154154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és összetett anyag átlátszó rendszeresen áthaladó energiamennyiség állandósítására a rendszer áteresztőképességének változóvá tételével

154154 Ezenkívül az üvegfalnak igen gyorsan Jkell reagálnia a geríjesztőenergiára, a szóbianforgó esetben a látható és (vagy) ibolyántúli sugarakra. Késedelmes reakció esetén ugyanis ki lennének téve annak, hogy az üvegfal, melynek átlátszósága napsütésben csokiként, kisebb átlátszósága maradna főleg felhőátvonulástól eredő elsötétülés alatt is, fokozott átlátszósága pedig éppen egy újabb napsütési időszakban térne vissza. Olyan országokban, amelyekben a napsütéses és bonús időszakok sűrűn követik egymást, az üvegfal gyakran éppen a nemkívánt módon (működnék és így értéke szerfelett kérdésessé válnék. Ezenkívül az ilyen üvegfaltól azt is megköveteljük, hogy ne „fáradjon ki", vagyis hatékonyságát és visszaállíthatóságát — reverzibilitását — nagy — gyakorlatilag korlátlan — számú napsütéses és borús időszakban is megtartsa. Olyan üveglap megvalósítására, amely a látható színkép bizonyos határértékei közötti hulr-Mimlhosszúságú sugárzás hatására megfordítható módion sötétül el, már ajánlottak' olyan üveglapokat, amelyek különleges összetételüknél fogva egész térfogatukban elszórtan tartalmaznak kristálycsírákat, melyekeit néha „Ikrisztallitok"-nak neveznek. Ezek a „krisztallitok" csak igen különleges üvegekben képezhetők, melyek főként nagy mennyiségű bórt tartalmaznak, ezenkívül pedig a krisztallitok iképzése különleges hőkezelést igényel, mely egy diszpergált fázis kicsapódását, majd annak későbbi kristályosodását idézi elő. Minthogy továbbá a krisztallitok az üveg alapanyagában rendkívül gyenge koncentrációban, vannak dliszpergálva, azok meglehetősen távol esnek egymástól, miáltal ;a fény el nem hanyagolható hányada az alapanyagon át tud haladni anélkül, hogy egyetlen krisztallittal találkoznék, vagy pedig szétszóródik. A krisztallitok jelenléte ennélfogva nem képez határfalat ill. folytonos akadályt a fénysugárzás útjában. Az ilyenféle üveg természetesen renidikívrül drága, egyrészt az előállítás nehézségei, másrészt az utólagos hőkezelés miatt. Javasolták már az üveg felülétében olyan réteg alkalmazásét, amely „fototrőp" szerves vegyületeket, így a polivinil-triffienilmetán bizonyos származékait tartalmazza, melyek színe a látható színkép bizonyos sávjainak szelektív abszorpciója következtében a sugárzás hatására megváltozik. Ezek a szerves anyagú rétegek általában olyan saját színeződést tüntetnek fel, amely besugárzás nélkül is kevésbé kellemes, továbbá mechanikai és kémiai ellenállóképességük csekély és a reakciósebességük, különösen a színtelcnedés időszakálban, többször tíz másodperctől több percig változik, mely sebesség a normális használati célokra nem elegendő. Ezenfelül e rétegek gyorsan „fáradnak" ill. hatékonyságuk igen kevés besugárzás után már tetemesen csökken. A jelen találmány célja a felsorolt hátrányok megszüntetése és bizonyos további előnyök biztosítása, melyeket a következőkben részletezünk. A találmány szerint a lapra ill. fóliára eső 5 sugárzás útjába a lappal gyakorlatilag párhuzamos két felülettel határolt, folytonos kiterjedésű olyan közeget helyezünk, amely a sugárzás erősségétől függően, reverzálható módon felbomló kémiai anyagot tartalmaz, mely-10 nek legalább egyik bomlási terméke módosítja az említett közeg áteresztőképességét az elektromágneses spektrum hullámhosszaival szemben, ezenkívül az említett közegnek legalább egyik: felületét magában véve is jelen té-15 kény átlátszóságú olyan réteggel hozzuk érintkezésbe, amiely a sugárzás hatására képződött bomlási termékek legalább egyikét reverzálható módon, tárolja. Fólia ill. lemez alatt nem csak olyan arány-20 lag vékony lapokat értünk, amelyek jelentős saját átlátszósággal rendelkeznek és akár színezettek, akár nem:, mint amilyenek az üveges műanyag-lapok, szemüvegek és lencsék, melyek mind áttetszők is lelhetnek és külön 25 vastagításokkal is el lehetnek látva, — hanem olyan ,,összetett"-nek tekinthető lapokat is, amelyek jelentős átlátszóságú több, lényegileg párhuzamos elemből lehetnek megalkotva, mint amilyenek a kéltszeres és háromszoros üvegla-30 pok. A fólia ill, lemez fogalma alá tartoznak a bevonattal és egy-két kötőréteggel ellátott lapok is, ha azoknak is jelentős áteresztőképességük van. 35 A felbontható kémiai anyagot tartalmazó közeget a fóliára eső sugárzás útjában a fólia egyik vagy másik vagy rnindlkét oldalán helyezzük el és az folytonos módon kiterjeszkedve homogén borítást képez mindenütt, ahol a 40 rendszert átjáró energiamennyiséget állandósítani akarjuk. A rendszer helyszükségletének csökkentésére az említett közeget előnyösen a fólia közelébe helyezzük. Ilyen közegekre alább példákat közlünk, melyek felölelik az ún. foto-45 litikus (fotoMzist mutató) anyagokat, melyek elektromágneses sugárzás hatására átalakulnak, ezek között pedig a „fényérzékeny" anyagokat, melyek a látható fény színképének sugárzó hatására módosulnak; A legfontosabb 50 sugarak tartománya általában 0,25 és 1 mikron hullámhosszak közé esik. A találmány szerinti eljárásban használt, reverzibilisen felbontható vegyi anyagok az őket érő sugárzás egy vagy több hullámhosszának hatására fel-55 bomlanak és a bomlási termékeknek legalább egyike megváltoztatja a fényáteresztőkélpességet, vagyis bizonyos hullámhosszak kiváltságos elnyelését ill. a beeső sugárzás erősségével arányos átlát szatlanodást idéz elő, mely általában 60 a legtöbb látható sugár és a közeli infravörös és ultraibolya sugarak hatására lép fel. Ily módon mintegy védőfalat {hozunk létre, mely a beeső sugárzásnak: legalább egy részét gátolja áthaladáséban, még pedig a sugárzás 65 erősségével többé-kevésbé arányosan, A jelen-2