154035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergotoxin típusú alkaloidokat termelő, stabil termelőképességű anyarozstörzsek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XI. 19. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. II. 15. (RI^289) 154035 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A €1 k Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Békésy Miklós tud. főmunkatárs, Dr. Bittner Emil gyógyszerész; Wolf Lajos gyógyszerész, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest-" Eljárás ergotoxim típusú alkaloidokat termelő, stabil termelőképességű anyarozstörzsek előállítására Az anyarozstermesztés céljaira szolgáló anyarozstörzsek előállításánál az eddigi gyakorlat az, hogy vadontermő anyarozsokat gyűjtenek be, az abból vett mintákat összalkaloidtartalomra és egyes alkaloidokra, illetve az egyes 5 alkaloidok százalékos megoszlására megvizsgálják. Az elemzési adatok alapján, ha a minta megfelelő, kiválasztanak egyes anyarozsszemeket (sclerociumokat) melyek küllemileg is előnyös tulajdonságokat mutatnak. A szemeket 10 megfelezik, a szemek egyik feléből újból papírvagy rétegkromatogiráfiás lallkialioüdfmeghatiáro'zást végeznek és ha az analízis itt is a kívánt eredményt mutatja, úgy a megmaradt szem másik feléből laboratóriumban, mikrobiológiai 15 módszerek szerint, az anyarozs szem belsejéből vett steril forgáccsal leoltást végeznek megfelelő táptalajra. A leoltó forgácsból kifejlődő tenyészet spórákat (conidiumok) fejleszt, amelyeknek további felszaporítása után állítjuk 20 elő a termesztett anyarozs fertőzéséhez szükséges fertőzőanyagot. Az ily módon készített fertőzőanyag hiányossága az, hogy nem mutat kellő állandóságot, vagyis a belőle parazita körülmények kö- 25 zött termelt anyarozs alkaloidtartalma jelentős minőségi és mennyiségi eltéréseket mutat és az anyarozsszemék nagysága, alakja is különböző lehet, valamint a terméshozam is nagyon ingadozó. Szaprofita tenyésztés ecetén is 30 lényeges változásokat találunk akkor is, ha az anyarozsot megfelelő táptalajra oltjuk. Az elváltozások vonatkoznak a növekedésre, a képzett spórák számára, a telep színére stb. A változékonyság akkor sem csökken, ha a fertőzéshez szükséges tiszta tenyészetet egymagvú, ivaros folyamat útján nyert, ascospórákból állítjuk elő. E nehézségeket szünteti meg a jelen találmány, mely laboratóriumi módszerrel lehetővé teszi, hogy egyrészt bármilyen anyarozsféleségnek a változékonyságát visszaszorítsuk, másrészt lehetőséget ad új, mutációs jellegű elváltozások felismerésére és azok kitenyésztésére. Ha az anyarozs változékonyságát az elmondottak alapján figyelembe vesszük és főleg az egyspórás tenyészeteket tartjuk szem előtt, úgy nyilvánvaló, hogy a szóbanlevő változékonyságot csak korlátolt mértékben lehet a külvilági tényezők különbségével magyarázni. Minthogy a sejtmaghoz kötött tulajdonságok változásai nem szoktak a szélsőségekig folyamatos átmeneteket mutatni, citoplazmás, vagy extrakromozómás öröklődésre kellett gondolnunk, oly értelemben, hogy a sejtmaghoz kötött tulajdonságokat a átoplazma különböző mértékben aktiválja, vagy dezaktiválja. Azt találtuk, hogy a citoplazmához kötött tulajdonságokban beállott elváltozás egyes táptalajokon, mint pl. maláta-agár, vagy bur-154035