154044. lajstromszámú szabadalom • Körellenállást, földelési ellenállást és érintési feszültséget mérő berendezés ingadozó feszültségű hálózatok mérésére
154044 4 bótt! állapítja meg a 'kivarrt értékeket, Lényegeisi különbség az: említett szabadalom szerinti megolidlással szemben, hogy a, műterhelés ! hartása csiák a hálózati áram félperiódusára terjed ki, míg a imásik félperiódus az ingadozások kiküszöbölését, ilüetve az alapfeszültséget adja. Kizárólag impedancia mérésre ismeretesek: az 1,115:4,1196 és az 1,(211,712 lajstromszámú NSZK szabadalmak szerinti (megoldások, ahol egyenáramú terhelést alkalmaznak: a mérésihez!, de lényeges különlbség, hogy a menés előtti hálózati jellemzők mam rögzíthetők; és ezért a imérrés nagyon pontatlan, illetve a mérés nem egyszerűen végeztető. Azi együk megoldásnál ugyanis a terhelő ellenállás hálózatra kapcsolása a mérőberendezéssel együtt történik és a mérőberendezés külön nem képes a hálózat eredeti állapotát rögzíteni. Az 1,211.712 lajstromszámú NSZK szabadalom szerinti megoldásnál viszont két terhelő ellenállást alkalmaznak, amelynek egyike rövidre zárható és így ez a műszer sem érzékeli az alaphelyzetet, ami a pontos méréshez néliküllözhetetlen. Ezen túlmenően ez a mérőberendezés az. értékek közvetlen leolvasására nem is ad módot (a mért érték ellenállások arányaiból állapítható meg) és a mérőberendezóslhez különlegesen kényes kettős galvanométer tartozik. A találmány szerinti megoldásnál a mérőműszer hálózatra kapcsolásakor a műterhelés még nincs bekapcsolva és: kompenzáló berendezéssel a hálózati jellemzőket rögzíti. A műterhelés nyomógombbal történő bekapcsolásakor a rögzített értékhez viszonyítva 'kitérést ad az A—D képletek alapján. A berendezés újdonsága a 149.9115 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti megoldással szemben, hogy ingadozó feszültségű hálózatokon is pontos mérés végezhető a két feszültség fiélperiódtus egymást kiegyenlítő hatása révén. Az 1,154.196 és az; 1,2)11,7(12 lajstromszámú NSZK szabadalmaik szerinti megoldásokkal szembeni újdonsága, hogy a hálózaton lévő és nagy pontatlanságot okozó aszimmetriákat a mérésiből kiküszöböli, továbbá egyszerű 'módon, előméréssel a mérés veszélytelensége 'megállapítható. A találmány tárgyát rajz alapján egy kiviteli példa 'kapcsán részletesebben ismertetjük. Amint a rajzon, látható, a mérőberendezés F kapcson csatlakozik egy fázisvezetőre és E kapcson nullavezetőhöz, vódövezetőihözi vagy földelővezetőhöz, míg Sz kapcson, földszondához csatlakozik. Az F és É kapocs között egyutas 1 egyenirányító és terhelő 2 ellenállás soros kapcsolásával egy kapcsoló — például: nyomógombos kapcsoló — 3 érintkezője van. soribakapcsolva. Az; F kapocsra — célszerűen 4 előtétellenáliáson keresztül — 5 egyenirányító és 6 ellenállás soros kapcsolása és ezen soros; kapcsolással párhuzamosan 7 egyenirányító és 8 ellenállás soros kapcsolása csatlakozik az É kapocsra. Az 5 és 7 egyenirányítók ellentétes polaritással vannak bekötve. Az 5 egyenirányító és 6 ellenállás közös 9 pontjára változtatható 1:0 ellenállás, egyik vége, a 7 egyenirányító és 8 ellenállás közös 11 pontjára 12 5 ellenállás egyik vége csatlakozik. A 10 és 12 ellenállasak másik végei közösítve kettős 13 átkapcsoló 14 érintkezőjének I kapcsához csatlakoznak. A 14 érintkező csúcsát képező kapocs Deprez-rendszeírű 16 mérőműszer egyik 'kap-10 esáihoz, míg 1(3 átkapcsoló másik 16 érintkezőjének csúcsát képező kapocs a 15 mérőműszer másik kapcsához csatlakozik. A 16 érintkező I kapcsa feszültségsikálával ellátott változtatható 17 ellenálláson keresztül az É kapoccsal van 15 összekötve. A 14 (érintkező II kapcsa Graetzkapcsolású 18 egyenirányító egyik egyenáramú kapcsára, a 16 érintkező II kapcsa pedig feszültségnskálával ellátott . változtatható 19 el-2Q lenálláson, keresztül a 18 egyenirányító másik egyenáramú (kapcsára van kötve. A 18 egyenirányító egyik; váltakozó áramú kapcsa az É kapocshoz csatlakozik, míg másik váltakozóáramú kapcsa zárlati áram skálával ellátott változtatható 20 ellenálláson keresztül az; Sz 25 kapocsra kötött földszondára, van kötve. Az 5 és 7 egyenirányítókon és 6 és 8 ellenállásokon a hálózat feszültsége kiét: félperiódusra bomlik. Ezt a két ellenirányú félperiódust a 9, illetve 11 pontról a 10, illetve 12: ellen-30 állásokon keresztül a 15 miérőműszerre vezetjük a 13 átkapcsoló 14 és 16 érintkeződnek I kapcsaira állított állásában. Aszimmetria esetén a változtatható 10 ellenállás .állításával mérés közben az aszimmetria kiküszöbölhető és 3? ezáltal a 15 mférőműszer nullára, állítható. Mérés céljából zárjuk; a 3 érintkezőt. Ekkor az egyutas 1 egyenirányító és terhelő 2 ellenállás hatására, a, mérőáram. a hálózati jellemzőket az egyik félperiódusban 'megváltoztatja és a 15 40 mérőműszer a két félperiódus közötti külörfbséget mutatja. A feszültségskálával ellátott változtatható 17 ellenállás a mérésnél fennálló feszültségre állítható és így a Deprez; rendszerű 15 mérőműszer megfelelő skálázás esetén 45 közvetlenül az A ós B képlet alapján impedanciát, illetve zárlati áramot mutat. A 13 kapcsoló 14 és 16 érintkezőinek H kapcsokra állított állapotában a 15 mérőműszer az Sz kapocsra kötött földszonda és az É ka-50 pocsra kötött vezető közé van kapcsolva; ekkor a 15 'mérőműszer az 'érintési feszültséggel arányos kitérést mutat, ha a változtatható 201 ellenálláson a zárlati .áramot beállítottuk és a 3 érintkezőt zárjuk. Földelési ellenállás 'mérésnél 55 a változtatható 20 ellenállás előre megjhatározott értékre .állítandó be. így az adott példában a mérőműszer alkalmas körellenálláS', zárlati áram, érintési feszültség és földelési ellenállás tetszés szerinti imériéísére egy bekötéssel. 60 A mérés alatti veszélyes feszültség vizsgálatára az 1 egyenirányítóiból, 2 ellenállásból és 3 érintkezőből álló terhel őkiörrel párhuzamosan kapcsolt és nyomógombbal kapcsolható — a rajzon nem ábrázolt — nagy ellenállással elő-65 mérés végezhető és megállapítható a. mérés 2