154164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amin- és fenolgyanták folytonos üzemű előállítására
154164 3 amelyben csőkígyók vannak a gáz hűtésére. A kondicionáló torony felső részéből két csővezeték indul ki. Az egyik a 4 abszorpciós toronyba vezet, a másik csapon át a 6 szedőbe. A 6 szedőt a kondicionáló torony aljával is csővezeték 5 köti össze az esetleg kondenzálódó pára elvezetésére. A 8 oldótartályt a 9 szivattyún át csővezeték köti össze az abszorpciós toronynál magasabban elhelyezett 10 oldattartállyal, amelyben a polikondenzációra képes anyag ol- 10 datát tároljuk. A 10 tárolótartályból a 11 átömlésszabályzón át cső vezet a 4 abszorpciós toronyba. Ennek a belseje úgy van kialakítva vagy berendezve, hogy a felül belépő vizes oldat szétterüljön, és a toronyba belépő formai- 15 dehid tartalmú gáznak minél nagyobb felületet nyújtson az érintkezésre. Ennek megfelelően abszorpciós toronyként előnyösen alkalmazhatók harangtálcás, szitafenekes, buboréksapkás, " töltetes (pl. Rasdhig-gyűrűvel vagy más ido- 20 mokkái), permetező stb. tornyok. A toronyban ezenkívül csőkígyó és hőátadó felületek vannak az oldat hőmérsékletének szabályozására. A nagy felületűre kialakított toronyszakasz lehet a csőkígyókkal és hőátadó felületekkel ellátott 25 toronyszakasz felett (mint a rajzon), de a nagyfelületű rész és a hőátadó rész részben vagy egészben egyesítve is lehet, amikor is a fűtőelemek felülete is növeli a reagáló folyadék felületét. Az abszorpciós tornyot csővezetékek jo kötik össze az 5 kondenzátorral, amelynek felső kivezetőcsöve légszivattyú szívócsövével van összekapcsolva. A gázok mozgatása nyomással is történhet, légkompresszor segítségével, vagy pedig a 2 konverter után beiktatott szívó-nyo- 35 mó kompresszor alkalmazásával. Adott esetben az abszorpciós toronyban ultraibolya sugarakat kibocsátó 14 lámpa van a kondenzációs reakciónak fénykatalitikus meggyorsítására. Az abszorpciós oszlop alatt 7 szedő van a termék befogadására. Ezt csővezeték köti össze a 12 terméktároló tartállyal, amelynek a 13 szállítóhordó fölött nyíló ürítőcsöve van. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja szerint amingyantának karbamidból való gyártására az 1 elpárologtató tartályban metanolgőz-levegő elegyet állítunk elő, ez a 2 konverterben a katalizátor felületén lényegében formaldehidgázból, vízgőzből és nitrogénből álló gázeleggyé alakul át. Ezt a gázelegyet a 3 kondicionáló toronyban 100—1:20 C°-osra beállítva a 4 abszorpciós toronyba vezetjük. A vízgőz egy része a kondicionáló toronyban lecsapódik, és a 6 szedőbe folyik, ahonnan lecsapolható. A gázelegy a 4 abszorpciós toronyban felfelé áramolva találkozik a 10 oldat-tartályból érkező 10—60, előnyösen 40—50%-os vizes karbamidoldattal. (Az oldatot a 8 oldótartályban desztillált vagy ionmentesített vízzel készítjük.) A formaldehid tartalmú gáz és a karbarnidoldat a 4 abszorpciós toronyban nagy felületen érintkeznek egymással, és a reakció a karbamid és a formaldehid között gyorsan végbemegy. A kondenzációt adott esetben meggyorsíthatjuk a 14 lámpa ultraibolya su-40 gárzásával. Az abszorpciós toronyban elhelyezett csőkígyón és hőátadó elemeken lecsurgó gyantaoldat hőmérsékletét úgy szabályozzuk, hogy a kívánt kondenzációs fokú és koncentrációjú, illetve viszkozitású gyantaoldat keletkezzék. A 7 szedőben összegyűlt gyantaoldatot adott esetben a kívánt tulajdonságra beállítjuk, homogenizáljuk, majd szakaszosan vagy folytonos ütemben lebocsátjuk a 12 tárolótartályba és onnan a 13 szállítóhordókba. Az 5 kondenzátorba bekapcsolt légszivattyúval elszívatjuk az abszorpciós toronyból a formaldehid-tartalmától megfosztott levegőmaradékot, és egyszersmind állandóan csökkent nyomást tartunk az abszorpciós toronyban, aminek a szívó hatása szívja át a metanolgőzös levegőt, majd a formaldehidtartalmú gázt a konverteren és a kondicionáló tornyon. A találmány szerinti berendezés helyszükséglete azonos termelési kapacitás esetén lényegesen kisebb az eddig használt főzőüstökénél. A folytonos üzem egyenletes minőségű termék üzembiztos és selejtmentes előállítását és a nyersanyagok jobb kihasználását teszi lehetővé. A formaldehid-felhasználás azonos mennyiségű termék előállítására kb. 5%-kal kisebb, mint a hagyományos eljárásokban. A formaldehidnak a helyszínen való előállítása a gázalakban közvetlenül, a formaldehid keletkezési hőjének hasznosításával való felhasználása esetén a karbamidgyanta előállításának összes költsége kb. 20%-kal csökken a szakaszos gyantafőzés költségéhez képest. A találmány szerinti eljárás egy-egy előnyös foganatosítási módját amingyanta és fenolgyanta előállítására alább ismertetjük. 1. példa Amingyanta előállítása karbamidból Az elpárologtató tartályból elpárologtatunk óránként 20 liternek megfelelő metanolt, és a 45 gőzt fölös mennyiségű levegővel együtt átszívatjuk egy 30 mm átmérőjű, ezüst szitaszövetből kialakított korongokkal megtöltött konvertercsövön. A csőben a metanol parciálisan formaldehiddé oxidálódik. A katalizátor felületén 50 400—450 C° a hőmérséklet, a formaldehid tartalmú gáz a kondicionáló toronyba kb. 300 C°on lép be. Itt a gázt 100—120 CG -ra hűtjük, és az abszorpciós toronyba vezetjük, ahol alulról felfelé áramolva találkozik a lecsurgó, szobahő-55 fokú, kb. 40%-os vizes karbamidoldattal. Az óránként betáplált karbamid mennyisége 12 kg. Az abszorpciós torony hűtését úgy állítjuk be, hogy a torony alján kb. 50% koncentrációjú, 50 cP viszkozitású oldat távozzék. Ez a tej-60 szerű oldat közvetlenül felhasználható a faiparban réteges falemezek ragasztására. Ha az abszorpciós toronyban a kígyócsöveket fűtjük, 60% koncentrációjú és 600 cP viszkozitású gyantaoldatot kapunk. Ez a termék például 65 cellulózos présporrá dolgozható fel. 2
