154070. lajstromszámú szabadalom • Berendezés desztillációs, abszorpciós és egyéb vegyi műveletek megvalósítására

154070 anyagigény, egyszerű szerelhetőség és mindezek eredményeképpen a berendezés olcsósága. Az eddig .ismert berendezések ezen műszaki és gazdasági követelményeiket nem elégítik ki egyidejűleg. A tányéros szerkezetek terhelhetősége és rugalmassága korlátozott. További hátrányaik: szerkezetük viszonylag bonyolult, előállításuk költséges, kényesek a szilárd szenynyeződésefore és ellenállásuk a terheléssel nagymértékben nő. A tányéros berendezések továbbfejlesztésének tekinthető szelepes szerkezetek (mint pl. a ,,Ghtsch-b'allast"-tányérok) fenti hátrányoknak csak egy részét küszöbölik ki és különösen kényesek a szilárd szennyeződésekkel szemben. A szintén újabban használatos túlfolyó nélküli rácstányérofc (pl. „Turbogirid") rugalmatlanságuk .miatt nem alkalmazhatók általánosan. A töltött oszlopok hátránya, hogy csak viszonylag, kis átmérővel üzemeltethetők, tehát nagy terhelés esetén nem alkalmazhatók. Ennek oka, hogy nagy átmérőnél az egyenletes folyadékeloszlás a tölteten nem valósítható meg. Az újabban használatos különböző töltetek csupán egy-egy speciális műszaki követelményt (pl. kis ellenállás vákuuimdesztiUáoiónál) elégítenek ki. Ugyancsak fennáll a töltött oszlopok eltömődésének veszélye és rugalmatlansága. Az általunk talált megoldás újszerű módon egyesíti a tányéros és töltött szerkezetek előnyeit, miáltal egyidejűleg nagymértékben kielégíti az összes követelményeket. A talált berendezés tartó-elemeket és ezen tartó-elemekre felfűzött átmenő, vagy üreges nyílású idomokat tartalmaz. A találmány lényege tehát a közegek érintkeztetésére szolgáló olyan berendezés, amely vízszintes pálcákat vagy csöveket tartalmaz egymástól meghatározott távolságra és ezekre a pákákra vagy csövekre gyűrű alakú hengeres vagy egyéb belső átmenő nyílású, vagy üreges nyílású idomok vannak lazán felfűzve. Az idomok lehetnek perforálás nélküliek vagy perforáltak, belső és/vagy külső bordázattal, tüskékkel és/vagy rekeszfalakkal. ellátva, továbbá készülhetnek szitaszövetből és tekercsrugóból. Üzem közben a fázisok átmenő mennyisége által megszaibottan az idomok a pálcák vagy csövek tengelyének irányára merőleges síkban mozoghatnak vagy foroghatnak úgy, ahogy azt a belső átmenő nyílás, vagy üreg méretei, vagy az idomok belsejében elhelyezett akadályozó rekeszfalak megengedik. A talált megoldás egyik változata, amelynél az idomok megfelelő meretei különbözőek. Azt találtuk, hogy a közegek áramlásának hatására az optimális hatékonyságnak megfelelő áramlási keresztmetszet az elemek önbeálló mozgása révén biztosítható. Ezért a berendezés működése tág határok között független a terheléstől, azaz rugalmasan üzemeltethető. A fázisérintkezést és anyagátvitelt illetve hőátvitelt elősegíti az áramló közeg energiáját hasznosító mozgásból eredő fokozott helyi turbulencia, a mozgó idomok egymásközti időnkénti ütközése, a fázisfelület ebből adódó állandó megújulása. Az idomok mozgása biztosítja az egyenletes 5 folyadékelöszlást és ezen mozgásúik öntisztító hatást eredményez. Ez utóbbi körülmény különösen előnyös lebegő szilárd részeket tartalmazó közegeket feldolgozó eljárásoknál (pl. portalanítás). 10 A terheléstől függően táguló, de korlátolt mozgási lehetőségű idomsorozat az áramlási sebességektől nagymértékben független kis nyomásesést biztosít. A berendezés példaképpeni kiviteli módja a 15 következő (1. ábra és 2. ábra). Az 1. ábra terhelés nélküli nyugalmi helyzetben mutatja a szerkezetet, a 2, ábra pedig olyan üzemi állapotban, melyben a gyűrűalakú idoimok maximális függőlegesen kitérített hely-20 zetet foglalnak, el (felső szélső helyzet). Az 1 jelű vízszintes helyzetű tetszőleges, de célszerűen körkeresztmetszetű pálcákra vannak felfűzve a 2, 3, 4 jelű gyűrű alakú idomok. Az 1 pálcák egymástól mind vízszintesen, 25 mind függőlegesen meghatározott tárvolságban helyezkednek el és "üzem köziben helyüket nem változtatják. A lazán felfűzött gyűrűs idomok a pálca és belső nyílásuk által meghatározott módon a pálcára merőleges síkban mozogni és 20 forogni képesek. Nyugalmi állapotban a gyűrűk az őket tartó pálcákon saját súlyúknál fogva függnek. A különböző fajsúlyú közegek, amelyek általában egymással ellenáramban haladnak, a gyűrűket 35 mozgásra kényszerítik. Az alulról felfelé haladó közeg áramlási sebességétől függően megemeli a gyűrűket. Ezáltal a gyűrűk közötti szabad átáramlási keresztmetszet megnő. Mivel a gyűrűk a pálcákra merőlegesen nem-40 csak függőlegesen képesek felfelé, vagy lefelé mozogni, hanem oldalirányban is képesek elmozdulni, egymáshoz ütköznek és bizonyos himbáló, imbolygó, rezgő mozgásokat is végezhetnek. A mozgás és ütközés elősegíti a köze-45 gek közötti bensőséges érintkezést, a helyi turbulenciát növeli. Mindez és az érintkezési felület állandó megújulása fokozza az anyagátvitel, hőátvitel, keveredés, illetve a kémiai reakció hatékonyságát. 50 A gyűrűs idomok célszerű elrendezését mutatja az. 1. ábra, miszerint a legalsó sor pálcáira felfűzött 2 gyűrűk példaképpen 15 mm átmérőjűek, a felette lévő sorban a felfűzött 3 gyűrűk példaképpen 25 mm átmérőjűek, míg 55 a harmadik sorban elhelyezett 4 gyűrűk példaképpen 35 ,m;m átmérőjűek. A gyűrűk bármely, az adott célnak megfelelő szerkezeti anyagból készülhetnek. Az idom, lehet körgyűrű, vagy egyéb kereszt-60 metszetű belső nyílással, vagy üreggel ellátott, felfűzhető idom. Az. idomok falvastagsága és hossza tetszőleges és egymástól eltérő lehet, akár egy pálcán is. A felfűzött idom lehet egyetlen cső is, ^amelynek hossza a kolonna 65 belső átmérőjét megközelíti, de lehet egy-egy 2