154165. lajstromszámú szabadalom • Játékprogramozó

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 12. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 15. (KO—2009) 154165 Szabadalmi osztály: 77 f 31/08 Nemzetközi osztály: A 63 h 31/08 Decimái osztályozás: 688.72—231—37; 688.72—231—312.2 Kozma György mérnök, Stella István mérnök, Budapest Játékprogramozó A találmány játékprogramozó, amellyel a játék mozgását, mozgáspályáját és mozgásüte­mét előre meg lehet határozni-Általánosan ismert, hogy a gyerekek azokat a játékokat kedvelik a legjobban, amelyeknek 5 mozgását kívánságuk szerint tudják változtat­ni. A legtöbb szórakozást az olyan játék nyújtja, amelynél a mozgáselemek időtartamának, egy­másutánjának meghatározásához a játszó gye­reknek fizikai és/vagy szellemi beavatkozására, 10 tevékenységére is szükség van. A modern játékok fejlesztésének egyik lé­nyeges jellemzője, hogy igyekszünk olyan já­tékokat gyerekeink kezébe adni, amik a szóra- 15 kozáson kívül fejlesztik a gyerekek szellemi képességeit és ügyességét is. A modern pszicho­lógiai elvek szerint a gyerekek életre nevelését a játékoknál kell és lehet kezdeni és a megfe­lelő játékokkal a gyerekeket nagymértékben 20 elő lehet készíteni a későbbi étetükben eléjük kerülő feladatok megoldására. Az újabb időben kifejlesztett játékok között egyre nagyobb számban találhatók olyanok, amelyek tulajdonképpen az iparban és közle- 25 kedésben használt ismert szerkezetek kicsinyí­tett, leegyszerűsített másai. Ezeknek általános hibája, hogy nem adnak lehetőséget a gyerek­nek arra, hogy a szerkezet mozgását befolyá­solhassa. Ezért az ilyen játékok aránylag rö- ^o vid idő alatt kiismerhetők és unalmassá vál­nak. Ezekből legfeljebb csak a szerkezet legfon­tosabb mozgáselemeit ismeri meg a játszó gye­rek, így pl. darunál az ismert játékkivitelek csak egy emelő és elforduló mozgást végeznek, amelynél az emelés és elfordulás egymásutánja, időtartama mindig azonos. Az életben felmerülő mozgások nagy változatosságát az ismert játé­kokkal, játékdarukkal nem lehet reprodukálni. Ismertek pl. olyan játékautók, amelyekbe mozgató szerkezet van beépítve. A mozgató szerkezet haladásra kényszeríti a játékautót, azonban irányítani már nem tudja. Az irányí­tás hiánya következtében az autó a terepvi­szonyoktól és esetleg valamelyik kerékpár be­állításától függően olyan pályát fut be, ami pl­a szoba méreteinek és a bútorok elrendezésének nem megfelelő. Az autó a bútorokhoz verődik, itt megáll, esetleg a bútorok alá fut be, ahon­nan csak hasrafekve lehet kihalászni. Az ilyen autóval nem lehet célfeladatokat végeztetni, pl. nem lehet alagútba vagy útkereszteződésbe kormányozni, nem lehet karamboloztatni, fényt vagy hangjelzést adatni, tolatni, megállni stb. Azok az ismert játékautótípusok, amelyeknek elektromos vagy pneumatikus irányító szerke­zetük van, szintén kényelmetlenek, mert állan­dóan ugyanazzal a sebességgel kell utánuk ha-154165

Next

/
Oldalképek
Tartalom