154163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés darabos, szálas szennyeződéseket tartalmazó szennyvizek folyamatos üzemű átemelésére

154163 3 4 szabadítva a zárt vezetéken át az öblítő fázisú tartályba nyomjuk, ezáltal a szűrőtartályból kikerült vizet közvetlenül öblítésre használjuk, majd az öblítőtartályból a darabos szennyeződést a szennyvízzel együtt tovább szállítjuk a szennyvízvezetékbe, majd az egész átemelőrendszerben a szennyvíz áramlásának irányát megfordítjuk, ily módon az előbb öblítőfázisban levő tartályt szűrőfázisba helyezzük és fordítva, és a fenti műveleteket az érkező szennyvíz mennyiségének és szennyezettségének függvényében ismételjük. A találmány szerinti eljárás foganatosításához olyan berendezést alkalmazunk, amelynek váltakozva szűrő és öblítőüzemben működő szűrőtartályai vannak és a találmány értelmében a szűrőtartályokat zárt vezeték köti össze és a szennyvíz átömlését végző szivattyú ezen a zárt vezetéken van elhelyezve. Célszerűen a szűrőtartályokat összekötő zárt vezetéken, vagy e vezetéket az elvezető nyomócsővel összekötő vezetékágon, változó irányú vízszállítást, vagy a szivattyúüzemben dolgozó szivattyú nyomóoldala és az elvezető nyomócső közötti rövidzárt lehetővé tevő motoros zárszerkezet, vagy zárszerkezetek vannak elrendezve. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel az átemelőrendszer mélységi elhelyezése függetlenné válik a szűrőüzemű rendszer veszteségi magasságától, így a bizonytalan értékű veszteségi magasságok a méret meghatározásában nem szerepelnek, illetve az üzemre nincsenek hatással. A találmány szerinti berendezésnél a tényleges szivattyúzási energia minden esetben éppen a szükségessel egyenlő. Az előtározó magassági elhelyezése függetlenné válik a szűrőtartályok elhelyezésétől, és elmarad a szűrőtartályok közötti szívótározó. Ezáltal a rendszer méretei és költségei csökkennek, a rendszert nem kell okvetlenül a földbe sűlyeszteni, ami jelentős megtakarítást jelent tekintettel a költséges földmunkára. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti eljárás foganatosításakor való berendezés példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a szűrőtartályos szennyvízátemelő berendezésnek azt a sematikus rajzát ábrázolja, amikor a szűrőtartályok közötti zárt vezetéken két szivattyú és a zárt vezetéket az elvezető nyomócsővel összekötő vezetékágon egy motoros zárszerkezet van beépítve. A 2. ábra szerinti, ugyancsak sematikus kapcsolási rajzon ábrázolt kivitelnél a szűrőtartályokat összekötő zárt vezeték két ágra oszlik, amelyeiken két-két motoros zárszerkezet, a két ágvezetéket öszekötő vezetéken pedig egy szivattyú van elrendezve. Az 1. ábra szerinti átemelőbe a szennyvíz a 21 csatornán áramlik be, és a 22 tározóból a 35 vezetékbe kerül. Megindítjuk a 33 szivattyút. A 24 zárószerv, pl. csappantyú, zárt állapotban van, a szennyvíz a 23 zárószerv, pl. csappantyú, nyitott állása mellett a 25a szűrővel ellátott 25 szűrőtartályon áramlik át. A szűrőtartályokat összekötő 36 zárt vezetéken elrendezett 33 szivattyú ekkor szivattyúüzemben dolgozik. Ebben a fázisban a 25 szűrőtartály szűrőüzemben, a 26 szűrőtartály pedig öblítőüzemben működik. A darabos, szálas szennyeződésektől a 25 szűrőtartályban megszabadult szennyvíz át tud áramlani a 33 szivattyú nyomóoldalától a most turbinaüzemű 32 szivattyún, és a 26a szűrővel ellátott 26 szűrőtartályon áthaladva azt kiöblíti. A 26 szűrőtartályból kilépő víz a nyitott 28 csappantyún, zárt 27 csappantyúállás mellett a 29 nyomóvezetékbe kerül. E folyamat közben a 37 vezetékágba beépített 34 motoros zárszerkezet zárt állapotban van. Ez a folyamat vagy akkor fejeződik be, ha a vízszint a 22 tározóban a minimumra csökken le, ekkor az egész rendszer leáll, vagy akkor, ha a 25 szűrőtartály telítődik szennyeződéssel. A rendszerek úgy vannak egymással villamosan összekötve és vezérelve, hogy az egyik rendszer leállása után, meginduláskor mindig a másik rendszer kezd üzemelni. A példakénti esetben tehát leállás után a 32 szűrőfázisba lépő szivattyú indul meg, ennek következtében a 23 és 28 csappantyúk zárnak, és a 24, 27 csappantyúk nyitnak. Ily módon az áramlás iránya az egész rendszerben megfordul: a 32 szivattyú szivattyúüzembe lép, a 33 szivattyú pedig turbinaüzembe kerül, ezáltal a 26 tartály szűrőfázisban, a 25 tartály pedig öblítőfázisban működik. A 37 vezetékbe beépített 34 motoros zárszerkezet kinyitása esetén a mindenkori öblítőüzemben letvő szűrőtartály kiöblítése után az üzemelő szivattyú nyomóoldala és a 29 nyomócső között rövidzárást létesítünk, azaz a szűrőüzemű szűrőtartályon keresztül áramló víz nem halad már keresztül a kiöblített tartályon, hanem a 34 motoros zárszerkezet által szabaddá tett 37 vezetéken át közvetlenül a 29 nyomócsőbe jut. Amikor például a 26 szűrőtartály öblítőüzeme befejeződött a 34 motoros zárszerkezet a 33 szivattyú nyomóoldala és a 29 nyomócső között létesít rövidzárt. Az 1. ábra szerinti berendezésnél tehát a 34 motoros zárszerkezettel célszerűen az öblítő fázisú rendszer rövidzárját valósítottuk meg, ezáltal kikapcsoltuk a turbina üzemű szivattyút, amely a rendszer legnagyobb veszteségmagasságú eleme, és amelynek visszafelé forgása a szivattyú élettartamát erősen csökkenti. Az ismertetett berendezésnél a 30 és 31 vezetékek légtelenítési célokat szolgálnak, átmérőjük célszerűen kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint a fővezetéké. Az 1. ábra szerinti berendezés 25 és 26 szűrőtartályainak a 22 tározóhoz viszonyított függőleges elhelyezéséből következik az a jellemző tény, hogy a 32, 33 szivattyúk indulásának pillanatában a szűrőfázisú rendszer szűrőtartályában a nyomás az atmoszférikus nyomással megegyező, ill. annál nagyobb. A 25, 26 szűrőtartályokat összekötő 36 csővezetékben a változó irányú vízáramlást az egymással szembe 10 15 20 25 E0 3? 40 45 50 55 60 2