154013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy szintetikus gumi-látexek kezelésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Pótszabadalüni a 150.606 számú törzsszabadalomhoz. Bejelentés napja: 1964. XI. 23. (IE—207) Nagy-Britanniai elsőbiblsége: 1963. XI. 25. Közzététel napja: 1967. IV. 22. Megjelent: 1968. II. 15. 154013 Szabadalmi osztály: 39 b 1—11 Nemzetközi osztálj B 29 b Decimái osztályozás: Feltaláló: Bennet Donald Alfred, Beaulieu, Hampshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: The International Synthetic Rubber Company Limited cég Southampton, Nagy-Britannia Eljárás természetes vagy szintetikus gumi-látexek kezelésére 1 A jelen találmány a 150 606 lajstromszámú törzsszabadalmunk szerinti eljárás továbbfejlesztésére vonatkozik. A találmány tárgyát természetes vagy szintetikus gumiból vagy valamely polimerből 5 vagy kopolimerből készült látexek kezelése képezi. Az ilyen látexek előnyös és kívánatos tulajdonsága, hogy lehetőleg nagy legyen a szárazanyag-tartalmuk. A nagy szárazanyag-tartalmú látexek polimerizálási eljárással való köz- 10 vétlen előállítása lehetséges ugyan, de különféle nehézségekkel jár, főként azért, mert a polimerizálási eljárás oly módon való szabályozása, hogy a kapott polimer közvetlenül nagy mennyiségű szilárd anyagot tartalmazzon, gaz- 15 daságosan nem oldható meg. Ezért úgy szoktak eljárni, hogy a polimerizációs reakcióelegy összetételét és a polimerizálási körülményeket ä polimerizáció gazdaságos kivitelezése és a kapott termék lehető legjobb fizikai tuiajdon- 20 ságai követelményeinek összehangolásával választják meg, majd egy a polimerizációt követően lefolytatásra kerülő külön műveletben állítják be a látex szilárdanyag-tartalmát a kívánt értékre. 25 A látex szilárdanyag-tartalmának határt szab a viszkozitási tényező. Ha egy olyan szintetikus gumi-látexet, amely 300—1000 Angström-egység nagyságrendű polimer részecskékből áll, szilárdanyag-tartalmának 30 növelése céljából betöményítünk, akkor a látex viszkozitása kb. 40% összes szilárdanyag-tartalomnál már igen rohamosan növekszik, úgyhogy ennél nagyobbfokú betöményítést már nem hajthatunk végre anélkül, hogy a viszkozitás ne érné el a látex felhasználási célja által megszabott minimális értéket. Ismeretes, hogy ha a látexben diszpergált részecskék átlagos méretét növeljük, akkor a látex betöményítését 40% összes szilárdanyag-tartalmat jóval meghaladó mértékig folytathatjuk, mielőtt a látex viszkozitásának túlságos növekedése határt szabna a további betöményítésnék. Több módszer ismeretes a látex-részecskék méretének növelésére; az alábbiakban példaként megemlítünk néhány olyan módszert, amelyet erre a célra eddig ipari méretekben alkalmaztak. A „dermedéspont-eljárás" lényege, hogy a látexhez nagy mennyiségű sót és egy stabilizáló folyadékot adnak, majd az elegyet 5—10 C° hőmérsékletre hűtik le, amikoris az elegy reverzibilis gélesedése következik be. A tiszta szérumot szűréssel elkülönítik, a visszamaradt látexet pedig újból felmelegítik, és így azt ismét folyékony állapotba viszik; a tapasztalatok szerint az eljárás során a látex-részecskék bizonyos mértékű tartós agglomerálódása következik be. 154013