154102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénymorforegulátor hatású szerek előállítására

154102 7 8 hányszor extraháljuk, majd az egyesített szerves oldószeres fázisokat a szokásos módon dolgoz­zuk fel tovább. Ha az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rx és/vagy R 2 helyén hidrogénatom áll, utólagos halogénezésnek vetjük alá, akkor ezt a reakciót is a halogénezés esetében szoká­sos körülmények között folytáthatjuk le. Dolgoz­hatunk vizes szuszpenzióban vagy pedig szén­tetrakloridban vagy jégecetben, még pedig klór bevezetése, ill. bróm hozzácsepegtetése vagy jód hozzáadása útján. Az alkalmazott reakcióhő­mérséklettől függően egy vagy két halogénatom lép be a vegyületbe. Ha az oly (I) általános képletű vegyületekbe, amelyekben R6 helyén hidrogénatom áll, egy alkilcsoportot kívánunk bevinni, akkor e célra bármely szokásos alkilezési módszert alkalmaz­hatjuk. Adott esetben egyidejűleg éterezés és észterezés is végbemehet. Szokásos alkilezősze­rekként pl. a diazometán (előnyösen éteres ol­datban) vagy dialkilszulfátok (vizes-alkálikus oldatban) alkalmazhatók. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a hidroxilcsoportot tartal­mazó vegyületet először valamely alkálialkoho­láttal reagáltatjuk, majd ezt követően alkil­halogeniddel hozzuk a terméket reakcióba. A találmány szerinti új szereket Galium apa­rine növényeken próbáltuk ki, egy meghatáro­zott csíranövény-cseppentési módszer szerint, amely módszer igen jól bevált a jellegzetes növényfejlődésre ható aktivitás specifikus ki­mutatására. E módszer esetén a fiatal Galium aparine növényeket a kezdeti csíraleveles fej­lődési állapotban a 0,01%-os koncentrációban vízben oldott vagy szuszpendált hatóanyag 0,02 ml térfogatú cseppjével kezeljük csíralevelen­ként. Az így kezelt növényeket a hatás 3 hét múlva történő kiértékeléséig melegházban tart­juk. A fejlődésre való hatás kritériumaiként az alábbi hatások kerülnek kiértékelésre: a) a levéllapok fejlődésének csökkenése, b) a sarjtengely hosszirányú növekedésének gátlása. A növények morfogenetikus torzfejlődése a kísérleti időtartammal növekvő mértéket mutat. Az új szerek kimutatható hatásosságának alsó határértéke egyes esetekben rendkívül alacsony. A találmány szerinti új szerek hatóanyagai a növényvédőszerek, ill. növényirtószerek vala­mennyi szokásos kiszerelési alakjában feldol­gozhatók. Adalék- és töltőanyagokként a szo­kásos anyagok, pl. bolusz, kaolin, bentonit, palaliszt, talkum, kréta, dolomit vagy kovaföld használhatók a szilárd halmazállapotú készít­mények elkészítésére. A folyékony készítmé­nyekhez oldószerként előnyösen xilol, szolvent­nafta, petróleum, aceton, ciklohexán, dimetil­formamid, dimetüszulfoxid vagy alifás alkoho­lok használhatók. Az így előállított emuigálható koncentrátumok ebben az alakban hozhatók kereskedelmi forgalomba. Felhasználás előtt az ilyen emulgálható koncentrátumok a szokásos módon vízzel hígítandók. Ha olyan szereket al­kalmazunk, amelyek hatóanyag-komponensként vízben oldódó anyagokat tartalmaznak, akkor természetesen víz is alkalmazható a koncentrá­tum előállítása során oldó-, ill. hígítószerként. A szerek alkalmazása a talajnak a vetés előtti vagy a növények kikelése előtti állapotban való kezelése útján, vagy pedig a már kikelt növé­nyek permetezés, öntözés, szórás, porozás, be­dörzsölés, injektálás vagy infiltrálás útján tör­ténő kezelésével lehetséges; kezelhetők ilyen módon vagy beáztatás útján a növények egyes részei, gumói, hagymái vagy magvai is. Az emuigálható koncentrátumok a találmány szerinti fluorénszármazékokat 5—95 súly%, elő­nyösen 50 súly% összes hatóanyagtartalomnak megfelelő mennyiségi arányban tartalmazhatják. Ha a 9-helyzetben helyettesített fluorénszár­mazékokat herbicid és/vagy növekedésszabályo­zó hatású anyagokkal kombináljuk, az ezekkel együtt számított összes hatóanyagtartalom ugyancsak az említett határok között lehet az ilyen készítményekben. Minthogy a találmány szerinti szerek alkal­mazása esetén igen sokféle hatást érhetünk el a növényeken és emellett a találmány szerinti hatóanyagokat igen különféle más, a növények növekedését befolyásoló hatóanyagokkal is kom­binálhatjuk, így a találmány szerinti új szerek gazdasági felhasználása igen sokoldalú lehet. így ezeket a találmány szerinti új szereket elsősorban a növényfejlődés kémiai visszaszorí­tására alkalmazhatjuk; ez a találmány szerinti szerek felhasználásával olyan helyeken is le­hetséges, ahol a talajnak az árnyékolására egy bizonyos mértékű növénytakarót meg akarunk hagyni, ahol tehát a szokásos herbicidek alkal­mazása nem vezet a kívánt eredményre. A találmány szerinti fluorénszármazékokat a virágzás időpontjának késleltetésére vagy a gyü­mölcs- és szőlőtermesztésben a fagykárok elleni védelemre, továbbá pl. fejessaláta esetében a szárbaszökkenés késleltetésére, vagy pedig a nö­vények termés-érési időpontjának késlelteté­sére is alkalmazhatjuk. Ezek a vegyületek fel­használhatók azonban a gyümölcshozam javí­tására, gyümölcs-ritkításra vagy az idő előtti gyümölcshullás gátlására is. Elérhető továbbá a találmány szerinti szerekkel a virágképződés fokozása vagy magtalan gyümölcsök létreho­zása is. INövekedésreható vagy másfajta herbicid anya­gokkal vagy növekedésszabályozó szerekkel kombináltan is a legkülönfélébb célokra alkal­mazhatók a találmány szerinti új szerek. Így pl. a növényi szervezetbe felszívódó herbicid szerekként a növénynövekedés általános gát­lására és/vagy ennek teljes vagy szelektív meg­semmisítésére használhatók. Ily módon javít­ható az ismert herbicid szereknek az évelő gyö­keres gyomnövények elleni hatása és kiszélesít­hető az ilyenfajta herbicid szerek hatásszéles­sége. A találmány szerinti új szerek kiváló ha­tását különösen az a tény mutatja, hogy e szerekkel jól irthatok az olyan kétszikű gyom­növények is, amelyek az ismert herbicid szerek­kel csak alig vagy csak igen nehezen küzd-10 15 20 25 20 35 40 4ű 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom