154022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 125J izotóp és xenon izotópok előállítására

154022 4 korlati kivitelezését igen megnehezítené a jód izotópok jól ismert nagyfokú adszorpciós kész­sége, melynek következtében a jód izotóp a hurok szerkezeti anyagának nagy felületén el­oszolva, megkötődnék [Nucleonics 1963. May. 96—97]. A találmány lényege a xenonnak szobahő­mérsékleten szilárd vegyület formájában tör­ténő besugárzása. 1962 vége óta ismeretes, hogy xenonból és fluorból viszonylag könnyen előállítható a xenonnak különböző fluor vegyü­letei. Ezekben a xenon azonos térfogatban mintegy hatszázszor nagyobb töménységben van jelen, mint a szobahőmérsékletű gázban. Besugárzás céljára ezen xenonvegyületek kö­zül a viszonylag legnagyobb xenontartalmút, és robbanásveszélytől mentes terméket, a XeF2 -t állítottuk elő (77% xenon). A vegyü­let levegő és nedvesség kizárása mellett jól tárolható és a reaktor besugárzás körülményei között, a 125 J előállításához szükséges besugár­zási idő alatt is stabilisnak bizonyult. [1,7-10* Mrad sugárdózis nem okozott jelentősebb su­gárbomlást.] A besugárzott xenonvegyület vízben oldva, 0 C°-on kb. 7 órás felezési idővel, xenon és oxigéngáz-fejlődés közben elbomlik és a radio­aktív jód hordozómentesen a vizes oldatban marad. Ugyanilyen körülményék között a XeF4 és XeF6 vegyületekből hevesen robbanó Xe0 3 keletkezik. Lúgos kémhatású oldatban a ve­gyület hidrolízise azonnal végbemegy. Ha a XeF2 hidrolitikus bomlásának termékei a pre­parátum felhasználását nem zavarják, úgy az további kezelés nélkül felhasználásra alkal­mas. Ha a preparátum alkalmazását e bomlás­termékek zavarják, úgy azok megjelelő vegy­szerek adagolásával közömbösíthetők, vagy a 125J az egyéb jód izotópok preparálására és tisztítására kidolgozott módszerekkel kinyer­hető. izotópok a xenon vegyület xenon gáz fejlődés­sel járó oldásakor egyszerű berendezést alkal­mazva könnyen elválaszthatók a 125 J-tól és a szokásos módon ampullázva forgalomba hoz-5 hatók. A találmány egy kiviteli példáját a követ­kezőkben ismertetjük: 1. 10 g XeF2 -t vákuum alatt kvarcampullába forrasztva 1013 n/cm 2 sec termikus neutron-10 fluxussal atomreaktorban 140 órán át besugár­zunk. 2. A besugárzott ampullát felnyitjuk, meg­felelő berendezésben — melynek vázlata a rajzban látható — 120 ml 1 n NaOH oldat-15 ban feloldjuk. A XeF2 hidrolízise során fel­szabaduló Xe-t a 7 ampullában kifagyasztjuk és az ampullát leforrasztjuk. Az oxigén eltá­volítása az 5 elnyeletőben, ill. a 6 kifagyasztó­ban történik. 20 A keletkezett reakciótermék szétválasztását és tisztítását az izotóp elválasztás szokásos módszereivel végezzük. 25 Kitermelés: első frakció: 50—60%, további frakciók: 30—40%. pH 8—9 esetén száraz maradék: 4 mg/ml. Fajlagos aktivitás: 4,5—8,4 mc/ml. A preparátum színtelen, tiszta oldat, mely in­í0 aktív jódot, jodidot, valamint a sugárzás energiaspektruma alapján idegen radioaktív szennyezéseiket nem tartalmaz. A találmány szerinti eljárással természetes 25 összetételű XeF2 célanyagból kiindulva 100— 400 mc 125 J-t kaptunk egy tételben és ezen mennyiség növelésének elvi és gyakorlati aka­dálya nincs. 40 Szabadalmi igénypont: A módszer további előnye, hogy a kívánt jód izotóppal egyidejűleg a gyakorlatban ugyancsak használható 133 Xe, 129 Xe és 131 Xe izo­tópok is keletkeznek. Az orvosi gyakorlatban vérkeringési vizsgálatoknál újabban a nemes­gáz izotópok közül egyre inkább a 133 Xe-t hasz­nálják különös előszeretettel. (Coronaria-flow és agyjflow stb. meghatározására.) A xenon 45 45 Eljárás 125 J izotóp előállítására azzal jelle­mezve, hogy az atomreaktor aktív zónájába szilárd xenonvegyületet, célszerűen XeF2 -t su­gárzunk be, és a keletkezett jódizotópot az izo­tóp elválasztás ismert módszereivel dolgozzuk fel, majd a besugárzáskor melléktermékként ugyancsak képződő xenon izotópot elválaszt­juk. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6708131. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom