153989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen poliészteralapú öntőgyanták előállítására

3 153989 4 Olyan telítetlen poliészterekként, amelyek a találmány értelméiben használható öntőmasszák előállításához; a, mßleinsiavanhidrid és karibon­savészterek ismertetett reakciótermékeivel ele­gyíthetak, ill, neakicióha vihetők, a gyanta-elő­álMtásálhiOB használható összes ismert vegyület­típus számításiba jön, így pl. a mialemsavan­hidridiből előállított poliészterek, adott esetben ftálsavanhidiriddiel és kétértékű alkoholokkal, így etiliénglikoBal, dietiiénglikollal, l,3Jbutilén­glifcolllal sitib. elegyítve. Azi eljárást a poliészterek kondenzációjakor szokásos reakciókörülmiények mellett játszat­juk le. Eredményként :kis viszkozitású iés a ké­sőbbi kikeményíléshez szükséges térhálásító szerekben, így stirolhan, diaillilr-ftalátbain, met­akirillsavas mieitilészterben, trialiil-cianurátban stb. jó oldódási, tulajdonságokkal rendelkező öníőgyantáikat kapunk. A találmány szerinti, mind hidegen, mind melegen keményedő öntőgyanta^masszák rövid idő alatt polimerizálnak. A kapott szilárd gyan­ták vastag rétegekiben sem, mulatnak feszültsé­gi repedéseket. Minthogy csupán 1—2P/0 -nyi csekély térfogiatzsugtoirodást szenvednek, a szo^ kásos formaelválasztió anyagok: felhasználása mellett mérettartó öntvényeket is lehet készí­teni belőlük. A kiindulási komponensek faj­tája szerint a kikeményített gyanták 5% és 80% közötti nyúlást bírnak ki szakadás nél­kül. A találmány szerinti öntőgyanták nem. té­vesztendők össze az ismert alkidgyantákkal, amelyeknél a poliészterekbe zsírsavak vagy zsírsav-gliberidefe vannak beépítve. Az alkid­gyanták tehát lakkgyanták, vagyis megfelelő oldószerekben oldott szilárd gyanták. Az alkid­gyanták előállításakor a zsírsavakat, ill. a zsír­sav-gliceridekiet a poliészterré való kondénzá­lás előtt nem reagáltatják: maleinsaivanhidrid­•del; az alikidgyanta-előállítasihoz! használt maleinsavanhidrid csupán egyike lehet az is­mert észtereiző komponenseknek. A találmány szerinti eljárást az; oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi kiviteli példák segítségével ismertetjük. 1. példa: 70 súlyrósz 30-as savszámú olyan poliésztert, amely 9(8,06 súlyaélsz mialidnsavanhidridból, 11(3,0 súlyrész 1,3-butilénglikolból és 100 súly­rész olyan, reajkeióterimékiből áll, amelyet ma­ieinsavanhidrid és kinai faolaj 1:3 arányban való' reagáltatása útján kaptunk, a szokásos stabilizátorok felhasználása mellett elegyítünk 30 súlyrész; stiroUal, majd szerves peroxidokkal a szokásos körülmények mellett kikeményítjük, így 1—2%-^os. térfogatcsökkenéssel öntőgyanta keletkezik, a;mely 150 C-ig, nagyon kedvező dielektroimos tulajdonságokkal rendelkezik, A tartós hőállóság a B osztálynak felel meg. A szakadási nyúlás 7%. A kiadásért felel: a Közgazda 6708127. Zrínyi (T) Nyomda, Bu 2. példa: 80 súlyrész; olyan telítetlen poliésztert, amely 49,03 súlyrész malsinsavánhidridből, 113,0 súly-5 rész 1,3-íbuíilénglikolbál és 200 súlynész olyan reaikdótermékből áll, amelyet maleinsavanhid­rid ós kinai faolaj 1:3 arányban való reagál­tatása útján kaptunk, 20 súlyrész stirollal ele­gyítünk, és a, szokásos feltételeik mellett kike-10 menyijük. Hajlékony telítetlen poliésztert ka­punk: 58% szakadási nyúlással és, 1—2% tér­fogatcsökkienésisel. A tartós, hőállóság a B osz­tályba esik, 15 3. példa: 70 súlyrész olyan telítetlen poliésztert, amely 100 súlyrész; maleinsavanhidridből, 113 súlyrész 1,3-ibutiiéinglikolból és 100 súlyrész olyan reak-20 ciótermélkből áll, amelyet maleinsavanhidrid és oiticikiaolaj 1:3 arányban végzett reagáltatása útján kaptunk, 30 súlyrész; stLrolllal elegyítünk, majd a szokásos reákciófeltételek mellett ki­keményítjük. Nyúlásán elasztikus telítetlen 25 poliészter képződik 1,5% térfogatcsökkenéssel, jó dielektromoís tulajdonságokkal és magas sza­kadási nyúlás értékkel. £C Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás telítetlen poliészter-alapú öntő­gyanták; előállítására a szokásos térhálósító sze­rekkel, pl. stiirollal szerves peroxidoknak mint 25 katalizátoroknak a jelenlétében végzett kike­ményítés útján, azzal jellemezve, hogy a po­liészterekbe maleinsaväinhidriidnek egyenes és; /vagy elágazott, 8—30 szánatomot tartalmazó szénláncú telítetlen karbonsavaik iés egy- és/ 40 vagy töibbértékű alkoholok észtereivel képe­zett risafcciótermiékeit vagy maleiinsavanhidrid­nek túlnyomóan telítetlen zsírsav-trigliceridek természetben előforduló elegyeivel képezett reakciótermékeit 5:—80 súly% mennyiségben 45 bedolgozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sításí módja, azzal jellemezve, hogy a maleín­savanhidridnek az 1. igénypontban meghatá­rozott kairbonsavésztercfckel képezett: reafcció-50 termeikéit az: észterezési elegybe való bedolgo­zás előtt hidrogénezzük!. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganoito­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a malein­savanbidridnek az 1, igénypontban közelebbről 55 jellemzett karbomsaivészterekikél való reagálta­tását a poliészter-előállítás előtt, ugyanabban a reákcióedényben foganatosítjuk, 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzial jellemezve, hogy a malein-60 siavanhidridnek az 1. igénypontban közelebbről jellemzett: karbonsavészterekkiel való reagálta­tását a poliészter-előállítással egyidejűleg, ugyanabban a reakcióedényben foganatosítjuk. ági és Jogi Könyvkiadó igazgatója, lapest, V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom