154132. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer

134132 M Értékelési számok: 0= nincs hatás, 10 =a növény teljesen elhalt. Hasonlóan jó hatást mutatnak a 2, példa sze­rinti I. táblázatiban 5., 9», 10., 14., 16., 17., 20., 21., 23., 26., 29, 312,, 38. és 41. sz. alatt leírt vegyületeik is. Ugyancsak hasonló jó hatás mutatkozott az L—IV. táblázatokban 13., 30., 45., 47., 50., 56.,. 62., 71., 73., 104. és .1132,, valamint az alábbi képletű vegyület esetében is: / Cí / \ NH-CS-CN (92) \ tH, (bomlási pont: 120°) B) Ovici'd hatás. A 2. példában (közölt I. táblázatban 2-, 3., 9,, 10., 11., 12., 13., 115., 16., 18. éts 21. sz. alatt leírt vegyületek még 0,012!5%-os koncentráció­ban is 100i0/oi-os ovioid hatást mutattak az Ephestia KuéhnielJa i(lsztmoly) petéi ellen. Hasonló nagyságrendű hatásosságot mutattak a 217., 28., 314., 36. és 97. sz. vegyületek is. Az Apíhd's .pwmi ipetéi, valamint lisztmölyMpeték ellen (az előbbi esetben szabadföldi kísérletben) a 10., 12. és 20. sz. vegyületek bizonyultak hatásosaknak, a fent említett károkozók, vala­mint a téli araszoló pille petéi ellen pl. a 21. sz. vegyület, miig ez utóbbi és a lisztmoly ellen a lt8. sz. vegyület mutatkoztak jó hatású­aknák. Akaiicid hatást elsősorban a 10:, 11., 13., 16., 52. és 79, sz. vegyületeik .mutattak. C) Fungicid hatás A Cucumis pepo csíralevéleit, valamint fiatal paradicsomnriövényeket az 5. példa szerint elő­állított' oly szuszpenzióval kezeltük, amelyek 0,2% koncentrációban tartalmazták a 2, példa I. .táblázatában 23. sz. alatt leírt vegyületet. A kezelés után 2 nappal a Cucumis pepo csí­raleveleit Erysiphe oiűhoriaiceairum spóráival, a paradicsom-növényeket pedig Alternaria solani spóra-szuszpenzióval fertőztük A paradicsom-növények közül a permetíével kezeltek a fertőzés után 5 nappal teljesen fer­tőzésmentesek voltak, míg a kezeletlen növé­nyeken igen erős fertőzés mutatkozott. Az uborka-növényeken a fertőzés után 12 nappal értékeltük ki a hatást; az Erysiphe cichoriacea­rum ellen 95%-os hatást tapasztaltunk. Ha­sonló jó hatást mutattak a 2. példában b) alatt, valamint, az I. táblázatban 22. és 31. sz. alatt leírt vegyületeik is. Jó fungicid hatást= .mutattak továbbá; a 23., 25., 41, 52, 60, 61, 71, 75, 7:6, 81, 86, 91, 92', 93, 100, és 103: sz. alatti vegyületek, vala­mint a következő képletű vegyület is: fy— N- cs- CN CO- CGH$ (93) D) Gyapot-levéltelenítő hatás 10 . Egy gyapotföldet az 5. példa szerint előállí­tott oly permetlével kezeltünk, amely 0,5%-os koncentrációban tartalmazta a 2. példában kö­zölt I. táblázatban 9. sz. alatt leírt vegyületet. 7 napon belül legalább 80%-os levéltelenítő 15 hatást értünk el a gyapotnövényeken. 7. példa: a) Az alábbi 'összetételű elegyet állító ttuík elő: 20 50 rész 1. b) példa szerinti vegyület („ható­anyag"), 11 rész ammonduni-Mgninszullfonat, 4,5 rész arildiszoiltfonsavas nátrium, 0,2, rész izooíktilfenil-polietoxietanol. 25 Ezt a keveréket pálcás malomban 34,.3 g kré­tával vagy kaolinnal őröltük össze. Ily módon olyan koncentrátumot kaptunk, amely vízzel tetszés szerinti arányban stabil diszperzióvá hígítható. 30 b) 8 csigát ((Atistralombis glabratus, 1—1,5 cm .ház-átimérőijével) 24 óra hosszat tartottunk 450 ml oly a) alatti módon készült vizes disz­perzióiban, amely 1 mg/liter hatóanyagot tartal­mazott. E .kezelés után a csigákat friss vízbe 35 vittük át és 24 óra múlva ellenőriztük az álla­potukat. Minden esetiben a csigák legalább 50%-os elhalását tapasztaltuk. Hasonló jó hatásosságot mutatták a 4, 6, 8, 10, 12, 14, 15, 21., 22. és 46. sz. vegyületek, 40 valamint az 1. példa a) pontjában leírt vegyü­let is. Hasonló szerkezetű vegyületekkel az alábbi csiga-fajták irthatok: Helix, Árion, Lknax, Drocer.as, valamint saláta-csigák, BiharziaH-csi-45 gák, Planorbis, Bulinus, Biomphalaria és más hasonlók. 8. példa: 50 A találmány szerinti eljárással előállítható különféle vegyületek mikroorganizmusok elleni hatásosságát az alábbi baktériumokon és gom­bákon vizsgáltuk: Staphylococcus aureus 1, Esche­richia coü, Aspergillus niger és Rihizopus nigri-55 cans. Erinek során 100 mg/liter vagy ennél kisebb koncentrációban hatásosaknak bizonyuli­tak a 67, 76, 79. és 80. sz. vegyületek. Az említett gombák ellen erősen hatásosak-60 nak mutatkoztak az alábbi vegyületek is: a 4. példában leírt vegyület, az 1, a) és 1. b) .példá­iban leírt vegyületek, valamint a 2, 10., 14, 15, 16, 17, 20, 21, 315, 41, 59, 60, 62, 65, 71, 74, 85, 97, 99, 104, 1108, 110, UH, 114, 117, 65 sz. vegyületek. 1.7

Next

/
Oldalképek
Tartalom