154129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szintetikus lineáris nagypolimérek olvasztására

154120 3 4 A találmány célja az ismert kiviteli alakok hátrányainak kiküszöbölése és lehetőleg kis­méretű, de nagy teljesítményű olvasztóberen­dezés kialakítása. A találmány feladata az olvasztórostély felü­letének és a fémötvözetből álló, kerületén fű­tött — például elektromosan fűtött — rostély­blokk olvasztócsatornáinak olyan kialakítása, amely az aktív olvasztófelületet nagy hőkapa­citással és egyenletes hőmérsékletelosztással tel­jes mértékben kihasználja és amelynél az olva­dék rövid átfutási ideje a vezetőszervekben az olvadék felfonásáig szabályozható olvasztási teljesítménnyel biztosítva van. A találmány feladatát azzal éri el, hogy a rostélyblokk átmérőjének a rostélyblokk ma­gasságához való viszonya közel azonos, vagy kisebb mint 2:1 — célszerűen 1:1. — Azzal, hogy az olvasztórostély célszerűen a rostély közepe felé, vagy annak külső éle felé 10—15°-ig terjedő lejtéssel van kialakítva és kúpos fura­tokként vagy résekként kiképzett olvasztócsa­tornái koncentrikusan vannak elrendezve, ki­fogástalan olvasztás van biztosítva az olvasztó­csatornák után elrendezett és a rostélyblokkba beépített, melegátadás útján együttfutott olva­dékteknőben. A tulajdonképpeni olvasztórostély és az olva­dékteknő szükség esetén a találmány szerint együttesen, vagy mindegyik különálló testként, a rostélyblokkba illeszkedően is kiképezhető. Az olvasztórostély adott esetben fűtéssel — például elektromos ellenálláscsövekkel — is el­látható. Ennek előnye, hogy az olvasztórostély az olvasztott anyag viszkozitásának megfelelő­en közvetlenül — adott esetben a rostélyblokk külső fűtésétől függetlenül is — fűthető, azért, hogy az aktív olvasztófelület hatásfoka minden esetben teljes mértékben kihasználható legyen, továbbá, hogy állandóan magas kiolvasztótel­jesítmény legyen elérhető. A koncentrikusan vezetett olvasztócsatornák gyűrűalakú kiképzése — amely csatornák a találmány szerint több mint egy teljes kört képezhetnek — valamint az utánuk elrende­zett és azok kúposságának megfelelően lejtő olvadékteknő — amelynek térfogata kisebb, mint az egy perc alatt felolvasztandó olvadék­mennyiség négyszerese — az összes olvadékré­szecskéknek igen rövid átfutási időt biztosít a vezetőszervekben a megközelítően azonos sza­bad úthossz következtében. Ezáltal az olvadék lebomlása eddig el nem ért legkisebb mértékre csökkenik és a krakkolódás a rostélyfelülete­ken gyakorlatilag kiküszöbölődik. Az egyenletes hőmérsékletelosztás a rostély­blokk keresztmetszetén . a továbbiakban azzal javul, hogy kialakításához az öntött anyagnál magasabb hővezetőképességgel rendelkező, sza­lagpréseléssel vagy kovácsolással tömörített, pórusmentes fémötvözet kerül felhasználásra. Á találmány szerint abból a célból, hogy a hőátadás a fűtött rostélyblokkból az előtte el­rendezett fűtetlen tárolótér felé kiküszöbölhető, és ezáltal az olvasztandó anyag rásülése és krakkolása különösen a tárolótér szélén elke­rülhető legyen, a rostélyblokk és a tárolótér között célszerűen hőszigételőanyagból álló és a rostély felső felületén túlnyúló peremgyűrű van kialakítva. A találmány szerinti szintetikus lineáris nagy­polimérű anyagok olvasztására szolgáló beren­dezésnek az eddig ismert berendezésekkel szem­ben az az előnye, hogy mind magas hőkapaci­tásával, mind ± 1 C°-on belüli hőmérsékleti ál­landóságával, mind pedig a legkisebb aktív ol­vasztófelület mellett is fenntartott áramlásvi­szonyokkal a legnagyobb olvasztóteljesítmény érhető el és hogy a vezetőszervekben való rö­vid átfutási idő következtében különösen poli­amidoknál a visszamaradt monomerekkel való feldúsulás, illetve poliészternél az olvadék le­bomlása gyakorlatilag kiküszöbölődik. További előnye, hogy a fonószivattyú csök­kenő kivétele esetén az olvadék a rostély ol­vasztócsatornáiban felemelkedhet és így az ak­tív olvasztófelület csökkenésével vagy növelé­sével az olvasztási teljesítmény automatikusan szabályozódik. Az olvasztási állapot önműködő nívószabályozása a vezetőszervekben feleslegessé teszi az erre a célra eddig szükséges mérő- és szabályozótoerendezéseket. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra hosszmetszet az olvasztóberendezé­sen keresztül, amely kerületén fűtött, közepe felé hajló olvasztórostélyfelülettel kialakított rostélyblokkból, e felett elrendezett tároló­térből és ezután kapcsolt szivattyúblokkból áll, a 2. ábra hosszmetszet kizárólag a kifelé lejtő rostélyfelületű és rostélyfűtésű rostélyblokkon át. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a sze­letelt olvasztandó anyag 1 rostélyblokk felső részén elrendezett, inertgáz bevezetésére szol­gáló egy vagy több 2 hozzávezetéssel ellátott, hőátadás ellen 4 peremgyűrűvel szigetelt 3 tárolótérből 5 olvasztórostély felületére kerül. Az 5 olvasztórostély felülete mintegy 15°-kal lejt az 1 rostélyblokk közepe felé. A szeletek mind az 5 olvasztórostélyon, mind a gyűrű­alakban elrendezett és koncentrikusan kialakí­tott 6 olvasztócsatornákban megolvadnak. A fonásra alkalmas olvadék az 1 rostélyblokkba beépített 7 olvadékteknőben gyűlik össze és statikus eséssel 8 vezetőcsatornán át az 1 ros­télyblokk után ismert módon csavarokkal, vagy menetes gyűrűvel az 1 rostélyblokkal kicserélhetően kapcsolt és külön fűthető 10 szivattyúblokk 9 fonószivattyújába kerül. Az 1 rostélyblokk ismert módon — például elekt­romos 11 fűtőszalaggal —- van fűtve. Auto­matikus hőmérsékletmérésre és szabályozásra hőérzékélő 12 nyílás van kiképezve. A 2. ábra az 1 rostélyblokkot, az eletktro­mos 11 fűtőszalagot, a külső széle felé mintegy 15°-kal lejtő 5 olvasztórostélyt, a 6 olvasztócsa­tornákkal együtt, a 7 olvadékteknőt, valamint 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom