ipari feldolgozása során mint segédanyagok, valamint szerves, homogén fázisban lefolyó kondenzációs reakcióknál, mint io katalizátorok fontos szerepet játszanak. A fenti ciklusos bázisok előállítása általában a piridinnek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogénezésével történik. A szakirodalomból számos adat ismeretes a 15 katalitikus hidrogénezési reakció lefolytatásának módszereire vonatkozóan. A számos sokoldalú utalás azonban részben nem tekinthető teljesnek és pontosnak, részben pedig egymásnak ellentmondó, így a piperidinbázisoknak a 20 megfelelő piridin vegyületekből katalitikus hidrogénezéssel való előállítására műszaki és gazdasági szempontból megfelelő pontossággal lefektetett módszer nem vált ismeretessé. Ismeretes az, hogy a piridin gázfázisban, nik- 25 kelkatalizátorok jelenlétében való hidrogénezéséhez olyan katalizátorokat alkalmaznak, amelyeket nikkel-oxidból 450 C°-on történő hidrogénező kezeléssel állítanak elő. Ezek a katalizátorok azonban nem váltak be a piperidin elő- •$(! állításához, mivel felhasználásuk során a piridinbázisokban levő C—N-kötés felhasad és csaknem kizárólag n-amilamint nyernek reakciótermékként. Ismeretessé vált az is, hogy a piridint és a piridinhomológokat Raney-katalizátor vagy kovasavgél és horzsakő hordozó anyagokra felvitt nikkelkatalizátorokkal autoklávban nyomás alatt folyékony bázisban hidrogénezik. Ez a módszer azonban nem alkalmas ipari szinten történő folytonos eljárás kivitelezésére, többek között azért sem, mivel a katalizátor leválasztása nehézkes és ezáltal relatíve nagy katalizátor-felhasználás lép fel. Ismeretessé vált továbbá, hogy a piridin hidrogénezése állóágyas fémes nikkel-alumíniumötvözetek, mint katalizátorok jelenlétében 100—,200 atm. nyomáson, folyékony fázisban 150—130 C°-on folytonosan lefolytatható, mimellett a katalizátor aktivitásának fenntartása céljából a hidrálandó piridinhez vizes, hígított nátriumhidroxidot adagolnak. A regenerálószernek folytonos hozzáadása azonban a reakciótermék tiszta, vízmentes piperidinné való feldolgozását megnehezíti. Ezen kívül a piridin a hidrogénezőreaktoron való első áthaladás során nem hidrálódik teljesen, így a reakcióterméket ä hidrogéneződés teljessé tétele céljából hidrogénnel együtt mégegyszer át kell vezetni a reaktoron. 154169