154120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kódjelek feljegyzésére mágnesezhető hordozóra
154120 8 be süllyesztett lágymágneses pólusai vannak, amelyek a kódjeleknek megfelelő alakú pólus felületekkel vannak elMtva ós ezek a felületek a kerek paMstfelülíetJével egylbe esnek. Az ilyen fajta kenek egy célszerű kiviteli alakját a későbbiekben a 112—14. ábrák kapcsán részletesebben ismertetjük. Ha több kódjelpólus-kerék van egymás mellett elrendezve, amint ezt a 4, ábra szemlélteti, miniden kerék számára külön 17 csatlakozó rész van. A csatlakozó részeket a kerekekre felfekvéskor egy-egy különálló rugó tarthatja, hogy biztosítsa a jó felfekvési a kerekékre gyakorolt lehető legkisebb súrlódási nyomás mellett. Adott esetben a csatlakozó részek távoltairthatók a kerekektől azalatt az idő alatt, amíg a kerekeket beállítjuk. Emellett a 3 kerék és a 18 csatlakozó felület között a rés olyan kicsiny lebet, Ihiogy a 17 csatlakozó részt erőveszteség nélkül lehet mágneses úton a 3 kerékhez húzni, iha a mágneses kört a 9 mágnesrúd segítségével zárjuk. Ugyanúgy, mint a 17 csatlakozó részeknél, az 1 lágyvas rész is összeköthető elforgatható 19 csatlakozó résszel, amely a regisztráló 5 szalagot tartalmazó rés nyitását és zárását lehetővé teszi a mágnesezés pillanataiban, A 10 csatlakozó rész és az 5 szalag között a csatlakozó rész célszerűen, 2:0 formadarabbal vagy párnával van ellátva, amely lehetővé teszi a szalagnak: pontos felfekvését a kerék kerületén. A 8. ábnán bemutatott kiviteli alak a 7. ábrán szemléltetettől csak abban különbözik, hogy a rövidrezáró 10 lágyvas kengyel, a lágymágneses körben lévő 2 lágyvas rész és a 17 csatlakozó rész egyetlen I2i2 résszé van összefoglalva, amely 21 csap körül elforgatható. Az előny, amely a 7. és 8. ábra szerinti elforgatható permanens: 9 mágnesrúddal nyerhető, abban áll, hogy a miágnesrúd pólusai a hozzájuk közelfékvő pólusfelületelktől ezen felületek irányában távolíthatók el, azaz főleg a mágneses: erőtér erővonalainak irányára harántinányban, aminek következtében kisebb erő szükséges ahhoz, hogy a miágnesrudat a lágyvas daraboktól Illetve a rövidre záró lágyvas kengyeltől eltávolítsuk. A 9. ábrán példát [mutatunk be arra, hogyan alakíthatók ki a kódjelek. Az 5 szalag egyik széle mentén a szalagra 1117 vezérlő jeleik vannak rámágnesezve, amelyek leolvasásánál referenoiajelekként szolgálnak a szalag másik széle .mentén feljegyzett 118 kódjelek számára. A 117 vezérlő jelek öt párhuzamos vonalból állnak. A velük pontosan szemközt fekvő 118 kódjelek egy vagy több vonal kombinációjából állnak. Ha beleszámítjuk a kódjel vonalak teljes hiányát a vezérlő jelekkel szemben, akkor harminckét különböző kombinációs lehetőség adódik. Hogy közelítő képet alkothassunk magunknak az ilyen fajta kódjelek lehetséges nagyságrendjéről, gyakorlatilag alkalmazható méretként a mágnesezhető szalag feloldó képessége által biztosított 0,1 mm-es: vastagsággal és a vonalak közötti ugyanekkora hézagokkal kell számolni. Ennek megfelelően a 117 vezérlőjel teljes nagysága a szalag hosszának irányában 0,9 mm lesz. Célszerűen a különböző jelek között lévő 119 hézagok 0,33 mm-re készíthetők, úgy hogy öt jelből álló csoport 5 hossza 6',7 mm lesz. Az öt-öt jelből álló csoportok között lévő 120 hézagok oélszerűeni egy jel szélességének felelhetnek meg, tehát 0,9 mm-re vehetők és ezáltal a csoportok közötti osztás mindenkor ßfi mm lesz. Ezt csak példáit) ként hoztuk fel ós ia következő leírásban ismertetett egyes pontok jobb megértésére, ahol a kódjelpólusokait és egy kódjel-kereket ismertetünk részletesebben a 10. és 11. ábrákra való hivatkozással. A kódjelek kis méretei által 15 szükségessé tet szűk toleranciák, amelyek a vezérlőjel pólusok vagy kódjel pólusok egymáshoz viszonyított tényleges helyzete és előírt viszonylagos helyzetük közötti eltéréseknél megengedthetők, a 10. és 11. ábra szerinti szer-20 kezet segítségével egyszerűen biztosíthatók. Ezek szerint a kisméretű 121 és 122 pólustömbök — amelyeket a 10. ábra külön-külön mutat — párosával helyezhetők a 3 kerék kerületén kiképzett axiális 1213' hornyokba, amint 25 a 11. ábrán látható. A tömbök például összefüggő sávokként képezhetők ki, nagy pontossággal mind külső méreteikben, mind pedig a kódképet adó kiugrások osztását tekintve. Ha a 123 hornyokat is szűk toleranciával készít-30 jük, a vezérlő- és kódjelek minden kívánt kombinációja könnyen létrehozható azáltal, hogy a célszerű 121 ós 122: pólustömböket behelyezzük a megfelelő 123 hornyukba. Ez: a rendszer úgy is kiképezhető, egy vezérlő jel 35 és két vagy több kódjel egyetlen pontosan beszabályozott sorban van elrendezve azáltal, hogy minden horonyba megfelelő számú pólustömböt vezetünk' be. A 11. ábra szerint hornyok: egyikébe két tömb van bevezetve. A 40 már készre összerakott kerék alkalmas nern mágneses: anyaggal vonható be, például műanyaggal, amelyet utólag oly módon csiszolunk le, hogy a kódjelpólus-felületek teljesen sima és pontosan hengeres kerékpalástfelületen van-45 nak besüllyesztve, ahogyan ezt a 11. ábrán 27 körív jelöli, A 12. és 13, ábrán a kádjelpólusokat hordozó kerék másik: kiviteli alakját mutatjuk be, amely különösen abban az esetiben alkalmas, ha több 50 egymás mellé helyezett koaxiális pólus kerékkel, amelyek mint egy számológép számkerekei vannak elrendezve, egy sor kódjelet kívánunk egyidejűleg felvinni, hogy a 9. ábrán bemutatott fajtájú feljegyzést kapjunk a szala-55 gon, amely a kódjel-kerék tengelyével párhuzamosan helyezkedik el. Ebben az esetben a kódjel vonalaknak és a vezérlő jel vonalaknak a keréken a kerület irányában kell elhelyezkedniük. 60 A 12, és 13, ábrák szerint a kódjel kerék bizonyos számú vékony 28 tárcsából áll, amelyek lágymágnesesi anyagból vannak és ezekben a széle mentén 2i9 mélyedések vannak: kiképezve és a tárcsák tengelyirányú hézagokkal 65 vannak elrendezve. A mélyedések azoknak a 4